Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-24 / 119. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 24. Közélet 3 Lőcse a jelentés miatt a nemzetközi emberjogi szervezet beperlését fontolgatja AI: nincs előrelépés romaügyben Nem javult számottevően a helyzetük (Somogyi Tibor felvétele) Törvényt sértett a tárgyalást vezető bírónő Hamis bírói szolidaritás Pozsony. Szlovákiában továbbra is a romák diszkriminálása a legsúlyosabb emberjogi probléma, állapítja meg éves jelentésében az Amnesty International (AI). A nemzetközi emberjogi szervezet példaként az oktatási intézményekben tapasztalt szegregációt és az erőszakos kilakoltatásokat hozta fel. ÚJ SZÓ-HÍR A romák hátrányos megkülönböztetése régi probléma, amit az ENSZ gazdasági, kulturális és szociális jogokkal foglalkozó bizottsága is nehezményezett. A diszkrimináció az oktatás, a lakás és az egészség- ügyi ellátás terén a legszembetűnőbb. Jana Vargovčíková, az AI szóvivője emlékeztetett az egyik lőcsei alapiskola ügyére: az intézményben állítólag azért különítették el a roma gyerekeket, mert esetükben „individuális hozzáállásra” van szükség, hiszen óvodába sem jártak. Kiderült azonban, hogy a lőcsei romaosztályban semmilyen speciális oktatási-nevelési módszert nem alkalmaznak, és a gyerekek mégiscsak jártak óvodába, úgyhogy az A1 szerint, etnikai elkülönítésről van szó. Noha a közelmúltban végzett minisztériumi ellenőrzés után a helyzet némüeg javult, néhány romát áthelyeztek vegyes osztályokba, a szegregáció problémája továbbra sem szűnt meg. Az AI elégedetlen a romaügyi kormánybiztos és az oktatásügyitárca hozzáállásával. Noha Szlovákiában léteznek törvényes eszközök a hátrányos megkülönböztetés, főleg a szegregáció megszüntetésére, hiányzik a módszertani útmutató és a megfelelő anyagi keret, mely az oktatási intézményekben lehetővé tenné a tényleges integráció megvalósítását. A minisztérium és Lőcse polgármestere egyaránt visszautasította a civil szervezet bírálatát. Michal Kaliňák, az oktatásügyi minisztérium szóvivője emlékeztetett: a márciusi ötnapos ellenőrzés során nem bizonyosodott be a romák és nem romák elkülönítése, ráadásul az egyik miniszteri rendelet kimondottan tiltja a szegregációt, valamint a tárca 110 ezer euró- val támogat olyan projekteket, melyek a hátrányos szociális környezetből származó gyerekekkel való munka könnyítését célozzák. Miroslav Vilkovský lőcsei polgármester az AI bírálatát a város elleni célzatos befeketítő kampánynak minősítette, és a szervezet beperlését fontolgatja. Az emberjogi aktivisták sem zárták ki, hogy bírósághoz fordulnak, hiszen hasonló ügyben az Epeijesi Kerületi Bíróság precedens értékű határozatot adott ki, melyben pontosan definiálja, mi minősíthető szegregációnak. Az AI éves jelentésében 3 strasbourgi döntésre is felhívta a figyelmet: az Európai Emberjogi Bíróság 2012-ben 3 esetben elítélte a roma nők erőszakos sterilizálását. Ugyancsak sérülnek a romák alapvető emberi jogai az illegális telepekről való erőszakos kilakoltatások során. Vargovčíková szerint az önkormányzatok és a polgármesterek ilyenkor a romáknak „elfelejtenek” felkínálni alternatív lakást. Az AI szerint a romák hátrányos megkülönböztetése nem szlovákiai specialitás: Csehországban, Magyarországon, Szerbiában és Horvátországban hasonló módon diszkriminálják őket, mint nálunk, (sza, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Amikor Branislav Lečko bíró felperesként azt részletezte az ügyét vizsgáló tárgyaláson, miért érzi diszk- riminálva magát és követel mintegy 181 ezer eurós fájdalomdíjat az államtól, az elnöklő bírónő hirtelen megtiltotta, hogy a jelenlévő polgári aktivisták erről hangfelvételt készítsenek. Az Alkotmánybíróság szerint ezzel sérült az információkhoz való jog. Nyilvános bírósági tárgyalásról már több mint húsz éve bárki készíthet hangfelvételt, amivel azt csinál, amit akar - hacsak biztonsági okokból nem rendelkeznek másként. Az utóbbi időben elszaporodtak a diszkriminációellenes beadványok, néhány bíró hátrányos megkülönböztetésre panaszkodott, amikor kizárták őket bizonyos döntéshozatalból, és százezres kártérítéseket követeltek az államtól. „Mivel elejétől fogva figyelemmel kísértük az ilyen diszkriminációellenes panaszokat, elmentünk Branislav Lečko zsolnai bíró perére is. A nyílt tárgyaláson hosszú gondolkodás után Lečko végre elárulta, miért érzi diszkrimi- nálva magát: saját bevallása szerint a speciális bíróság létrehozása után beszélgetett a hozzátartozóival, és e beszélgetés során arra a következtetésre jutottak, hogy gyakorlatilag nem lehet megkérdőjelezni az ő alkalmasságát ilyen tárgyalásokat vezetni. Ezért 181 ezer eurónyi kártérítést követel az államtól. Amikor Lečko észrevette, hogy szavait diktafonnal rögzítettük, feldühödött, mondván: a nyitott bíróságot követelő bősz kampány jegyében nem csinálhatunk, amit akarunk” - részletezte a történteket Rasťo Diovčoš, a Fair Play Szövetség képviselője. Az ügyben elnöklő bírónő, Dana Káčerová Lečkónak adott igazat, mondván: hangfelvétel készítéséről a bíróságot előre kell tájékoztatni, sőt engedélyt kell kérni. Noha a hatályos törvény szerint nyilvános tárgyalás esetében erre nincs szükség, a Fair Play Szövetség írásos kérvényt nyújtott be. Káčerová elutasította, s megtiltotta a felvétel közzétételét. Az aktivisták a főnökénél, Anna Kašajovánál, a Pozsonyi Járásbíróság elnökénél emeltek panaszt, de a bírói függetlenségre hivatkozva lesöpörte az asztalról. A Fair Play szerint Káčerová túllépett hatáskörein. „E baklövés felett a járási és a kerületi bíróság elnöke, valamint az igazságügyi miniszter is szemet hunyt, jogainkat végül az Alkotmánybíróságon tudtuk érvényesíteni” - tájékoztatta lapunkat Fero Pauliny a Fair Playből. Ľuboš Sádovský pozsonyi kerületi elnök szerint az aktivisták jogai nem sérültek. A taláros testület (annak a Mészáros Lajosból, Juraj Hor- váthból és Sergej Kohutból álló szenátusa) azonban egyértelműen megállapította: a Pozsonyi Járásbíróság korlátozta az aktivisták információkhoz való jogát. A döntés indoklásában pedig leszögezik: nyílt tárgyaláson mindenki saját maga dönti el, csak meghallgatja az elhangzottakat, vagy jegyzetel, esetleg hangfelvételt készít, és ilyen esetben a bíróságnak nem áll jogában eldönteni, mit lehet és mit nem lehet csinálni a felvétellel. Káčerová utólag kellemetlen félreértésről beszélt, Tomáš Borec igazságügyi miniszter pedig úgy véli, senki sem akadályozta meg a hangfelvétel készítését, a bírónő csak véleményének adott hangot. A Fair Play szerint Szlovákiában hamis bírói szolidaritás uralkodik, a szakminiszter védnöksége alatt, (sza) Botrányos hadiipari export? Nincs garancia arra, hogy Szlovákia nem szállít fegyvert olyan országokba, ahol ezeket emberi jogok megsértésére használják, s kétséges, betartunk-e minden nemzetközi egyezséget - áll az Amnesty Intertantional jelentésében. Tavaly például Algériába, Egyiptomba, Kambodzsába, Kazahsztánba és Ugandába is szállítottunk haditechnikát, noha ezek az államok erőszakot alkalmaztak a saját lakosaikkal szemben. A külügy szerint az említett országokba főleg olyan katonai eszközökhöz exportáltunk pótalkatrészeket, melyek az ország védelmét szolgálják. Az Ál szerint e téren szigorítani és pontosítani kellene ajelenleghatályos normákat, mert túl sok bennük a kiskapu. Üzletláncok, gyógyszertárak, ingatlanközvetítő ügynökségek, de állami szervek - például az adóhivatal is - megsértették az adatkezelés szabályait Évről évre jobban féltjük személyes adatainkat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A marketingcégek gyakran árasztják el a polgárokat információkkal, reklámokkal, és sokan jogosan teszik fel a kérdést: honnan szerezték meg a címet, telefonszámot? Az Adatvédelmi Hivatal szerint az emberek egyre öntudato- sabbak és jobban figyelnek a személyi adatok védelmére, jelentősen nőtt a polgári panaszok száma. Az Adatvédelmi Hivatal az elmúlt két évben összesen 542 panaszt vizsgált ki, ennek több mint a felét természetes személyek nyújtották be - derül ki a hivatal kétéves munkáját értékelő jelentésből. 2011-ben a polgárok 123 esetben nehezményezték, hogy a különböző intézmények nem megfelelően bánnak személyi adataikkal, 2012-ben már 200 ilyen beadvány érkezett. Jogi személyek 98 ellenőrzést kezdeményeztek, 121 esetben pedig a hivatal a saját szakállára rendelt el vizsgálatot. 14 esetben összesen 26 850 eurónyi bírságot szabtak ki. Ebből nyolcat a megadott határidőn belül kifizettek, két intézményt felszólítottak, hogy tegyen eleget kötelességének, egyet pedig a végrehajtó próbál behajtani. Az Adatvédelmi Hivatal néhány üzletláncra, patikára, ingatlanközvetítő ügynökségre, utazási irodára, szállodára, gyerekotthonra, polgári társulásra vüágított rá. Az üzletekben divattá váltak a hűségkártyák, melyek elintézésekor általában nyomtatványt kell kitölteni, vagy a reklamációk, megrendelések során is több adatot kell megadni. Az ellenőrök néhány adóhivatalba is ellátogattak, és kiderült, az adóbónusz elintézéséhez szükséges információkat úgy gyűjtötték be, hogy fénymásolták vagy szkennelték az igénylő által felmutatott iratokat. Ezt azonban csak az érintett személy írásos beleegyezésével lehet megtenni, ami perAz üzletláncok is visszaéltek az adatokkal (Gabriel Kuchta felvétele) sze hiányzott. Miután erre fény derült, módosították a jövedelemadóról szóló törvényt, azóta az adóhivatalok jogszerűen fénymásolhatnak. Áz üzletláncokhoz hasonlóan 2012 végéig a patikák is adhattak hűségkártyát, miközben a gyógyszertárak a születési számon kívül sok más adatot tudnak a betegekről: az egészségbiztosítóját, az érintett személy foglalkozását, megvan az e-mail címe, telefonszáma. Ráadásul a konkrét célra - a hűségkártya kiállításához - megadott adatokat több célra használták fel, például hogy a marketingcégek tájékoztathassanak új termékeikről. Erre csak a polgár írásos beleegyezésével van lehetőség, ami hiányzotr- ez az üzletláncok esetében is rendszeres hiba volt. Az utóbbiakkal kapcsolatban néhány panasz a térmegfigyelő kamerákkal is összefüggött. A kamerát általában valamilyen szolgáltató cég működteti, és a vele kötött szerződés rendszerint nem szabályozta, a megszerzett személyi adatokat hogyan fogják tárolni, hasznosítani. Az ingatlanközvetítő ügynökségek ugyancsak rengeteg adatot halmoznak fel - sokszor itt is szkennelnek és fénymásolnak, ami az adóhivatalokhoz hasonlóan ugyancsak problémás volt, ráadásul hiányosságokat fedeztek fel az adatok védelme terén is. Az Adatvédelmi Hivatal felvette a kapcsolatot az ingatlanközvetítő ügynökségek országos szövetségével, és kérték a hibák kiküszöbölését. Nem törvényszerűen tárolták az adatokat 5 gyermekotthonban, 5 szállodában és néhány utazási irodában. Az előbbiekben bizonyos információk kiszivárogtatásával az érintett gyermekek jogai is sérülhetnek, a hotelokban jogtalanul túl sok adatot gyűjtöttek be a szállóvendégekről, az utazási irodák pedig ügyfeleiket - adataik további feldolgozása következtében - jogszerűtlenül számtalan reklámmal halmozzák el. Három polgár azt nehezményezte, hogy a lakásszövetkezet nyilvánosságra hozta az adósok listáját, melyen szerepelt a lakbérhátralékkal rendelkező személy neve és a tartozás összege. A lakástulajdonról szóló törvény nem teszi lehetővé személyi adatok közzétételét, viszont az egyes lakók betekinthetnek a lakóház fenntartásával összefüggő dokumentumokba. Ezzel szemben a Szociális Biztosító és az egészségbiztosítók a hatályos törvényekkel összhangban hozták nyilvánosságra adósaik listáját, (sza)
