Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-13 / 109. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 13. Vélemény És háttér 7 Az Alkotmánybíróság elnöke olyan törvény szerint járt el, amely még nem hatályos Ugyan már? A pápánál is pápább Iveta Macejková, írhatnánk az Alkotmánybíróság elnöké­ről, ha saját hatáskörében a kákán is csomót keresve, pontosvesszőkön lovagol­va húzna-halasztana egy döntést vagy egy eljárást. LOVÁSZ ATTILA De nem, ennél rosszabb, mert a múlt héten úgy járt el, mintha a hivatalban lévő pápa a Szent­írást bírálná felül. Mert ami a pápának a Biblia, az Macejková- nak az Alkotmány. Meg ajog. Egy kis emlékezetfrissítés: Macejková, amint a parlament jóváhagyta az új alkotmánybíró­sági eljárási törvénytörvénymó­dosítást, azon nyomban kiosz­totta Čentéš ügyét a szerinte megfelelő szenátusnak. Azaz, olyan jogszabály szerint járt el, amely még nem hatályos. A tör­vény érvényessége és hatályos­sága két olyan fogalom, amivel a jogtudományi karon az első tan­év végén minden joghallgató­nak tisztában kell lennie, ellen­kező esetben kirúgják - hogy a jogászok ne morogjanak, ponto­san fogalmazunk: megszűnik a hallgatóijogviszonya. Azt még valahogy lenyel­nénk, ha egy-egy ügyész, jogász­hivatalnok valamely alapelvre nem emlékezik pontosan, bár elég nagy szégyen az is. De hogy az alkotmányosság legfőbb őr­zője, aki döntései által nemcsak jogértelmező, hanem eseten­ként jogforrás is, ne tartson be jogi alapelveket, az már botrány. Bmák alkotmánybíró, akinek parlamenti nemzeti párti mun­kájára a közéletet figyelők bizo­nyára jobban emlékeznek, mint jogtudori megnyilvánulásaira, azonnal figyelmeztette társait, hogy az eljárás nem kóser, és fel­szólította az AB elnökét, járjon el jogszerűen. Hát, mit mondjak, talán inkább arra kérte volna, hogy azonnali hatállyal mond­jon le, és nézze meg, mikor indul az első IC Kassáról, mert igaz ugyan, hogy „quod licet lövi, non licet bovi” (amit szabad Ju­piternek, nem szabad az ökör­nek), de azért Jupiter se teheti meg bármikor azt, amit egy ökör. Macejková viszont már sok mindent megtett azért, hogy ne legyen a jogász szakma jupiteri nagyságú tekintélye. Persze, mindettől nem lesz olcsóbb a kenyér, mondhatná az egyszeri választó. A politikai kommentátornak viszont köte­lessége kimondani: igenis, ol­csóbb lesz a kenyér - ott, ahol a szabályok mindenkire érvénye­sek, ahol a bíró az elsőszámú bajnoka a jog uralmának, s ak­kor még csak a leírt törvények­ről szóltunk. Mert ehhez hozzá­lgenis, olcsóbb lesz a kenyér ott, ahol a sza­bályok, törvények mindenkire egyfor­mán vonatkoznak. járul ám egy olyan apróság is, mint az ethosz, erkölcs, valami, ami nem írható elő, nem fogal­mazható meg pontosan. De ha nincs ott a Legfelsőbb Bíróság vagy az Alkotmánybíróság gya­korlatában, akkor a köz, amely ajog és a bíróság által elmarasz­talt embert kitessékeli a jobb társaságokból, lassan nem fi­gyel majd oda a bírósági dönté­sekre, az elmarasztalást vagy az ítéletet hatalmi elnyomásnak tartja és a bűnözőt nem rekeszti ki a társadalom perifériájára. Ott, ahol se ethosz, se jog a jog- érvényesítőknél, csak idő kér­dése, hogy a peres ügyek meg­oldására mikor veszik elő a ka­szát, kapát, baseballütőt vagy a lőfegyvert. S ahol nem működik a jog, ott a kenyér is drágább, mert mint ahogyan a közútból ki lehet lopni a betont, a ke­nyérből is a lisztet. Tehát, ked­ves olvasó, Macejková viselke­dése közvetetten a kenyér árát is befolyásolja. Ugyan már, legyinthetnénk az egészre, biztos, hogy az ál­lamfő aláírja a módosítást, biz­tos, hogy bekerül a törvénytár­ba, és akkor Macejková úgyis megteheti, amit meg akart ten­ni. Igen ám, de ez a nagy sietség minden logikai elemzés szerint azoknak ad igazat, akik azt mondják, sietett volna Čentéš- ügyben értelmezhető, egyér­telmű és bölcs döntést hozni az elmúlt két évben, ne most törje el a lábát a nagy rohanásban. Mert azt is mi fizetjük meg a társada­lombiztosítás révén. Az Alkot­mánybíróság pedig nagy re- formraszorul. Csaknemlesz, aki véghezvigye.- Ha nem ússza meg, minden becsempészett piát megiszik majd előlünk! (Peter Gossányi rajza) KOMMENTAR Vulgárceleb MOLNÁR NORBERT Az ember már azt remélte, soha többé nem kell komolyan foglalkozni a Ján Slota nevezetű hi­vatásos bolonddal, akinek hatalma szerencsére nemcsak megkopott, hanem reálisan is eltűnt, legfeljebb majd akkor, amikor lecsukják, és jól bekasznizzák. Na, ez a pillanat jött el majdnem a múlt héten, de mégsem. Erre még várni kell. Van idő, kivárjuk. Ján Slota fontos figurája volt a szlovák közéletnek, és részben még most is az. A magyarellenesség és a vulgámacionalizmus kabalafigurája, a primitivizmus szintjére degradálva azt, ami oda is való. A hét fogdában töltött óra után is láthatóan kapa­tosán szabaduló Slotát annyi újságíró várta, amennyit Jahná- tek miniszter csak akkor látna, ha egy utcányi embert mér­gezne meg. Éppen ezért lenne fontos, hogy akárcsak egy piti ügy miatt is, de kézzelfogható eredménnyeljáró eljárás indul­jon ellene. Az, hogy Slota megúszhatja, hogy csaprészegen ült volán mö­gé, a hét végére kiderült. Azt is tudjuk, nagyszerű ügyvédei vannak. Csak azt nem tudjuk, érdekében áll-e az aktuális ha­talomból valakinek, hogy a volt koalíciós társ rács mögött vé­gezze. Mert egy dolog a drága ügyvédek, de ha a belügy és a bíróságok tényleg komolyan vesznek valamit (és mostjól is­mert ügyekkel is példálózhatnék, sajnos), be tud állni a görcs az állkapcsukba. Ebben az ittasvezetéses történetben az egyik legszebb mo­mentum az egyik szlovák újságíró kommentárja volt. Szerinte ugyanis Slotát hálából, hogy eltűnt a szlovák közéletből, bé­kén kellett volna hagyni, hadd élvezze Bentley-jét, villáit, a gazdagságát. Hát nem. Ne élvezze. Ne élvezzen semmit, ami­hez törvénytelenül jutott hozzá. Valaki egyszer csak elkezd majd nyomozni, hogy mit honnan szerzett. Akkor nyugod­hatna meg mindenki. Mármint akkor, ha következmények is lesznek. Azt se feledjük el azonban, hogy ennek az országnak - sajnos - szüksége van egy 4,7 százalékos népszerűségű SNS- re, különben ezen választók nagy része a Smert erősítené. A jelenlegi elnökkel, Dankóval egyáltalán nem biztos, hogy a nemzetiek képesek lesznek alulról nyalni az 5 százalékot. In­kább csaka hármat. Úgyhogy valamilyen szempontból még annak is lenne pozitívuma, ha Slota nem börtönbe kerülne, hanem jól meghurcolva, pár tízezer euróval szegényebben, de visszatérne a politikába. Még akkor is, ha a rács mögött szíve­sebben látnánk. FIGYELŐ Izraelnek is drága volt a temetés 427 ezer sékelbe (66 ezer euró) került az izraeli adófi­zetőknek Benjámin Netanja­hu kormányfő és neje repülő- útja Margaret Thatcher lon­doni búcsúztatására - derült ki egy izraeli tévécsatorna közfelháborodást kiváltó ri­portjából. A kormányfő dup­laágyas hálófülkét kért az öt­órás útra, a reptéri dolgozókat az izraeli függetlenség nap­ján, szabadnapjukon rendel­ték be a különleges kérés telje­sítésére. A miniszterelnöki hi­vatal eleinte védte a túl magas költségeket: éjfélkor indult a gép egy rendezvényekkel zsú­folt nap után, és Netanjahu- nak szüksége volt pihenésre. Később közölte, az államfő többé nem kér ágyat európai utazáshoz, és nem volt tisztá­ban a magas árakkal. (MTI) A pakisztáni viszonyok ellenére az ország lakosságának több mint 60 százaléka szavazott - minimális számú halálos áldozat mellett A világ legőrültebb választása JARÁB1K BALÁZS Képzeljen el a kedves olvasó egy muzulmán országot, ahol a választások lefolytatását hat­százezer katona biztosítja. Ahol a lakosság 62 százaléka 30 éven aluli. Ahol alig öt éve még Pervez Musarraf katonai diktátor ural­kodott. Ahol a politikusokat vagy meggyilkolják, vagy leg­alábbis megpróbálják, és ahol minden politikus garantáltan korrupciós ügyekbe keveredik. Ahol atombomba van bőven, és az ország tulajdonképpen hábo­rúban áll legnagyobb szomszéd­jával. A másik szomszédnál meg a NATO vívja csatáit, és az ame­rikai kommandósok kivégezték bin Ladent. Ahol az ügyeletes politikai szépfiú az ország volt sportbálványa, aki Londonban playboyként tengette életét. Ugye, az Egri csillagok óta tud­juk, hogy Allah nagy, de még az ő szeme sem láthat mindent. Bár a mostani világban semmi sem ti­tok, ettől függeden Imran Hán az iszlámhoz megtérve pár évvel ezelőtt bejelentette politikai pá­lyára lépését. Persze, Pakisztánról van szó, ahol a helyi tradíciók erősebbek, mint az országot összetartó erő, ahol az egyik régióban szavaz­hatnak a nők, a másikban nem, de azért a választási törvény 70 parlamenti széket biztosít a nőknek és a kisebbségeknek. Ahol Ali Zardari elnök három éve aláírta a 18. alkotmánymó­dosítást, amely a decentralizá­ciót erősíti az országban. Pervez Musarraf katonai uralma ugyan­is megmutatta, hogy nem lehet centralizáltan irányítani Pakisz­tán. Zardari elnöksége - a renge­teg merénylet, növekvő gazda­sági problémák és munkanélkü­liség, sokasodó áramkimaradá­sok, aszályok és regionális viszá­lyok, valamint a Talibán népszerűségének növekedése ­mintha azt mutatná, hogy a de­mokrácia és decentralizáció in­kább Pakisztán széteséséhez ve­zethet. Azegyikrégióbanszavaz- hatnakanők, a másikban nem, de azért aválasztási törvény 7 0 parlamenti széket biztosít a nőknek. Ennek ellenére az ország több mint 60 százaléka szavazott a hétvégén, minimális számú ha­lálos áldozat mellett (Karacsi­ban azért a Talibán sikerrel rob­bantott). A pakisztáni fiatalok éltek a demokrácia adta lehető­séggel. A felmérések szerint ez nem a volt krikettsztár Imran Hármak, hanem a volt minisz­terelnök Navaz Sarif pártjának kedvezett. Sarif az ország leg­népesebb régiójának (a lakosság 60 százaléka él ott), Pandzsáb- nak a kedvence. Éppen Pervez Musarraf puccsa döntötte meg a kormányát 1999-ben, Sarifot pedig bebörtönözték. Zardari pártja, jócskán lemaradva ugyan, de feltehetően a második lesz. Jókora csalódás ez Imran Hánnak, aki a választási kam­pány hevében még egy drámai összeesést, majd egy kórházi in­terjút is összehozott. Pervez Musarraf márciusban tért vissza önkéntes száműzetéséből, hogy részt vegyen a választásokon, de pártja a futottak még kategóriá­jában szerepelt. Jól van ez így. A vüágsajtó valószínűleg a demokrácia sikerének kiáltja ki a választást. Ám hogy mit akar­nak a pakisztáni fiatalok és mit tudnak hozni az „öreg káderek”, az a jövő zenéje. Találgatás he­lyett addig is mindenki hallgas­son egy kis pandzsábi partize­nét. Van olyan őrült, mint a helyi politika.

Next

/
Thumbnails
Contents