Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-24 / 119. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 24. www.ujszo.com Januártól indul a háziorvosok szakképzése Nagyon sok az idős, 70 év feletti háziorvos ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elsősorban a szakképzés javításával tenné vonzóbbá a házi- és gyermekorvosi pályát a medikusok számára az egészségügyi minisztérium. Pásztor László szerint ez ugyan szükséges lépés, de nem lég. „Az elképzelés élvezi a támogatásunkat, de ez csak részben oldja meg az orvoshiányt a háziorvosok tekintetében” - mondta lapunknak a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke. Jelenleg több régióban orvoshiány van, az orvosok átlagéletkora 54-55 év, sok helyen 70 évesnél idősebb orvosok gyógyítanak. A minisztérium két lépcsőA háziorvosok és a gyerekorvosok száma Életkor Gyerekorvos Háziorvos 20-29 0 10 30-39 136 293 40-49 316 452 50-59 682 1035 60-69 377 600 70-79 69 132 80-89 1 12 Forrás: Egészségügyi Minisztérium, 2011-es adatok ben vezetné be a szakképzés módosítását: már az orvostanhallgatók esetében bevezetne egy ötórás elméleti képzést, amihez 30 órás, orvosi rendelőben végzett gyakorlat társulna. „A pilotprojektet már ősszel indítanánk, várhatóan 41 medikus kapcsolódna be” - jelentette ki Monika Palušková, az egészségügyi minisztérium szakértője. A gyakorlatot vezető orvosok honoráriumot nem kapnának, de diákonként 35 kreditet beszámítanának nekik a kötelező szakképesítésbe. A végzett orvosok továbbképzése, szakvizsgára való felkészítése 2014 januárjában indul. „Jelenleg gyakorlatilag nem létezik szakképzés háziorvosok számára, ezért a képzés feltételeinek javítása mindenképpen előrelépés. A jövőben azonban javítani kell a jövedelmi viszonyokon is, mivel jelenleg az orvosok közül a háziorvosok a legrosszabban fizetett réteg - magyarázta Pásztor. - Meg kell oldani azt is, hogy a fiatal orvosok praxist tudjanak vásárolni maguknak.” Azt is jelentős előrelépésnek tartja azonban, hogy a szakvizsgára készülő háziorvosok januártól fizetést kapnakmajd. (lpj) RÖVIDEN Berényi Gubíkékért lobbizik Pozsony. Az RMDSZ és az Európai Parlament ületékes képviselőinek segítségét kéri Berényi József. Az MKP elnöke levélben tájékoztatta az Európai Parlament Petíciós Bizottságának tagjait arról, hogy szerinte Szlovákiában alkotmányellenes állapot van a kettős állampolgárság ügyében. Külön kéri a magyar nemzetiségű képviselőket, hogy járjanak közben azért, hogy Szlovákiában megszüntessék ezt az állapotot. A petíciós bizottság hétfőn foglalkozik Lomnici Zoltán (Emberi Méltóság Tanácsa) és a lévai kettős állampolgár, Gubík László által benyújtott petícióval. Berényi tegnap Kolozsváron járt, ahol Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a romániai magyarok teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította őt. (MTI, vps) Lengyel kisgép zuhant le Pozsony. Lengyelország területén zuhant le az a Piper típusú lengyel kisrepülőgép, amely csütörtök reggel Poznanból tartott Szlovákia felé. A Pozsony felé tartó gép még len5 gyei területen volt, amikor megszűnt az összeköttetés a pilóta és a légiirányítók között. A négyszemélyes gépen hárman tartózkodtak. A lengyel szakhatóság diszpécsere felszólította a pilótát, hogy jelentkezzen be a szlovák légiirányítóknál, ezt azonban nem tette meg. Az első híradások még arról szóltak, hogy a Piper a pozsonyi régióban zuhanhatott le. A gép roncsait a lengyelországi Babia Gora térségében találták meg, mindhárom utas életét vesztette. (TASR) Ficót kitüntették Németországban Gotha. A szlovák kormányfő tegnap átvette a német szociáldemokraták kitüntetését. Robert Fico egyebek közt azzal érdemelte ki a Wilhelm Bock 2013 elnevezésű díjat, mert sokat tett Szlovákia európai integrációjáért, és felelősségteljesen viselkedett az euróválság idején, mondta Gerhard Schröder volt német kancellár. (TASR) Kell is az olimpia, meg nem is Pozsony. A lakosság fele ellenzi, hogy a 2022-es téli olimpiának (amelyet Lengyelországgal közösen rendeznénk) a tátrai nemzeti parkok adjanak otthont. A Focus ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele támogatja, hogy Szlovákia legyen a helyszín, azt azonban, hogy a versenyeket a nemzeti parkok területén bonyolítsák le, a válaszadók ötven százaléka kifejezetten ellenzi. (TASR) Radičová még mindig az élmezőnyben, Bugár Béla a harmadik legnépszerűbb közszereplő Esett a politikusok népszerűsége A politikusok megítélése Legnépszerűbbek Legnépszerűtlenebbek Robert Fico 30,4% Robert Fico 27,4% Robert Kaliňák 16,8% Richard Sulik 24,1% Bugár Béla 13,0% Ján Slota 22,2% Daniel Lipšic 12,4% Mikuláš Dzurinda 15,7% Ivan Gašparovič 9,1% Ivan Gašparovič 12,7% Igor Matovič 7,5% Ján Figeľ 12,1% Iveta Radičová 7,4% Dušan Čaplovič 7,6% Pavol Paška 5,5% Robert Kaliňák 6,8% Radoslav Procházka 4,6% Ivan Mikloš 6,5% Lucia Žitňanská 4,4% Igor Matovič 5,2% Forrás: MVK ügynökség Pozsony. Az utóbbi közel fél évben érezhetően csökkent a politikusok népszerűsége - derül ki az MVK ügynökség friss felméréséből. ÚJ SZÓ-HÍR Viszonylag stabil a legnépszerűbb politikusok listája - derül ki az MVK által készített friss adatok és az ügynökség legutóbbi, januári felmérésének összevetéséből. Az első tízben csak egy helyen állt be változás: a korábbi 10. Ján Figeľ KDH-elnök hátrébb csúszott, helyét Lucia Žitňanská (SDKÚ) vette át. A lista élén a kormányfő helye megingathatatlannak tűnik, ám Fico több mint 5 százalékponttal kisebb támogatottságnak örvend, mint az év elején. A népszerűségvesztés egyébként a listán lévők túlnyomó többségére igaz - az első tízben csak Radoslav Procházka fügÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 35 millió euróval kapnak többet idén a tanárok - jelentette ki Dušan Čaplovič tegnap a parlamentben. Az oktatásügyi miniszter ezzel védekezett, amikor az oktatásügyi jelentés vitájában az ellenzékiek hiányolták a jelentésből a konkrét lépéseket. 2020-ig a kormány fokozatosan emelni fogja a pedagógusok bérét, amíg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének 75%-ával nem lesz egyenlő - ígéri a jelentés. Miroslav Beblavý (SDKÚ) azt javasolta, hogy a képviselők kötelezzék Čaplovičot arra, hogy konkrét intézkedésekről szóló tervekkel egészítse ki a jelentést, de leszavazták. Az említett 35 millióból azok a tanárok részesülnek, akik a továbbképzéseken megszerezték a szükséges pontokat. Tavaly az állam csak 7 milliót figetlen (korábban KDH-s) képviselő, potenciális államfőjelölt tudott javítani. Ficóhoz hasonlóan az utóbbi másfél évben a lista második helye is „béreltnek” számít: Robert Kaliňák belügyminiszter előnye a többiek előtt viszont nem olyanjelentős, mint főnökéé. Az MVK húszas listáján Bugár Béla az egyedüli magyar politikus - a Híd elnökének népszerűsége is csökkent, ám még így is feljebb lépett a januári 4. helyről a 3-ikra. Az utóbbi zetett ki ilyen céllal, vagyis a képzések iránt rohamosan nő a kereslet. Ez a magyar iskolák tanáraira is érvényes, erősítette meg lapunk kérdésére Szőköl István, a Komáromi Módszertani Központ vezetője. „Ezrével érkeznek a kérvények” - árulta el. A továbbképzések következhárom évben egyébként Bugá- ron kívül más magyar politikus nem jutott a legkedveltebb húszba. A friss felmérés is visszaigazolta az államfő kedveltségi indexének fokozatos zuhanását. Az év elején 11,5%-kon állt, most már csak 9,1%-úyian tartják megbízhatónak. A listán Iveta Radičová is rajta van - egy évvel a politikából való távozása után még mindig a negyedik legnépszerűbb jobboldali közszereplőnek számít. tében a tanárok bére nem egy előre adott összeggel, hanem egyénileg emelkedik. „Aki 30 kreditpontot szerez, 6%-os, béremelést kap, aki pedig eléri a 60-at, és leadja az attesztáci- ós munkáját, feljebb lép egy fizetési osztállyal” - fejtette ki. Az igazgatót a törvény kötelezi Míg januárban Richard Sulik SaS-elnök számított a legnépszerűtlenebb politikusnak, addig most már ezt a listát is a kormányfő vezeti. A népszerűtlenségi lista mutatja egyébként, hogy a választók „nem felejtenek”: az egy év óta már csak statisztaszerepben mutatkozó Mikuláš Dzurinda exkormányfő a 4. (januárban 3. volt), a szintén inaktív Ivan Miklós, akinek neve egybeforrt a megszorító gazdaságpolitikával a 9. (januárban is 9. volt), sőt, a húszas listára még a három éve gyakorlatilag láthatatlan Vladimír Mečiar HZDS-ve- zér is felfért (3,7%-kal a 16.). Ján Slota dobogós helye mutatja, hogy egy visszavonult megosztó személyiség egy-egy erős sajtójelenlétet biztosító „akcióval” nagyot tud ugrani. Slotát április végén kizárták az SNS-ből, két hete pedig, amikor a felmérés készült, részeg vezetés miatt lecsukták - a 7. helyről egyből a harmadikra ugrott. (MSz, SITA) arra, hogy ezeket az emeléseket kifizesse - tette hozzá Szőköl. „Mivel a legtöbb pedagógus bére alacsony, minél többen igyekeznek minél több kurzusra beiratkozni” - magyarázta. Úgy véli, a minisztérium nem számolt ekkora jelentkezési dömpinggel. „Viszont megígérték, hogy idén az összes üyen típusú emelést kifizetik” - nyilatkozta Szőköl. A kormány decemberi tájékoztatása szerint az 5%-os béremelés egyébként több mint 60 millióba került - vagyis mindössze kétszer annyiba, mint az idei, továbbképzésekből adódó emelés. Az oktatásügy helyzetéről és céljairól szóló jelentést a parlament tegnap végül mindössze tudomásul vette. Eddig 42 tartalmi módosítási javaslat érkezett a minisztériumba. A kiegészített változatnak szeptember végéig kellene a kormány elé kerülnie, (vps, TASR) A várható béremelés végett egyre több tanár jelentkezik továbbképzésre Čaplovič odaadja, ami eleve jár ígérgetésben nagyon jó (SITA-felvétel) Több ágazat kivételt kaphat az adófajta fizetése alól, ráadásul késhet a bevezetése is Fogatlanná teszik a tranzakciós adót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tranzakciós adó bevezetésétől a pénzügyminisztérium eredetileg évente 29-46 millió euró bevételre számított. A Szlovák Bankszövetség nemrég azt ajánlotta a pénzügyminisztériumnak, hogy a tranzakciós adó hatálya alól vonják ki az államkötvényeket, a jelzálogleveleket, valamint a nyugdíj- és a betéti alapokat, ellenkező esetben az adó a lakosságot sújtja majd, hiszen a növekvő költségeket a bankok az ügyfelekkel fizettetik meg. A pénzügy a jelek szerint hallgat a Bankszövetségre, Vazil Hudák pénzügyi államtitkár ugyanis a parlament uniós ügyekért felelős bizottságának tegnapi ülésén elmondta, több kivételt is terveznek. A pénzügy elképzelései szerint nem sújtanák tranzakciós adóval az állam- kötvényeket, a nyugdíjalapokat és egyes cégeket. Elsősorban olyan, részben állami tulajdonban lévő társaságokra gondolt, mint a Szlovák Villamos Művek vagy a Szlovák Gázművek (SPP). Hudák szerint azonban megfontolják azt is, hogy esetleg ne vonják-e ki a tranzakciós adó fizetésének a hatálya alól a jelzálogleveleket és a befektetési alapokat. Jozef Kollár független parlamenti képviselő szerint a rengeteg kivétel miatt az adó bevezetése értelmét veszíti, hiszen így a tervezett bevételeknek csak a töredéke folyik be az államkasszába. Már az sem biztos, hogy az új adót az eredetileg tervezett időben vezetik be. „Az Európai Unió elképzelése az volt, hogy a tranzakciós adó bevezetéséhez szükséges törvényeket szeptember végéig elfogadjuk, és az adót már a jövő év elejétől bevezetjük” - mondta el Hudák. Az államtitkár azonban elismerte, hogy ezeket a határidőket már csak nehezen tudják betartani, ezért az Európai Bizottságtól haladékot kértek. A bizottság uniós szinten egyébként évi 30-35 milliárd eurós bevételre számít, az adó bevezetésével azonban eddig csak 11 ország értett egyet. Az Európai Bizottság irányelve szerint a pénzügyi tranzakciós adó esetében a fizetési kötelezettség a tranzakció létrejöttekor keletkezik, miközben az adó tagállamok által meghatározott kulcsai a részvények esetében nem lehetnek alacsonyabbak 0,1, a származékos ügyletek esetében pedig 0,01%-nál. (mi, TASR)
