Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-10 / 107. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 10. Kertészkedő 15 A leggondosabb figyelem dacára is megjelennek kertünkben a kártevők. Ne szaporodjanak el Időszerű növényvédelmi teendők Alma-lisztharmat. Permet: varasodás és lisztharmat ellen: Delan+Kumulus, két hét múlva: Mythos+Kumulus Szőlőatka. Permet: Nissorun. Egy hä múlva peronoszpóra és lisztharmat ellen: Delan+Vivando, elvirágzás után: Forum FP+Vivando, kä héttel később: Cabrio Top+Kumulus Tetvek a rózsán és a szilvafán: (Bi 58 EC-Nové vagy Karete Zeon 5 CS), megelőzésként kähetente: Rock Effect Öreg tapasztalat, hogy mindig akkor van a legtöbb gond a kártevőkkel, amikor a kertben egyébként is sok a munka. Ámbár, ha az ember előrelátó, vagy nyitott szemmel jár s kel, sok esetleges bajnak elejét veheti. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az idei májusban az a különös, hogy a meleg hamarabb jött, mint általában: az áprilisi tél után, a tavaszt szinte kihagyva, egyszeriben a nyárelőt idéző szakaszba lépett a kert, szó szerint egyik napról a másikra. A kezdeti száraz, napos idő a mostani párás, ’ fülledt, csapadékosba fordult, s ez sok kertben olyan éghajlati viszonyokat eredményezett, amilyenek általában a fólia alatti termesztésre jellemzőek. A fák a rügyfakadást követően gyorsan elvirágoztak, a burgonyát alig elültettük, már töltögetni kell sorait, a levélzöldségek (például a fejes saláta vagy a spenót) vagy az évelő zöldségfélék (például a sóska, a torma vagy a rebarbara) kivirágoznak és felmagzanak. Nagyon szépen kikelt a csemegekukorica, a bab, a tök és az uborka, és az előző évek átlagához képest remekül zöldell a fű. Ugyanez, tehát a kedvező klíma az oka annak, hogy rengeteg munka van a gyomlálással - és sajnos megjelentek az ismert kerti kártevők, a gombák és rovarok okozta betegségek. A hagyma A zöldhagyma legnagyobb kártevője a hagymalégy (Delia antiqua) és a hagyma-aknázólégy (Dizygomyza cepae). A hagymaaknázó a kevésbé veszélyes: mivel lárvái elfogyasztják a szárat, lényegében a gumó behúzódását siettetik csak; hagymaérlelőnek is hívják, sok helyütt megbékéltek jelenlétével. A hagymalégy lárvái ellenben befurakodnak a fejbe is, s bár ettől a hagyma még hellyel- közzel fogyasztható ugyan, tárolásra nem alkalmas, mert elrothad. Mindkét apró termetű légy a földben telel át, s a meleg, csapadékos április vége, május eleje során rajzik, sőt az ezt követő hetekben már az új nemzedék is. A nyüvek sorban pusztítják a fejeket, az elpusztított sorokból átmásznak az egészségesekbe. A védelemhez három megelőző lépés szükséges (ezekről most már lekéstünk): ahol az előző évben károsítást észleltünk, ott őszi és tavaszi talajfertőtlenítésre van szükség (Basamid), a granulátumot egyenletesen szórjuk ki, a vetőmagot és a dughagymát kéntartalmú szerben csávázzuk, a kihajtott dughagymát pedig április közepétől sűrű szövésű hálóval takarjuk. Most már csak permetezni lehet, ez afféle eső után köpönyeg: némi hagymát sikerül megvédenünk, de a hagymalégytől nem szabadulunk meg. Nálunk mellesleg nincs e legyek ellen engedélyezett rovarirtó szer - bevált azonban az olyan kénvagy foszfáttartalmú rovarirtó, mely a cseresznyelégy, a szilvamoly vagy az alma-gyü- mölcsdarázs ellen ajánlott (De- cis EW 50 vagy Reldan 22). Kéthetente permetezünk - a hagyma szára természetesen nem fogyasztható, akármit írjon is a szerhez csomagolt használati utasítás. Alma, szilva Az alma zsenge hajtásai most vagy tetvesek, vagy ami még valószínűbb, lisztharmatosak. Ráadásul most kell varasodás és almamoly ellen is permetezni. A szilvafa esetében a tetvek és a szilvadarázs ellen kell védekezni: előbbiek az idei hajtásokat teszik tönkre, utóbbi a gyümölcs férgesedését okozza (mindkettő ellen: Decis EW 50 vagy Delta EW 50). Arra kell ügyeim, hogy mely szer melyikkel társítható - gondosan olvassuk el az erről szóló tájékoztatót. Nagyon sok (főleg olajos) szer nem keverhető kén-, mész- vagy réztartalmúval, ezekkel külön-külön kell befújnunk a növényt, öt-hét napos eltéréssel. Ha megvolt a téli lemosó permetezés és utána a rezes (például Kuprikol- lal), akkor könnyebb a dolgunk: lisztharmat ellen felváltva használjuk a kontakt szerek egyikét (Kumulus WG vagy Thiovit Jet), mindig tapadást könnyítő szerrel (Silwet L 77) vagy szappanos esővízzel a mélyen ható felszívódok valamelyikével (Topas 100 EC vagy Domark 10 EC). Mind az almán, mind a szilván permetezés előtt lecsípjük a könnyen elérhető fertőzött hajtásvégeket. Számos almabetegség megelőzésére alkalmas hagyományos, jól bevált szer a réztartalmú gombaölő (Kuprikol 50), melyet csakis önmagában, mással nem keverve juttatunk ki, csakúgy, mint a mankoceb hatóanyagúak egész sorát (No- vozir MN 80, Dithane M 45). Szőlő Virágzásig egy rezes permetezés elég (Kuprikol 50), száraz idő esetén rezes-kénes (Shavit F 71,5 WP). Sajnos, ezek nem keverhetők az atkák vagy a molyok elleniekkel (Apollo 50 SC, Omite 30 WP és Calypso 480 SC). A permetet nagyon apró porlasztással juttatjuk ki úgy, hogy érje a tőke minden részét: leveleket, idei hajtásokat, fürtöket, öregebb vesszőket. Mint minden esetben: szélcsendes időben permetezünk, nem tűző napon. Szorult helyzet esetén csapadékos, változékony, esőgyanús időben is permetezhetünk. Ha a szemek volt fél óra ideje, hogy megszáradjon, akkor már eléri hatását. (r) Hagymalégy lárvái által kikezdett, rothadó hagymafej. Újhagyma - idei (a kertben) és tavalyi (az asztalon). Az előző évben ültetett- nek vastagabb és hosszabb a fehä törzse, az ideinek zsengébb és édesebb a szára. Mindkettő egészséges, légyszúrásra utaló fehér pontok nem látszanak a zöld leveleken. Jobb oldalt - ilyen is van -: a díszhagyma. Minél nagyobb gumó, annál nagyobb virág. A légynek se árt, a légy se neki (Az oldal képei: Új Szó/Kertészkedő) FIGYELŐ (NAHAT! Miből lesz a cserebogár? Anyák napi találat, másfél ásónyomnyira a földben. Ez már nem pajor, hanem báb, harmadik évét töltötte a talajban. Pár hét múlva előbújt és kirepült volna - ha ki nem fordítjuk a napra. Nem kár érte, a cserebogár-populációt nem fenyegeti kihalás. Ez itt történetesen hasznos is, mert a tyúkoknak adtuk - nagy fehérje- tartalma végett imádják, mint egyébként mindent, ami pajorra, féregre, hernyóra vagy bábra emlékeztet. Katalinka, bogárka, ne szállj el! Gyomnövényen fekete tetvek sűrű füzére - de fölöttük már ott szorgoskodik a katica. Legfontosabb természetes ellenségüket nagyon szeretjük és védjük; egyébként kapható is, de nincs rá garancia, hogy a kertünkben marad. Ahol látjuk vagy sejtjük, semmiképp nem permetezünk, ez a legkevesebb. A gazokon, virágokon vagy kultúrnövényeken észrevett tetves részt, ha katica is van rajta, óvatosan lecsípjük és a földre helyezzük. A hétpettyes katica egy nap alatt elfogyasztja az állomány felét, a másik fele - a szívogatott növényi rész elszáradása következtében - magától pusztul el. (Atetvekről bővebben: Szalay-Marzsó László: Levéltetvek a kertészetben. A szerző rajzaival és fényképfelvételeivel. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1969,188 old.) Krumplibogár (szedjük, tapossuk) Alig bokrosodik a burgonya, már föltűnt ellenségének első hírnöke. A bogarak falánk természetűek, náluk már csak az ivadékaik kopasztják a lombot gyorsabban - a képen látható egyed egy perc alatt megette a krumplilevél egyik felének harmadát. Akkor agyoncsaptuk (a tyúkok nem eszik meg). Az ültetvényt folyamatosan ellenőrizzük, ha ügyesen csináljuk, nem kell permetezni. Az összegyűjtött élősködőket szilárd talajon (betonon), nem pedig a földön tapossuk szét, mert így biztosan nem dolgoztunk fölöslegesen.
