Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám, szerda

18 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 22. www.ujszo.com i5 n 1 **■ i i 1 L 1 I ’ m A gyerekzáraknál a gyerek nem tud kilépni a neki engedélyezett területről, biztosan csak azokat az alkalmazásokat használja, amelyeket a szülő telepített fel, nem tud letölteni semmit, nem téved véletlenül a tele­fonkönyvbe, és nem kezdi el a szülők ismerőseit érthetetlen karaktersorokkal bombázni (Képarchívum) A szülők rátelepítik a gyerekek által használt eszközökre, beállítják, mit hogyan használhat a gyerek, majd ezt bárhonnan nyomon tudják követni Kémprogramokkal ellenőrzik a gyerek netezését A gyerek már jobban tud­ja használni ezeket az új kütyüket, mint én - tárják szét a kezüket a szülők, és ezzel úgy érzik, megol­dották a problémát. Va­lóban előfordulhat, hogy a modem technológia mellett felnövekvő gye­reknek könnyebben áll rá a keze a legújabb mobi­lok, operációs rendsze­rek, alkalmazások hasz­nálatára, de a lehető leg­rosszabb, ha a szülő bele­törődik ebbe. ÖSSZEFOGLALÓ Az okostelefonok és tabletek térnyerésével egyre több gye­rek úgy nő fel, hogy a techno­lógia életük szerves része. Egy tavaly készült tanulmány sze­rint az amerikai szülők negye­de ad okostelefont gyereke ke­zébe, hogy lekösse ót, amíg a szülők a dolgukat végzik. A fo­lyamat nagyon korán kezdő­dik, az egyévesnél kisebb gye­rekek tíz százalékának a kezé­ben volt már tablet, a 2-4 év közöttieknél 39 százalék az arány, az 5-8 éveseknél már 52 százalék. A szülők 77 százaléka hiszi, hogy a különböző eszkö­zök használata növeli a gyerek kreativitását. A fejlesztők persze kihasz­nálják a helyzetet, a piac óriási fejlődésen ment keresztül, robbanásszerűen jelentek meg a gyerekeknek szóló alkalma­zások. A legkisebbeknek szóló appok még arról szólnak, hogy a gyerek megböki a kijelzőt, és valamilyen színes és hangos ábra jelenik meg. A következő lépés, amikor állatokra kell kattintani, amelyek hangot ad­nak ki és néha viccesen mo­zognak. És akkor a mindenféle zenélő, csörömpölést és egyéb hangokat produkáló játékok százairól nem is beszéltünk. A világ legnagyobb játék­gyártói mind rámozdultak a pi­acra, a Fisher Price-tól a Toys„R”Us-on át a Mattéiig mindenki ontja a gyerekeknek szóló alkalmazásokat. Ezenkí­vül sok olyan fejlesztő van, akik kifejezetten a gyerekeknek szó­ló alkalmazásokra állt rá, elég csak beírni a Google Playbe vagy az Apple iTunes Store-ba, hogy „bab/’ vagy „toddler”, és százával jönnek a találatok, in­gyenesek és fizetősök egyaránt. A kicsit nagyobbaknak már olyan alkalmazásokat fejlesz­tenek, amelyekkel valamilyen területen ismereteket adnak át, persze játékos formában, mert a gyerekek 77 százaléka játszani szeret a mobillal, csak 57 százalék használ valami­lyen oktatóprogramot. A kate­góriák között nagy átfedés van, hiszen üyen korban min­den tanulást játékosra vesznek a fejlesztők is. Okosan kell elzárni amobílt Ez a tendencia felelősséget ró a szülőkre, oda kell figyelni, milyen alkalmazásokat használ a gyerek. A szülők általában elő­ször akkor szembesülnek azzal, hogy valahogy le kellene zárni a mobiljukat, amikor a gyerek megtalálja az asztalon és felhív­ja a legutóbb tárcsázott számot. Alkalmazások és egész rendsze­rek tucatjai közül lehet válogat­ni, ha a szülők ellenőrizni és kontrollálni szeretnék gyerekük tevékenységét. Természetesen itt különbséget kell tenni a kü­lönböző korosztályok között. A legegyszerűbb jelszóval el­látni a mobilt, és akkor hiába kaparintja meg, nem tud mit kezdeni vele. Ha azonban a szülő engedné a játékot, más trükkökhöz kell folyamodnia. A legkisebbeknél elég, ha egy olyan alkalmazást telepítenek a mobilra és tabletre, amelynél konkrétan meg lehet határoz­ni, hogy mely alkalmazásokat használhatja a gyerek. Sok ilyen alkalmazás van, a legegyszerűbben a „child lock” keresőszóval kutathatunk utá­nuk. Az ingyenes alkalmazá­soknál olyan korlátozásokkal találkozhatunk, hogy csak há­rom-négy játékot rendelhetünk a szolgáltatáshoz, ha többet szeretnénk, akkor meg kell vá­sárolni az appot. A gyerekzáraknál a gyerek nem tud kilépni a neki engedé­lyezett területről, biztosan csak azokat az alkalmazásokat használja, amelyeket a szülő te­lepített fel, nem tud letölteni semmit, nem téved véletlenül a telefonkönyvbe és nem kezdi el a szülők ismerőseit érthetetlen karaktersorokkal bombázni. Távoli ellenőrzés A nagyobb gyerekeknél már ez nem elég, náluk átalakul az eszközhasználat, máshogyan kell a szülőknek is ellenőrizni. Erre már összetettebb alkalma­zások alkalmasak, amelyek in­kább arról szólnak, hogy a gye­rek már egyedül intemetezik, de a szülő által megszabott ke­reteken belül. A nagyobb biz­tonsági cégeknek vannak üyen alkalmazásaik, egy részük fize­tős, egy részük ingyenes. A Kaspersky Parental Control és a Norton Famüy ingyen le­tölthető a mobilokra, Androidra és iOS-re egyaránt. Az alkalma­zás több platformon is működik, telepíthető számító­gépre, mobilra, tabletre, Andro­idra és iOS-re is. Az alkalmazá­sok úgy működnek, hogy a szü­lők rátelepítik a gyerekek által használt eszközökre, beállítják, mit hogyan használhat a gye­rek, majd ezt bárhonnan nyo­mon tudják követni. Itt nem ar­ról van szó, hogy a szülő min­den egyes honlapot lát, ahová a gyerek böngészés közben té­vedt (bár erre is van lehetőség), inkább az a lényege az üyen al­kalmazásoknak, hogy blokkolni tudjanak olyan oldalakat vagy egész kategóriákat, amelyekre nem jó, ha rátalál a gyerek. A Norton Familynél például sokféle beállítási lehetősége van a szülőknek, a legegy­szerűbb ellenőrzési mód, ha a szülő megadja, mely oldalakra nem látogathat a gyerek. Az internetnél korcsoportok alap­ján egyszerűen is be lehet állí­tani a gyerek által látogatható oldalakat, de egyesével, illetve kategóriák szerint is lehet vá­lasztani. Ennél bonyolultabb felada­tokra is képes, megadhatóak olyan személyes információk, amelyeket nem adhat meg semmüyen online oldalon, fó­rumon: például ha beleírjuk a telefonszámát, e-mail címét, akkor a rendszer jelez a szülő­nek, ha a gyerek ezt beírja va­lahová. Ha a gyereknek van profilja közösségi oldalon, en­nek használatát is lehet szabá­lyozni, illetve azt is meg lehet határozni, hogy mely napsza­kokban intemetezhet a gyerek, akár órára lebontva. Ha eléri a megengedett maximum időt, akkor két lehetőség között vá­laszthat a szülő, a rendszer au­tomatikusan zárolja a a számí­tógépet vagy jelenti a szülőnek, de a gyerek tovább számítógé­pe zhet. A gyerek biztonsága érdeké­ben alapvető funkciókat is ér­demes kikapcsolni, üyen pél­dául a geotagging, vagyis a fel- töltött képek és videók mellett ne jelenjen meg, hol készült a felvétel. Azokat az alkalmazá­sokat is korlátozni kell, ame­lyek használják a helyzetmeg­határozó funkciót. A közösségi oldalakra való bejelentkezést is szülői engedélyhez kell kötni a kisebbeknél. Ész nélkül vásárolnak A gyerekeket nemcsak a nem nekik való weoldalaktól kell óvni, hanem a pénzszó­rástól is. Hiába ingyenes ugyanis egy alkalmazás, ha annak teljes változatáért fi­zetni kell, vagy számtalan já­tékon belüli tárgyat vásárol­hatunk. Amerikai fogyasztó- védelmi szervek vizsgálatot indítottak az olyan ingyenes, gyerekeknek szóló játékok el­len, amelyekben játékon belül lehet vásárolni. A fogyasztó- védők szerint a gyerekeket könnyedén ráveszik a vásár­lásra azzal, hogy játékban megszerezhető előnyöket kí­nálnak nekik pénzért. Néhány napja történt Nagy- Britanniában, hogy egy ötéves kisfiú egy ingyenes játék tele­pítéséhez kérte kölcsön apja jelszavát, de a játékon belüli vásárlásokkal összesen 1700 fontot költött különböző ki­egészítőkre. Az eset jól végző­dött, az Apple végül visszafi­zette a teljes összeget a csa­ládnak, de jól illusztrálja, hogy mennyire könnyen elcsábulnak a gyerekek, ráadásul nem is ér­tik, hogy miért nem jó, amit csinálnak. Sok olyan játék van, amely ingyen tölthető le, de ahhoz, hogy a gyerekek igazán kiél­vezzék valamennyi lehetősé­gét, fizetni kell, játékban fel­használható javakat vagy újabb pályákat kell vásárolni. A leg­többször két-három dolláros té­telekről van szó, de előfordult olyan is, hogy több mint száz dollárba került egy vásárlás. Beszélni az internetről A fenti módszerek arra jók, hogy a gyerekek ne fussanak bele véletlenül nem nekik való tartalmakba. Marian Merritt, a Norton internetes biztonsági szakértője szerint ezen túl azonban a legfontosabb, hogy a szülők beszéljék meg a gye­rekekkel az eszközök használa­tát, az internetezés közben elő­forduló veszélyeket. Nagyon korán meg kell tanulniuk, hogy ne osszanak meg érzé­keny információkat, jelszava­kat még a legjobb barátaikkal sem. A gyereknek meg kell ér­tenie, miért korlátozzuk online tevékenységét. A legjobb, ha a szülők kez­detben együtt játszanak, in- temeteznek a gyerekkel, majd amikor látják, hogy magabiz­tosan boldogul egyedül is, ak­kor lehet magára hagyni a számítógéppel, mobillal vagy tablettel. (i)

Next

/
Thumbnails
Contents