Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-21 / 116. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 21. www.ujszo.com A történet Strasbourgban végezheti Centés-ügy - az ellenzék blokkolná a végrehajtást ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Beadványt nyújtott be a Népi Platform az alkotmánybíróság szervezeti rendjéről szóló, nemrégiben módosított törvény ellen. Ezzel elérhetik, hogy a taláros testület állásfoglalásáig a törvény hatályát függesszék fel, magyarázta tegnap Lucia Zitnanská, az SDKU frakcióvezetője. Az elnöki hivatal ugyanis tegnap megerősítette: Ivan Gasparovic államfő már aláírta a jogszabályt, így az hatályba léphet. A módosított törvény alapján megszűnhet az Alkotmánybíróságon a főügyészválasztással kapcsolatban kialakult patthelyzet, mivel kimondja, hogy olyan esetben, amikor már nincs elfogultsággal nem vádolt alkotmánybíró, az elsőként kisorsolt tanács dönt. Zitnanská szerint ez azt jelenti, hogy rövidesen elutasítják Jozef Centés beadványát. „A törvénymódosítás célja, hogy Centés beadványáról olyan bírói tanács döntsön, amely megfelel a Smernek és a köztársasági elnöknek” - állítja Zitnanská. A törvénymódosítással a korábban elfogultság okán már kizárt alkotmánybírók újra jogosulttá válnak, hogy állást foglaljanak Centés beadványával kapcsolatban. Az első tanácsból Centés két bíró ellen élt panasszal, panaszának egy másik tanács helyt adott. Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője nem tartja meglepőnek Gasparovic lépését. „Csak ott folytatja ebben az ügyben, ahol korábban abbahagyta” - jelentette ki Sólymos. Gasparovic ugyanis már kijelentette, hogy semmilyen körülmények között - tehát akkor sem, ha az Alkotmánybíróság igazat adna Centésnek - nem nevezi ki a megválasztott főügyészjelöltet főügyésznek. Az ellenzéki beadvány alá már 44 aláírást összegyűjtöttek, amint a törvénymódosítás megjelenik a törvénytárban, beadják az Al- kotmánybírósára. Centés közben azt fontolgatja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Ha nem érvényesül az igazságos bírósági eljárásra, valamint a pártatlan és törvényes bíróra való joga, ezt fogja tenni, mondta tegnap a megválasztott, de ki nem nevezett főügyész. (TASR, SITA, vps) RÖVIDEN Eladták a szlovákiai Digi TV-t Pozsony. A Slovak Telekom (ST) megveszi a szlovákiai Digi TV-t üzemeltető DIGI Slovakia társaságot a romániai székhelyű RCS & RDS konzorciumtól. Az erről folyó több hónapos tárgyalások május 14-én zárultak az akvizíciós szerződés aláírásával, a döntést azonban még a versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia. A vételárról egyik fél sem hajlandó nyilatkozni. „A DIGI Slovakia mellett a biztos ügyfélköre miatt döntöttünk” - mondta Miroslav Majoros, az ST vezér- igazgatója. A DIGI Slovakia kábeltévé- és intemetszolgáltató 2006-ban jelent meg a szlovák piacon, jelenleg több mint 270 ezer ügyfele van. (SITA) Peter Pollák még mindig csak a tervekről beszél Csak szeptemberben indulhat a romareform ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyár végéig nem készül el egyetlen törvénymódosítás sem a romareform kapcsán. Peter Pollák (OLaNO), a roma közösségek kormánybiztosa szerint az első javasatok szeptemberre várhatóak. „Mintegy 100 intézkedést kell elfogadnunk ahhoz, hogy a romareformot el tudjuk indítani, ezt nem lehet egyik napról a másikra előkészíteni” - jelentette tegnap Pollák. A tavaly ősszel beharangozott reform ügyében az első törvényeket már tavaly decemberre ígérték, ám eddig még egyetlen jogszabálytervezetet sem mutattak be. Pollák most újra azt állította, hogy a kihágási törvény az elsők között lesz. „Napjainkban a szociális rendszerből élők elérhetetlenek a kihágások büntetése szempontjából” - utalt Pollák arra, hogy a szociális segélyből nem vonható le a kirótt bírság összege. Várhatóan átalakul majd a szociális rendszer is, a kormánybiztos szerint nagyon gyorsan, mivel Ján Richter szociális ügyi miniszter már heteken belül bemutatja a tervezett változásokat. Szerinte létre kell hozni egy köztes munkaerőpiacot, ahol a tartósan munka- nélküliek is el tudnak majd helyezkedni. Erre már az előző kabinetek is kísérletet tettek, de ezek általában kudarccal végződtek. Ilyen volt például a Smer első kormányzása idején kialakított szociális vállalatok rendszere, amelyhez korrupciógyanús ügyek kapcsolódtak. Az oktatásügy területén Pollák újra a kötelező óvodai nevelésről beszélt, de azt nem részletezte, hogy ezt mikortól vezetné be a kabinet, (lpj, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Nem a mi botrányunk; a hírszerzésen belüli csoportok egymás elleni játszmájáról lehet szó - ez a két tétel a védelmi tárca legújabb védekezése a katonamutyi ügyében. Tegnap Martin Glvác miniszter, Eubomír Skuhra, a Katonai Hírszerzés (VS) vezetője és a szervezet igazgatóhelyettese, Róbert Tibensky tájékoztatott az ügy állásáról. A minisztérium azzal védekezik, hogy csak tegnap délelőtt kapta meg a parlament illetékes bizottságától az anyagot, így nem tudta egybevetni a szolgálatok archívumában tárolt jelentésekkel. Részben emiatt a tárca azt kérte, helyezzék csütörtökre az ügyben tartandó bizottsági meghallgatást. Ez ma reggel van programon, lapzártánkig nem derült ki, a bizottság elnöke, Martin Fedor (SDKÚ) eleget tesz-e a tárca kérésének. Fedor tegnap bejelentette, a jelentés állítólagos szerzője titoktartási kötelezettségének feloldását kéri a minisztériumtól. A szerző múlt héten jelentkezett Fedornál, hogy szívesen beszélne a dokumentumról a képviselőknek. A minisztérium tegnap azt állította: mérlegelik, lehetséges-e ez. Glvác tegnap is többször elismételte, mindent meg akar tenni az ügy kivizsgálásáért, ezért is hívta el ismételten Skuhrát a sajtótájékoztatóra. Skuhra a múlt héten kiszivárgott jelentés szerint érintett a katonamutyiban. 2010 előtt a Katonai Elhárítás (VOS) igazgatója volt, a dokumentum szerint az intézmény, valamint az akkori Katonai Hírszerzés (VSS) vezető tisztjei állami ingatlanokat és ingóságokat játszottak magánszemélyek kezére. A miniszter tegnap egyeztetett Iveta Radicovával is, aki Lubomír Galko 2011 decemberi leváltása után a védelmi tárcát vezette. Glvác ma találkozni akar a volt kormányfővel. „Ugyanazt valljuk Radicovával: fel kell göngyölíteni az ügyet” - mondta Glvác. (MSz, SITA) ánuK f Továbbra sem látni tisztán a katonamutyiban; hamarosan megszólalhat a jelentés szerzője „Cégen” belüli játszmák? Pozsony . A védelmi tárca szerint konkurens csoportok harcáról szól a múlt héten nyilvánosságra hozott katonai titkosszolgálatijelentés. A miniszter tegnap Iveta Radicová volt kormányfővel is egyeztetett. ! Tibensky, Skuhra és Glvác. És kik vannak a színfalak mögött? (Gabriel Kuchta felvétele Ha csak öt párt jutna be a parlamentbe, a Smer majdnem alkotmányos többséget szerezne Egyre nagyobb gondban az SaS MÓZES SZABOLCS Pozsony. Csak öt párt jutna be a parlamentbe, ha most tartanák a választásokat - derül ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség tegnap közölt felméréséből. Az ügynökség 5% alatti támogatottságot mért az SaS-nek és az SDKÚ-nak. Mindkét párt politikusai emiatt értetlenkedve állnak az eredmények előtt. „Ki rendelte meg a felmérést és ki fizette, ez a kulcskérdés?” - reagáltak nyilatkozatukban a liberálisok. Ivan Stefanec (SDKÚ) úgy véli, politikai játszma állhat a felmérés mögött, ezért nem is szeretné kommentálni. „Ilyen mindig előfordul, akinek rossz eredményei vannak, az igyekszik másra hárítani a felelősséget” - nyilatkozta lapunknak Pavel Haulík, az MKV vezetője. Elmondása szerint a felmérés ugyanúgy készült, mint a korábbiak. „Saját költségből fedezzük a politikai felméréseket” - tette hozzá a szociológus. A kutatás a pártok nagy részénél ugyanazt a támogatottságot mutatja, mint a másik két releváns ügynökség, a Focus és a Polis áprilisban közölt felméréseinek eredményei (májusi méréseket még nem publikáltak), tény ugyanakkor, hogy az SaS, az SDKU, valamint az Új Többség (Nova) esetében hibahatáron felüli az eltérés. Az SaS esetében politológusok és Haulík szerint is a magyarázat a párt bomlásában keresendő. Általában egy szétesésnél az a csoport van előnyben, amely megtartja a „lógót”, ám Haulík szerint ezúttal a 2001-es precedens ismétlődött meg - akkor az SNS és a pártot elhagyó Slota-csoport által alapított PSNS népszerűsége Pártok támogatottsága Smer 41,0% KDH 10,6% NOVA 9,5% OLaNO 7,4% Híd 6,8% SNS 4,4% SDKÚ 3,9% MKP 3,5% LIDO 2,9% SaS 2,6% Forrás: MVK ügynökség hasonló volt. Az SaS-nek egyébként közvetlenül a szétesés után a Polis 4,1%-ot mért. Meglepőbb az SDKÚ támogatottsága. A Focus és a Polis mérései szerint az utóbbi fél évben Fresóék 8-9% körül stabilizálták támogatottságukat, Haulík szerint viszont az egy éve megválasztott új pártvezetés irányvonala nem tetszik az SDKÚ korábbi szimpatizánsainak. Az MVK egyébként legutóbb januárban közölt felmérést, akkor a párt 5,5%-on állt. Haulík szerint a jobboldalon két olyan párt van, amelynek stabil a támogatottsága: a KDH és a Híd. Úgy véli ugyanakkor, hogy ez a két párt nőni sem tud. „Az Új Többség az az új erő, amely a tanácstalan jobboldali szavazókat meg tudja szólítani. Nem tartom lezártnak a párt felfutását, népszerűsége tovább nőhet, ám az is lehet, hogy egy idő után visszaesik” - mondta Haulík. Lipsicéknek a másik két releváns ügynökség az utóbbi hónapokban csak 4-6% közötti támogatottságot mért. Ha most tartanák a választásokat, s azok az MVK felméréseinek eredményeit hoznák, akkor a Smer - a sok kieső pár- tocska miatt - 88 mandátumhoz juthatna. Flasíková-Benová: 3+1 megye jobb lenne; Niznansky: a központosításra már ráfizettünk párszor A magyarok nem akarnak centralizált megyéket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Sem a jelenlegi nyolc megye számának csökkentését, sem hatásköreik redukcióját nem tartja elfogadhatónak a Híd és az MKP. Mindössze abban értenek egyet Robert Fico miniszterelnökkel, hogy a témáról széles körű vitát kell indítani. „A régiók szerepét a jövőben inkább erősíteni kellene, főleg az uniós alapok merítése kapcsán” - nyilatkozta Farkas Iván, az MKP alelnöke. A Híd is inkább a további decentralizáció felé hajlik, mondta kérdésünkre Bugár Béla. „Fico nem tagadja meg szocialista mivoltát. Ez is azt bizonyítja, hogy egyre inkább a szocialista rendszer felé szeretné irányítani az országot” - jegyezte meg a Híd elnöke. A centralizációt helytelennek tartja Viktor Niznansky is, az egykori közigazgatásért felelős kormánybiztos. „Erre Szlovákia már ráfizetett néhányszor” - véli Niznansky. Egyben emlékeztetett, hogy az első Dzurinda-kormányban 2001-ben az SDE és az SOP nem szavazta meg a természetes régiók megyékké alakulását - az eredeti terv 12 megyés felosztásról szólt, ezt torpedózták meg a baloldali pártok. Az őszi megyei választások után a kormány biztosan hozzányúl a megyei rendszerhez, ezt vetítik előre Robert Kalinák belügyminiszter, majd Fico múlt heti szavai is. Tegnap Monika Flasíková-Benová, a Smer pozsonyi megyeelnökje- löltje szólalt meg, ő 3+1 megyét javasol. Szerinte így sokat spórolhatnánk a felesleges hivatalnokokon és képviselőkön. „A három erős megye konkurenciaképes európai régió lehet, a főváros pedig több uniós forráshoz juthat így” - vélekedik Flasíková-Benová. Ellenfele, Pavol Freso (SDKÚ) jelenlegi pozsonyi megyeelnök tegnap jelentette be, hogy hét jobboldali párt (SDKÚ, KDH, Híd, MKP, SaS, OKS, és a Szlovákiai Zöldek Pártja) támogatását szerezte meg az őszi választásokra. (vps, SITA)
