Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-21 / 116. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 21. Közélet 3 Slezákné: remélem, hogy a szervezetnek nem kell majd politikai okok miatt kárt szenvedett lapokért lobbiznia „Hogy legyen fogalmunk más európai kisebbségek helyzetéről” Érdekvédelem, tapasztalatcsere, lobbi. Elsősorban így tudják egymást segíteni az európai kisebbségi lapok az őket tömörítő MIDAS-on belül, véli a szervezet új elnöke, Slezákné Kovács Edit. Az Új Szó lapigazgatója négy évig tölti be a posztot. VERES ISTVÁN Hogyan segíthetik egymást a kisebbségi lapok? Az egyik fórumot ezen a téren az európai uniós intézmények jelentik. Ha tehát az uniónak valamilyen kampánya van, fontos, hogy a kisebbségi lapokban is jelen legyen ez a kommunikáció, nem csak a nagy országos lapokban. Egyebek között ezért is lobbizik a MID AS. Ha az egyik lap felkap egy kisebbségi témát, mint például Maiina Hedvig ügye, akkor az együttműködés részeként az megjelenhet más európai kisebbségi lapokban is? A Malina-ügy azért nem egészen jó példa, mert az nem egy adott kisebbségi lap problémája. De hogy a 2012-es kulturális állami támogatást az Új Szó egy gazdasági versenyt szabályozó uniós törvény miatt még nem kapta meg, az már igen. Mivel a MIDAS-nak korábban már volt egy ilyesfajta tárgyalása más kisebbségi lappal kapcsolatban, ezért az Európai Bizottságnál utalhatunk arra a precedensre, így támogatva az Új Szó esetének pozitív elbírálását. Hogyan zajlik a kisebbségi lapok kölcsönös kapcsolat- tartása? Az együttműködés részeként tanulmányutakat szervezünk, a lapok munkatársai meglátogathatják egymás szerkesztőségeit, láthatják, hogy bizonyos problémákat máshol hogyan kezelnek. így képet alkothatunk arról, milyen kisebbséginek lenni például luzsicai szerbként vagy finnországi svédként. Itt kell megemlíteni a MIDAS-díjat, amit kisebbségi érdekvédelemmel foglalkozó újságírók kaphatnak. Ezzel ismerték el tavaly Vrabec Mária tevékenységét. Gazdasági téren hogyan segíthetik egymást a MIDAS tagjai? Sokféleképpen. Figyelik, Mi a MIDAS? A MIDAS az európai kisebbségi lapok érdekvédelmi szervezete, hivatalos neve European Association of Daily Newspapers in Minority and Regional Languages, vagyis az európai kisebbségi és regionális nyelveken megjelenő napilapok tömörülése. 2001-ben alakult, jelenleg harminc tagja van, a legtöbb Spanyolországból (7 katalán, 1 baszk és egy galíciai), valamint Finnországból (6, közülük mind svéd). Szlovákiából az Új Szó egyedüliként tagja a MIDAS-nak. adja az újságját. Ehhez pedig mindenkinek megvannak a saját marketinges modelljei. Szeretném, ha a szervezetünk olyan cégekkel működne együtt, amelyek jó megoldásokat tudnak kínálni ezen a téren. Mi az, amitől tart? Nagyon remélem, hogy a szervezetnek nem kell majd politikai okok miatt kárt szenvedett lapokért lobbiznia. Újkori rabszolgatartás Tiltakoznak a nővérek Pozsony. Újkori rabszolgatartást vezet be Ján Valocky (Smer) törvényjavaslata az egészségügyi alkalmazottak szerint. Kifogásolják, hogy a képviselő csak a dolgozókat akarja büntetni, a törvényt sértő munkaadókat nem. „Ki viseli a büntetőjogi felelősséget az egészségügyi dolgozók exodusáért?” - teszi fel á kérdést Monika Kavecká, az Ápolók és Szülészasszisztensek Szakszervezetének (OZSaPA) elnöke. Szerinte az ápolók átlagéletkora már ma 50 év felett van. „Az egészségügyi rendszer összeomlása biztosra vehető” - jelentette ki Kavecká. A szakszervezet szerint 2009 óta több mint 5400 nővér lépett ki az ápolók nyilvántartásából, és mindössze 834-en kérték felvételüket, vagyis ennyivel csökkent a számuk. A parlament ma tárgyalja Ján Valocky javaslatát, amely szigorú, letöltendő börtönbüntetést vezetne be a nővérek és az orvosok számára, ha nem veszik fel a szolgálatot a kormány által elrendelt szükség- helyzet idején. Akár két évet is kaphatnak, ha például betegség ürügyén akarnak kibújni a szolgálat alól, és 2-5 év büntetést is kaphatnak, ha valamelyik páciens súlyos egészségkárosodást szenved, amikor nekik kellett volna szolgálniuk. A tervezet vitájának idején tiltakozóakciót tartanak az orvosok és a nővérek is. (lpj, SITA) Négy évig lesz a MIDAS elnöke hogy egyik-másik tag hogyan próbál küzdeni a gazdasági válság ellen, hogyan viszonyul az online híradáshoz, de követik például a papírárakat is, és informálják egymást, hogy mindenki a lehető legjobb pozícióból tárgyalhasson. (Somogyi Tibor felvétele) Mik a céljai a négyéves megbízatási időszakban? Fontosnak tartom, hogy marketinges együttműködés jöjjön létre más cégekkel is, ez ne csak a MIDAS tagjai között működjön. Minden tagnak elemi érdeke, hogy naponta elA volt parlamenti képviselők közül Igor Sidor (ex-Híd) és Somogyi Szilárd (ex-SaS) is mulasztott 51 közszereplő titkolja vagyonát Slota egykori jobbkeze sem adott le bevallást (Jón Kroslák felvétele) Két lépcsőben emelik a fizetéseket Nő az orvosok bére, nőhet a kórházak adóssága is Pozsony. A 650 közszereplő közül 48 egyáltalán nem adta le vagyonbevallását, hárman pedig a március végi határidőnél később nyilatkoztak vagyonukról, derül ki a parlament összeférhetetlenségi bizottságának alapanyagaiból. A mulasztók között vannak a korábbi parlamenti ciklus parlamenti képviselői vagy állami funkcionáriusai. Nem adta le például a tavalyi évre vonatkozó vagyonbevallását Igor Sidor, a Híd volt képviselője, és mulasztott Somogyi Szilárd is, aki az SaS színeiben volt parlamenti képviselő. A két volt honatya azonban már otthagyta pártját, Sidor kilépett a Híd- ból, Somogyi pedig az SaS-ből. A volt SaS-es képviselők közül Somogyi mellett még Jaroslav Suja vagyonbevallása sem érkezett meg az illetékes bizottsághoz. Az SNS-ből két volt képviselő feledkezett meg kötelességéről: Rafael Rafaj és Vincent Lukác számíthat pénzbírságra. A KDH-ból hárman mulasztottak, az SDKÚ-nak egy volt képviselője nem adta le bevallását. A volt képviselők mellett az előző kormány néhány államtitkára, és a Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) előző vezetése sem tett eleget kötelességének. Miroslav Beblavy, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke szerint a mulasztók összesen mintegy 40-60 ezer eurónyi büntetést fizethetnek majd be az államkasszába. A bizottság ugyanis a mulasztókat egyhavi fizetésükkel egyenlő bírsággal sújthatja, ha megállapítja a törvénysértést. A tavalyi vagyonbevallások egyelőre még nem nyilvánosak, a bizottság fokozatosan teszi őket fel a parlament honlapjára. Igaz, egyelőre nem derül ki belőle a képviselők valós vagyona, mivel az egyes vagyontárgyak pontos leírását és értékét nem tartalmazzák. Annyi megtudható például, hogy hány gépkocsija, lakása, ingatlana van egy képviselőnek, de az már nem, hogy a kocsi milyen típusú, vagy milyen idős, és az sem, hogy lakásának vagy házának mekkora az alapterülete, esetleg mekkora az értéke. A funkciójukból, és minden más forrásból származó bevételüket azonban összegszerűen be kell vallaniuk. Vagyonbevallási kell tenniük a parlamenti képviselők mellett a kormánytagoknak, a köztársasági elnöknek, az alkotmánybíróknak vagy az állami vállalatok vezetőinek. A bevallás akkor is kötelező, ha az adott évben csak néhány hónapig töltötték be funkciójukat. A közsszereplők házastársainak és kiskorú gyermekeiknek is kötelezően vagyonbevallási kell készíteniük, ám csak a tisztségviselőé kerül a világhálóra. Jelenleg azzal kell elszámolni, aminek értéke meghaladja a minimálbér 35-szörösét. A politikusok megígérték, jövőre már tényleg elszámolnak az összes bevételükkel, a tényleges vagyonukkal, de ehhez előbb módosítani kell a jelenleg hatályos jogszabályt, amihez 90 voksra van szükség. Létrehoztak egy bizottságot, melyben az összes parlamenti párt képviseltette magát, és megegyeztek a jogszabály-módosítás alapelveiben. A vagyon mellett várhatóan be kell majd vallani a nagyobb ajándékokat és kölcsönöket, s ellenőrizhető lesz, ki és milyen feltételek mellett hitelez az adott közszereplőnek. Zuzana Wienk, a Fair Play polgári szervezet vezetője pozitívan értékelte, hogy a politikusok rászánták magukat az összeférhetetlenségi norma módosítására, ugyanakkor szerinte nem elég szigorúbb szabályokat megfogalmazni, hatékonyabb ellenőrzést is kell biztosítani. A törvénytervezet az előzetes megállapodás szerint májusban kerül a parlament elé. (lpj, sza) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januártól minden bizonnyal újra emelkedik a kórházi orvosok fizetése, kérdés azonban, hogy lesz-e rá pénzük a kórházaknak. A parlament múlt héten második olvasatba utalta az egészségbiztosításról szóló törvény tervezetét, ez az Orvosszakszervezettel kötött memorandumnak megfelelően biztosítja a bérek emelkedését. Az orvosok bére két lépcsőben emelkedik, 2014 januárjától és 2015 januárjától. A béremelés jövőre plusz 19,3 millió eurót, egy évvel később pedig plusz 36,6 millió euró többletkiadást jelent majd. 2014 januárjától egy szakvizsgával rendelkező orvos éves fizetése nem lehet alacsonyabb 20 261 eurónál, 2015-től pedig 22 715 eurónál. Ennél szerényebben keresnek majd a szakvizsgával nem rendelkező orvosok, az ő fizetésük csak 2014-ben emelkedik, a minimum 12 060 euró lesz. A béremelés várhatóan tovább növeli majd a kórházak adósságát, az állam nem ad erre pluszpénzt. Az egészségügyi minisztérium szerint ugyanis az emelkedő költségeket az egészségbiztosítás fedezi majd. Az egészségbiztosítók azonban még az idei évre vonatkozó szerződéseket sem írták alá, a tárgyalások csak az Általános Egészségbiztosítóval (VsZP) zárultak le. Igaz, a két magán- biztosító, a Dővera és az Union június végéig érvényes szerződésekkel rendelkezik, és nem is jelezték, hogy csökkentenék a megrendeléseket vagy nem kötnének szerződést minden eddigi partnerükkel. A megrendelt kapacitás tervezett csökkentését csak az Általános jelezte. A megmaradó partnereinek azonban az Általános a korábbinál többet fizet egyes beavatkozások esetén, minden műtött betegért 100 euróval nagyobb összegre számíthatnak a kórházak. A műízületek beültetéséért is többet fizet majd az állami biztosító, igaz, ő rendelkezik a leghosszabb várólistákkal ezen a területen. A kórházak tartozása az utóbbi időben is emelkedett. Az állami kórházak tartozása egy év alatt nulláról 30,417 millió euróra nőtt csak a Szociális Biztosítóval szemben, az összes kórház 52,1 millióval tartozik, ez a tartozás a korábbi béremelések miatt halmozódott fel. A megyei vagy városi fenntartású kórházak tartozása viszonylag stabil, egy év alatt 5 millió euróval nőtt, elérve a jelenlegi 21,661 millió eurós szintet. Az össztartozás több mint egyhar- madát, 18,7 millió eurót a Pozsonyi Egyetemi Kórház adóssága teszi ki. (lpj, TASR, SITA)
