Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-10 / 107. szám, péntek
16 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 10. www.ujszo.com Távol tartásuk s miheztartás végett Egy s más a csigákról CSANDA GÁBOR Hát a csiga is csak addig kedves, míg el nem szaporodik a kertben. Kiültet az ember szerényen tizenkét (fejenként három) tavaszi salátát, s harmadnapra csak kilenc marad; most akkor tegye föl otthon (szerénytelenül) a kérdést: ki nem fog salátát kérni? Föltéve, ha marad egyetlen is addigra, míg befejesedik. Ráadásul az a jelentéktelennek és mértéktartónak látszó kis sárga házú, amelyik nem jó semmire. Nagyobbik rokona, az éti-, mint neve is mondja, ehető - feleségem tavaly abból készített pörköltet; finom volt, olyan állaga s íze van, mint a zúzának. (Fontos tudnivaló: a tányérig vezető út hétnapos böjttel van kikövezve, mármint a csigáknak van ennyi időre szükségük, tisztulás céljából.) Végigmennek a retken, egy harapás a levélbe, kettő a gyökérbe, ennyiben ki is lehetne velük egyezni, de már mikor az iszalagot veszik célba, az ember megelégeli a dolgot, vödörbe velük, s ki a határba. De mintha mi sem történt volna, tele velük a sziklakért, a torma töve, az eper alja, sőt a padlás- följáró árnyéka is - mondjuk, a padláson könnyebb volna elviselni őket. Gyönge (helyesbítsünk: közepes) vigasz, hogy meztelen testvéreik egy-két kósza kivételtől eltekintve kerülik a portát, végül is, tárgyilagosan nézve, nagyobb baj sose érjen. A házas csiga összeszedendő, ez világos, és össze is szedhető, bármikor a nap folyamán. Kis (vagy inkább közepes) vödörrel kezében, akárha bakter volna az ember, vagy pályamunkás, végigmegy a kerten. A házatlanok napközben rejte- keznek, utóvégre tényleg meztelenek: ott lapulnak a nedves, fény nem járta helyek mélyén, deszka alatt, tégla mögött, a fal tövében, repedésben. Kora reggel vagy estefelé szedhetők. A csapdák közül a gazdák a sörre és a grépfrúthéjra esküsznek, azok vonzzák a meztelen csigát. (Jó volna tudni, nem jönnek-e át a sör kedvéért a szomszédból vagy a szélesebb környékről csapatostul.) Az ágyúsokat védhetjük mindennel, ami száraz és rosszulesik a csigának, vagy egyenest kiveszi az erejét s elveszi az életkedvét: hamu, széna, szalma... Persze, ha késő estétől hajnalig harmatban úszik a kert, ami csapadékos időben vagy zárt kertben májusban törvényszerű, akkor kár a gőzért, győzi a csiga a mászást. Egy elmés cseh internetes kerti portál összeállította a legjobban bevált csigariasztó és -hatástalanító praktikákat. Ezek közül a vegyszert nem ajánlom - mert a mérget nem a csiga szájába kell juttatni, hanem a földre, márpedig semmi okunk földet mérgezni. A barikádot sem, ez egy húszcentis pléh, fölső pereme visszahajlik - mert ronda, mint a halál. Nem tartom jó ötletnek az ágyások köré szórt kutyaszőrt, egyrészt a szükséges (vélhetően sok) kutyaszőr beszerzése nyilván macera, másrészt ugye, ki teríti be az ágyúsai közét kutyaszőrrel. Szóljunk a növények köré kormot, attól elpusztulnak a csigák, ez is ajánlat - ezt sem ajánlom, mert a korom a kéményben is káros, nem még a kertben, a koromtól az ember is elpusztul. Permetezzük ecetes vízzel a növényeinket - ne tegyük, a háztartási ecet égeti a növényeket (hígí- tatlanul gyomirtó). Öreg szőnyeget vágjunk darabokra, áztassuk vízbe, s borítsuk be velük az ágyások közét - szerintem ennél reménytelenebb látványt nem nyújthat a kert (ezt se ajánlom). Eresszük a kertbe a tyúkokat, föleszik a csigákat - ne tegyük, kertünkből és -ben nem maradna semmi, kivéve a csigákat és a tyúkokat. Ä többi tanács (kávézacc, homok, száraz csalánlevél kiszórása) megfontolandó. Igaz, ezek csigák híján is jót tesznek a kertnek. Alattomosan szívják a növényt, fölül viaszpajzs védi őket a rovarirtó szerrel szemben Pajzstetvek - kétkezi védekezés Könnyen előfordulhat, hogy a kamrában vagy egyéb száraz, fagymentes helyen teleltetett növényünket tavaszra meglepik a pajzstetvek. ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Nehéz tőlük megszabadulni. A legvédtelenebb a leander, ez az egyébként mérgező növény, mely a pajzstetűnek viszont kedvelt tanyája. A kinti évelők közül némely pozsgás levelű bokor, főként a kecskerágó szenvedhet tőlük. Ha nagyon elszaporodnak a gazdanövényen, akkor a kiszárdásukat okozzák, s további fertőzőgócokká válnak. Az egyed rövid életű hímjei ártatlanok: a növényt a kifejlett nőstények támadják meg. Rátapadnak a levelek fonákjára, ha elszaporodnak, akkor a színére és a szárára is, s ott szívják az éltető nedveit. Mirigyeikből hátukon kemény viaszpajzsot képeznek, mely nemcsak őket védi, hanem nagyszámú petéiket is. A petékből lárvák, majd felnőtt egyedek fejlődnek, nekik is kifejlődik a pajzsuk, s ők is szívogatnak és szaporodnak. A pajzstetű ritkán mozog, ezért is nehezen észrevehető, ha mozdulni kénytelen, az már arra vall, hogy új gazdanövényt keres magának, mert a korábbit tönkretette. Sajnos, az ellenük való vegyszeres védelem nagyon körülményes, próbálkozni lehet olyan olajos tapadószerrel, A leander súlyosan megtámadott leveleinek színe és fonákja mely filmszerű bevonatot képez rajtuk, megfullasztva őket, de ehhez a növény minden részét alaposan be kell a szerrel fedni, s éppen ez az, ami nem sok sikerrel kecsegtet. Többnyire a rovarirtó szerekkel, mérgekkel szemben is ellenállók, néhá- nyan a krumplibogár ellen javallottakat ajánlják, kéthetente, váltogatva a különböző márkákat. Sokkal hatásosabb a megelőző védekezés: a leandert (a citromféléket vagy a kecskerágót) permetezni kell, egyszerű esővízzel, vagy szappanos vízzel, szárazság idején akár mindennap. A nedves közeget és a vizes leveleket kerüli a pajzstetű. Ha már meglepte a leandert, első dolgunk kivinni a szabadba és lemosni vagy lepermetezni. Ez csak afféle beáztatás, a tetveket nem viszi le a vízsugár. Szappanos vízbe mártott kis konyhaszivaccsal egyenként kell minden levelet megtisztítanunk tőlük: ha szerencsénk van, így könnyen lejönnek. A lemosást Egyszersmind a rárakódott portól is megszabadul a növény (Képek: Új Szó/Kertészkedő) Hozzávalók: kerti szék, rajta műanyag lavór, benne langyos szappanos vagy mosogatószeres víz, szivacs másnap megismételjük: jó szem kell hozzá, és érzék, látni fogjuk a szárakon és a tövön megtelepedett egyedeket is. A leveleket a nyelüknél fogva tartjuk bal kézzel, nehogy letörjenek, jobbal pedig végighúzzuk rajtuk (alul-fölül egyszerre) a szivacsot. Ha a víz piszkos fekete lesz, abban is biztosak lehetünk, hogy a portól is sikerült megszabadítanunk a növényt. Ha már nem látunk tetveket, csak permetezünk, mindig langyos, lehetőleg állott esővízzel. Kisebb növésű, sűrű vagy apró levelű növény esetében nehezebb a dolgunk, de nem teljesen reménytelen. A nagyobb, száradásnak induló bokrot kár törölgetni-permetezni, főleg vegyszerrel; egyszerűbb, ha tőből kivágjuk és sűrűn öntözzük, újra kihajt. A mosószeres vizet a lefolyóba öntjük, a levágott gallyakat, száraz leveleket - egyáltalán mindent, ami a pajzstetűvel kapcsolatos, nejlonzsákba tesszük és a kukába dobjuk, komposztálni nem szabad, (r) Jó tudni... Pajzstetű támadhatja meg a kecskerágót is, a bent teleltetett citrom- s narancsfát, s néhány szobanövényt (például a tenyéraráliát). Makacs pajzstetű ellen apró levelű növény esetében vegyszeres permetezés segíthet csak (engedélyezett szer nincs): a forgalomba hozottak közül kipróbálható a Dursban 480 EC vagy a Karate Zeon 5 CS. A növényeket a szabadban vagy erkélyen tisztogatjuk, permetezzük. Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA A CSAIADNAK II VNSAR Milyen VOlt: ÜJ w morn© A tartalomból: • Mi változik a munkanélküliek portáján? Könnyebben jutunk munkához? • Közülünk való a jó nővér is, az Ev menedzserének jelölt, alistáli születésű Gažiné Kovács Márta • Magyar idegenlégiósként az újvári pályán. A ritka eset, amikor magyarországi gyerek ül egy szlovákiai magyar iskola padjában • Nekem bevált: Tea helyett babavíz, de meddig használjunk pelenkát, és mi a teendő, ha a nagyfiú nem ül bilire? Emellett még a ház is ránk szakad
