Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-16 / 112. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 16. Vélemény És háttér 7 A megoldás az lenne, ha Máliki és kormánya lemondana, s új választásokat írnának ki Irak a szétesés szélére sodródott Az iraki állam létrehozása, 1921 óta a legsúlyosabb válságot éljükát. Irakfel- osztása olyan véres konfliktussal járna, mintamilyen a modem India és Pakisztán létrejöttétkísérte. MAL1NÁK ISTVÁN Ezt al-Rubaj volt iraki nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozta az Independentnek, hozzátéve: már több iraki politikus is komolyan felvetette az ország felosztásának lehetőségét. Ä szakértő véleményét komolyan kell venni, testközelből ismeri a helyzetet. A lényeg az, hogy tíz évvel Szaddám Húszéin megdöntése és két évvel az amerikai csapatok kivonulása után a helyzet rosszabb, instabilabb, mint a diktátor rezsimje alatt volt. Ismét tombol a külső szemlélő számára felekezetiként megjelenő erőszak, csak áprilisban több mint hétszázan vesztették életüket és közel kétezren sérültek meg a különféle erőszakcselekményekben. A dolgok hátulütője: a világ pülanatnyi- lag nem is figyel Irakra, érthetően a vele szomszédos Szíriában egyre tarthatatlanabbá váló helyzettel van elfoglalva. Az Arab Liga Irakkal kapcsolatban regionálissá terebélyesedhető konfliktust emleget, ha nem lesz gyors megegyezés a felek között. De jelenleg sem a szunnita törzsek, sem Núri al- Máliki síita miniszterelnök és köre nem hajlandó engedni. Ebből a terrorista csoportok húz- nakhasznot, pl. az iraki al-Kaida egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Máliki hónapok óta haragban van kormánykoalíciója minden tagjával, a szunnita Iraki Blokktól Muktada asz-Szadr síita prédikátor mozgalmáig. Azzal vádolják - nem is alaptalanul -, hogy új diktatúrát épít ki. Többek között betiltotta az al- Dzsazírát és kilenc másik adót, mert szerinte adásukkal tovább élezték a felekezetek közötti feszültséget. Nemzetközi jogvédő szervezetek ugyanezt állítják Máliki kormányáról. Az iraki kurd pártokkal azért veszett össze, mert nagyobb részesedést akarnak az olajbizniszból, s az autonóm régió vezetése szívesen kiterjesztené befolyását Kirkuk és Ninive térségének kurdok lakta részeire is. A kisebbségben levő szunniták, akik Szaddám idején kivéteBush álma, hogy amerikai segédlettel megteremtik az első arab demokráciát, már senkinek eszébe sem jut. lezettek voltak, most úgy érzik, diszkriminálják őket. Azt állítják, Máliki kormánya valójában a síita Irán előretolt helyőrsége. Teherán az utóbbi időszakban valóban jelentősen kiterjesztette befolyását Bagdadban. És Máliki közelebb áll a síiták egyik ágához, az alavitákhoz tartozó Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz is, mint a felkelőkhöz. Az iraki szunniták december óta egyre hangosabb, de április közepéig békés kampányt folytattak a nagyobb polgári és politikai jogokért. Aztán jött a ha- vidzsai mészárlás: a hadsereg 50 (a szunniták szerint 170) tüntetőt lőtt le. A válasz nem maradt el: a radikális szunnita csoportok támadásaiban-merényletei- ben több száz síita halt meg. A központi kormány egyre több terület felett veszti el az ellenőrzést, és a hadseregből ismét sokan dezertálnak, mert nem hajlandóka tüntetők közé lőni. A megoldás sokak szerint az lenne, ha Máliki lemondana, s új választásokat írnának ki. Erre a parlament elnöke is felszólította a kormányfőt, de Máliki erre sose lesz hajlandó, hiszen hatalmas pénzekről, az iraki olajbizniszről van szó. George Bush álma pedig, hogy amerikai segédlettel megteremtik az első arab demokráciát, ma már senkinek eszébe semjut.- Jegyezd meg, a törvény előtt vannak egyenlők és egyenlőbbek, részegek és részegebbek. (Peter Gossónyi rajza) GLOSSZA Lottóláz KOCUR LÁSZLÓ A törvényhozásban olykor furcsa dolgok történnek. Van, hogy évekig nem választanak főügyészt. Van, hogy számvevőszéki elnököt sem. Van, hogy kakaskodva feszülnek egymásnak a zakós emberek, mint a negyedik kategóriájú talponállók törzsvendégei, és olykor egy pofon is elcsattan. Van, hogy szavazólapokat fotóznak, meg mindenféle krikszkrakszokat rajzolnakrájuk, aztán grafológiai elemzéseket tartanak a tévékameráknak, távolba ré- vedő tekintettel, mint az EZO TVjavasasszonyai. Ettől eltekintve a parlament jó hely, lehet például munkaidőben ho- ki-vb-t nézni, próbálná csak meg ugyanezt a proletariátus, mondjuk az adófizetők pénzé- bőljólmegmentettUS Steel kohóinak tövében. És néha még meg is próbálj ák megnevettetni az állampolgárt. Tegnap például elfogadták a vámtörvény módosítását - majdnem azt írtam, a szerencsejáték-törvényét-, mely a nyár után bevezeti nekünk az áfa-lottót, hogyjobban induljon az ősz. Aki eddig lottózni akart, annak szelvényt kellett vásárolni, megbeszélni az asz- szonnyal/kollégákkal/oráku- lummal (a nem kívánt törlendő) a tuti számokat, leróni az illetéket, és akkor szerdán és vasárnap izgulhatott. Az új játékhoz nem kell semmi egyebet tenni, csak vásárolni. Azt meg mindenki szokott. A pénzügyminiszteri szándék szerint az állampolgár a számlával bekocog majd a Tipos irodájába, regisztráltatja a számlaszámot, és ha szerencséje van, ő nyeri vissza a számlán szereplő összeget. így valószínűleg senki sem a sarki boltban vásárolt hat kifli számláját vinné be, hanem minimum egy tankolási bizonylatot, vagya karácsonyi LED-té- vé blokkját. A kormány így szeretné javítani a számlaadási fegyelmet és növelni az adóbevételeket. Mert hát jobb az, ha az autószerelő számlát ad, nem pedig cinkos mosollyal olajfoltos monterkája zsebébe süllyeszti abankót. Esorokírójaakö- zelmúltban kiteijedt lakásfelújításon esett át. Megfordult nála mindenféle mesterember, ablakostól asztalosig, parkettázótói vízvezeték-szerelőig. Egyik derék mesterember sem erőltette a számlaadást. (Én természetesen mindegyiktől kértem, tisztelt hatóság!) De a vasasboltban, ahol rendszeresen vásároltam, szintén próbálkoztak: kell-e számla, mert a nélkül olcsóbb. (Én természetesen. ..) És ez csak egy szűk szegmense életünknek... Persze, számlát adni kell, Ferenc testvértől pedig tudjuk, hogy adót fizetni hazafias kötelesség. De amíg az állam az olajos monterkájú mesteremberek (és a Linux-rendszergazdák) adó- és járulékterheit a (kis) vállalkozás vállalhatósá- gánakhatáráig srófolja, az így beszedett pénzt pedig állami támogatás formájában osztja szét kormányközeli cégeknek, addig minden mesterember a Számla kell? kérdéssel fejezi be a szerelést. Ez pedig nem kedvez a lottóláznak. KOMMENTAR Meddig még, Macejková? MÓZES SZABOLCS Ivetta Macejkovát egyre kevésbé lehet komo- lyan venni. Ezzel semmi baj nem lenne, ha nem 1 j yl ő lenne az Alkotmánybíróság elnöke. Ha el nem mozdítják onnan - ami végzetes hiba lenne -, jjjÉÄŕ egészen 2019-ig. Belegondolni is rossz. Ivetta Macejková 2007-ig ismeretlen volt a szé- HÉhI lesebb nyilvánosság előtt. Akkor került az Alkotmánybíróságra, majd Ivan Gašparovič döntése következtében nyomban a testület elnökévé avanzsált. Évekig viszonylag észrevétlenül tevékenykedett, klasszikus bírósági bürokrataként. Amintrázósabb ügyek kerültek terítékre, megmutatta, miért őt nevezték ki hat éve az AB elnökévé. Mindenben úgy jár el, hogy a Smemek kedvezzen. Amikor az első Fico-kormány alatt az Alkotmánybíróság elé került a sztrádaépítések miatti gyorsított kisajátításokról szóló törvény, az ügyet az AB alelnökekét évig jegelte. Nem véletlenül - később a testület egyértelműen megállapította a jogszabály alkotmánysértő voltát. Macejková két évig nem lépett. Nem sokkal később pedig, amikor az egészségbiztosítók nyereségképzésének betiltásáról szóló törvény alkotmányosságáról döntöttek, Pavol Paška smeres házelnök azt kérte tőle, a döntés kihirdetését halasszák el két hónappal - a nyári szabadságok miatt. Macejková ezt készségesen teljesítette, két hónappal meghosszabbítva ezzel az alkotmányellenes állapotot. A foga fehérjét viszont igazából az elmúlt egy évben, a Čentéš- ügy kapcsán mutatta ki. A beadványok ismét gyanúsan sokáig pihentek a testület irodáiban, hogy aztán tavaly ősszel Macejková levezényelje az Alkotmánybíróság egyiklegbotrányo- sabb és legellentmondásosabb döntéshozatalát. A testület szoros, 7:6 arányban úgy döntött, Ivan Gašparovič államfő- nekjogában áll elutasítani a parlament által legitim módon megválasztott főügyész kinevezését. Ezzel a bíróság szembement korábbi jogértelmezési gyakorlatával, és újabb, most még szinte beláthatatlan bonyodalmakat okozott. Macejková közben nem bírta elviselni a tevékenységét bíráló cikkeket, ezekre demagóg, az Alkotmánybíróság elnökével összeegyeztethetetlen stílusú és tartalmú - egyébként litániányi hosszúságú-válaszleveleket írt. Az i-re a pontot az utóbbi hetekben tette fel. Mindent megtett azért, hogy az Alkotmánybíróság addig ne dönthessen Čentéš ügyében, amíg a Smer át nem zavaija a parlamenten a törvénymódosítását, mely-vélhetően egyébként alkotmányellenesen - átúja a döntési mechanizmust. Majd pár napra rá már az új törvény értelmében eljárva kiosztotta az ügyet egyik kollégájának- mindezzel „csak” az volt a baj, hogy a törvény még nem lépett jogerőre, ugyanis az államfő még nem írta alá. Túlbuzgóság? Politikai lakájság? Minimum törvénytelen eljárás. A lista végén szinte eltörpül a tegnap kiszivárgott ügy, Macejková félje primitív levelet írt Centéšnek. Macejková az utóbbi hónapokban bebizonyította, hogy nem méltó az Alkotmánybíróság elnöki posztjának betöltésére. Sőt, arra sem, hogy a testület tagja legyen. Ez utóbbival semmit sem lehet tenni, ám az elnöki tisztségről az államfő bármikor leválthatná. Persze, erre nem fog sor kerülni, mert Macej- kovához hasonlóan ő is a Smer lakája. A köztársasági elnöknek nincs sok valós jogköre, politikai mozgástere, az AB elnökének leváltása a kevés kivétel közé tartozik. Ha jövőre a csodával határos módon a nép jobboldali elnököt választ, annak egyik első dolga kell, hogy legyen Macejková leváltása. Hogy vége legyen az ámokfutásnak. FIGYELŐ A dülöngélő Zeman A cseh sajtó napok óta azt boncolgatja, részeg volt-e Miloš Zeman cseh államfő, amikor múlt héten a prágai várban részt vett a cseh koronázási ékszerek termének megnyitásán. A ceremóniáról időközben nyilvánosságra került videók eldönteni látszanak ezt a kérdést: Zeman bizonytalanul lépkedett, dülöngélt, megtánto- rodott és hátrálva a falnak dőlt, majd zavarosan beszélt. Amikor a kiállított ékszerekhez ment tisztelegni, az asztalra kellett támaszkodnia, távozáskor pedig Dominik Duka prágai érsek támogatta a láthatón izzadó, dülöngélő államfőt. Zeman egyébként az ünnepség előtt az orosz nagykövetség fogadásán járt. Áz elnöki iroda azt állította: „az államfő rosszul érezte magát, de ennek nem az ital, hanem egy könnyebb vírusos megbetegedés az oka, munkatempója miatt fáradt, ezért a hét végén pihenni fog”. Tény, hogy Zeman gyorsan felépült, vasárnap este már részt vett a Prágai Tavasz zenei fesztivál megnyitóján. Zeman a januári elnökválasztási kampányban is elismerte, hogy iszik, de azt állította, mértékkel, és soha senki sem látta őt részegen, (-kés)
