Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-28 / 122. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 28. Közélet 3 Kerekasztal: csak lehetőséget ad, nem kötelességet ír elő; MKP: rossz megoldás; Híd: a mostani erőviszonyok mellett legfeljebb erre van lehetőség Nem tapsolnak a Híd kétnyelvűsítő tervezetének Az ekeli megálló. A KDSZ által emelt táblán a magyar felirat lefestve vár a szebb időkre. (Somogyi Tibor felvételei) Komplex megoldás vagy lépésről lépésre haladás? Az MKP mellett a civilek is elégedetlenek a Híd vasúti táblatörvényével. A tervezetet a héten tárgyalja első olvasatban a parlament. A vita könnyen lehet, hogy akadémiai jellegű, ugyanis a Smer nagy eséllyel már első olvasatban elkaszálja a javaslatot. MÓZES SZABOLCS Kétnyelvű vasúti táblák - lehetőség legyen vagy kötelesség? Ki fizesse? Átfogó megoldásra vagy a jelenlegi lehetőségek szerinti félmegoldásra van-e szükség? A Híd május elején nyújtotta be tervezetét, mellyel a vasúti törvényt és a kisebbségi nyelvtörvényt módosítaná. Ha a parlament megszavazza a javaslatot, a legalább 15%-ban magyar települések kérhetnék a magyar nyelvű vasúti tábla kihelyezését is. A kérvényt a vasúti társaság bírálná el, a táblaállítást a község fizetné. A kétnyelvű táblák elhelyezésére elvileg most is lenne lehetőség, ám a vasúti társaság (ŽSR) elutasítja az üyen jellegű kérvényeket. A 2011-es kisebbségi nyelvtörvény ugyanis nem fogalmaz pontosan, a joghézagot pedig a társaság ki is használja. Nem komplex A Kerekasztal legnagyobb problémája a módosítással, hogy az ismét csak lehetőséget ad az állami szerveknek, nem pedig kötelességet ír elő. „A törvényi rendelkezéseket kötelező érvényűvé kell tenni a vasút és a minisztérium számára, és minden módosító javaslatnak ezt kell megcéloznia” - véli a Kerekasztal. A civüek szerint ha csak lehetőséget teremtünk, a végeredmény több mint kétséges lesz. „Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem számíthatunk az érintett szervek jóindulatára, megbízható megoldást csak a kötelező kétnyelvűsítés jelenthet”-vélik. Őry Péter, az MKP közigazgatási alelnöke szerint bármiféle törvénymódosítás csak akkor hordoz magában hozzáadott értéket, ha kötelezővé teszi a magyarlakta településeken a magyar táblák kihelyezését. A vasúti kétnyelvűség ügyét „performanszaival” a közbeszédben először tematizáló Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) szerint szakmai szempontból elfogadhatatlan a Híd javaslata. „Megvalósulása esetén semmivel sem vinne közelebb a vasúti kétnyelvűség rendezéséhez. A magyar táblák kihelyezése továbbra is az állami szervek hozzáállásán múlna” - írták lapunk kérdésére az anonim aktivisták. Híd: többet nem lehet „Én is el tudok képzelni sokkal jobb törvényt is, de 83 képviselője van a Smernek. Nekik még ezzel a javaslattal is problémájuk van - mondta lapunknak Bugár Béla. - Ha majd lesz ötször ennyi képviselőnk, mint most, akkor más törvényeket tudunk keresztülnyomni a parlamenten.” A Híd elnöke rámutatott: a Smer dönti el, mit akar. „Tárgyaltam a kormányfővel, a parlament elnökével, jelenleg még vonakodnak, hogy egyáltalán ezt a tervezetet meg- szavazzák-e” - tette hozzá a javaslat egyik beterjesztője. Tokár Géza szerint a jelenleginél jelentősen több képviselője a magyarságnak soha nem lesz. „Nem érdemes arra építeni a stratégiát, hogy a jó törvényeket majd akkor fogadjuk el, ha erre meglesz a megfelelő politikai erő” - nyilatkozta lapunknak a Kerekasztal szóvivője. „Én is örülnék annak, ha olyan törvényt sikerülne beterjeszteni, amely ezt kötelességként írja elő az államnak. Adhatunk be ilyet, ám amíg a Smer van kormányon, ez szemfényvesztés, politikai marketing. Mert nem menne át” - nyilatkozta lapunknak Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. „Veszélyes módszer” Tokár Géza szerint komoly problémát jelenthet, hogy a kisebbségi nyelvtörvényhez hasonlóan, most is „alkalmatlan passzusok kerülhetnek a jogszabályba”, és utólag kellene újra meg újra felvetni a témát a szlovák törvényhozás előtt. „Ez sokkal nehezebbé teszi az érdemi változásokat” - tette hozzá a Kerekasztal szóvivője. A civilek a Híd javaslatát a társadalomra nézve is veszélyesnek tartják. A vasúti nyelv- használat kapcsán ugyanis „páratlan társadalmi egység alakult ki” a magyar politikai és civil szférában. .Amennyiben a vonatkozó jogszabály az említett javaslat szerint módosul, akkor az évekre befagyasztja a törvény újratárgyalásának lehetőségét. így a vasúti kétnyelvűség kérdése valószínűleg beláthatatlan időre megoldatlan marad” - állítja Tokár. Sólymos úgy véli, a Híd kötelessége az, hogy a lehetőségekhez mérten kínáljon megoldást, még ha ez kis lépés is. „Ha nem tudjuk kötelességként átültetni, akkor miért ne harcoljunk ki legalább ennyit?” - mondta a frakcióvezető. Szerinte ha átmenne a tervezet, akkor nyomást kellene gyakorolni mindenkire - s itt számítana a Kerekasztal együttműködésére is -, hogy éljen jogával. ,A mi feladatunk az lesz, hogy ha olyan pozícióba kerülünk, akkor kiharcoljuk, hogy a lehetőség kötelességé váljon. Ez egy következő szint, de ezt most nem lehet megugrani” - tette hozzá Sólymos. A KDSZ szerint viszont a semmi is jobb lenne, mint a Híd aktuális javaslata. „Ha egy kötelező érvényű jogszabályra valóban nincs esély a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között, a Híd törvény- tervezetének akkor sem szabad ebben a formában a törvényhozás elé kerülnie” - vélik az aktivisták. Jogbővítés is, meg nem is A Híd frakcióvezetője szerint javaslatuk nem jogbővítést jelent, „csak” a technikai akadályok elhárítását. ,A Smer rögtön a kormányalakítás után status quót hirdetett. Nem fog semmit hozzáadni a meglévő jogokhoz, de nem is akar elvenni. 83 képviselővel ezt egyelőre tartja” - mutatott rá Sólymos, aki szerint ez alapján fogalmazták meg a módosítást. „Ezzel a javaslattal semmi mást nem csinálunk, csak azt, hogy megpróbáljuk ezt a jogi problémát, amit a vasút felhasznál, eltávolítani. Ha ezt visszautasítja a Smer, már nem tartja a status quót, mert nem enged minket élni azzal a jogunkkal, ami már megvan” - véli Sólymos, aki beterjesztőként is jegyzi a tervezetet. Az MKP szerint a tervezet egy következő hátulütője, hogy - mivel a kétnyelvűsítést kérvényezni kell -, várhatóan csak a magyar többségű önkormányzatok fognak élni a lehetőséggel. Azok a települések, ahol kisebbségben vannak a magyarok, várhatóan kimaradnának ebből, ugyanis a helyi képviselő-testületben a szlovák többséggel kellene elfogadtatni az indítványt, amely ebben nem biztos, hogy érdekeltlenne. Könnyen elbukhat ajavaslat A Híd és a civilek, valamint az MKP közötti vita könnyen lehet, hogy akadémiai jellegű. A Smer ugyanis eddig nem adta tanújelét annak, hogy támogatná a javaslatot. A kisebbségi kormánybiztos hónapokon keresztül tárgyalt eredménytelenül a módosításról a közlekedésügyi tárcával, mielőtt a Híd májusban az „előremenekülés” taktikáját választva benyújtotta a tervezetet. Berényi József, az MKP elnöke azt sejti, hogy a Híd a javaslat támogatásában már előre megegyezett a Smerrel, ám lapunk információi szerint eddig úgy néz ki, hogy a kormánypárt nem fogja megszavazni a kétnyelvűsítést. Ha májusban első olvasatban elfogadnák is a javaslatot, júniusban egy - várhatóan sokkal keményebb vita tarkította - második olvasat várna a tervezetre. Híd: a hivatal nem utasíthatja el; Kerekasztal: nem kötelesek pozitívan elbírálni a beadványokat Ha kérik, a vasút köteles kitenni a táblát? A Híd állja a számlát, ha a községnek nem telik rá A táblát a kérvényező önkormányzat fizetné ÚJ SZÓ-HÍR A Híd és a civilek abban sem értenek egyet, hogy mi lesz a vasúti társasághoz érkező kérvények sorsa. Utóbbiak szerint a tervezet annak a lehetőségét teremti meg, hogy a hivatal köteles legyen foglalkozni a felvetéssel - de nem annak, hogy pozitívan bírálja azt el. A Híd szerint viszont a vasúti társaság köteles lesz pozitívan elbírálni a beérkező kérvényeket. „Ha egy olyan község kéri, melynek erre lehetősége van, akkor nincs ok arra, hogy a hivatal ne adja meg” - véli Bugár. „Ha negatívan fogEgy alternatív megoldás. Az úszori állomás. ják elbírálni a kérvényt, akkor meg kell magyarázniuk, miért jártak el így” - állítja Sólymos, aki szerint ezt nem fogják tudni megtenni. A Kerekasztal szerint viszont a hivatalnokok semmilyen kapaszkodót nem kapnak a kérvények ügyében, az egyes községek kétnyelvűsítése így akár évekre elhúzódó procedúrává válhat, melyet a községek vezetésének kell folyamatosan ösztönöznie. ,A Kerekasztal és az ügyben tiltakozó magánszemélyek és önkormányzatok tapasztalata is azt mutatja, hogy a hivatalnokok következetesen pozitív hozzáállásában nem érdemes bízni, különösen akkor, ha a passzus nem ír elő semmit, csak lehetővé tesz” - véli Tokár. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) állítja, tevékenységüket a törvénymódosítás inkább megnehezítené, mint könnyítené. „Eddig tudtuk, hogy a ŽSR-re és a közlekedésügyi minisztériumra kell nyomást gyakorolni, most viszont a felelősség további névtelen hivatalnokokra és bürokratikus szervekre hárulna, ami átláthatatlan káoszt és a nyomásgyakorlás szétforgácsolódását eredményezné” - állítják a névtelen aktivisták. (MSz) ÚJ SZÓ-HÍR Az MKP szerint probléma, hogy a kétnyelvűsítést a Híd által benyújtott tervezet szerint nem az állam állná, hanem a kérvényező önkormányzat. ,A 90-es években kiharcolt jog- gyakorlat arról szólt, hogy például a helységnevek megjelölésekor az állam saját költségre, kötelezően kihelyezi a magyar nyelvű feliratokat is” - mutatott rá Berényi József, az MKP elnöke. Sólymos László Híd-frakció- vezető szerint azért a község fizetne, mert ő kérné a táblát. „Nem akartunk semmi olyat tenni, ami miatt akadály merülne a módosítás elfogadása elé” - érvelt a frakcióvezető. Egy vasúti tábla elkészítése - a rajta szereplő tepelülésnév hosszától függően - 70 és 140 euró közötti összegbe kerül. ,Annak a községnek, amelynek nincs 140 eurója arra, hogy 60 év után kitehesse a kétnyelvű táblát, annak a Híd megfizeti” - mondta Sólymos. Az MKP szerint nem ez a megoldás, a kiadásokat az állami cégnek kellene állnia. (MSz)
