Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-07 / 105. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2013. május 7., kedd 9. oldal A termelés kockázatait biztosításokkal fedezik Az osztrák termelőknek csupán a biztosítási díjtételeknek a felét kell kifizetniük 10. oldal 11. oldal Az őszi gyomirtás kedvező hatásai A tavaszi kezelések megfelelő agrotechnikai időszakban való elvégzése 1 2. oldal A lovak etetése A ló természetes körülmények között kora hajnaltól délelőttig legel A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara pöstyéni közgyűlésén Egyeztették a prioritásokat Törvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé A családi vállalkozások támogatása A szlovákiai agrárágazat helyzetének értékelése mellett a az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait is számba vették a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara Pöstyénben megtartott 26. országos közgyűlésén. ÖSSZEFOGLALÓ Az agrár-érdekvédelmi szervezet elnöke, Milan Semančík évértékelő beszámolójában elmondta, hogy a tavalyi év különböző okok miatt nem kedvezett a mezőgazdasági termelőknek. A rendkívüli szárazság miatt országos szinten hozzávetőlegesen mintegy 20 százalékkal csökkentek a terméshozamok a meghatározó terményekben, ami az utóbbi évek egyik leggyengébb aratási eredményét jelentette. Az aszály következményeit leginkább az intenzív dél-szlovákiai járásokban érzékelték. Az állattartásban ugyan némileg sikerült megfékezni az állományok létszámának évek óta tartó csökkenését, de a rendszerváltáskor nevelt állatok létszámához képest még mindig hatalmas méretű a leépülés. Komoly gondokkal küszködik az élelmiszer-termelési ágazat is, jelentősen csökkentek a makroökonómiai mutatói, tíz év alatt az ipari termelésből származó bevételekben 13,2 százalékról 6,8 százalékra csökkent a részaránya. Örvendetesnek tartható a negatív külkereskedelmi mérleg legutóbbi javulása, de az üzletláncok politikája miatt a hazai termelők még mindig érzik a megkülönböztetéseket. A kamara ezért is tartja egyik legfontosabb feladatának a hazai termékek eladásának támogatását. Ennek érdekében többpontos javaslatot dolgoztak ki, amelyben az uniós és állami támogatáspolitikától kezdve a minőségi termékprogramok támogatásán át a hatékonyabb adóellenőrzésekig élelmiszer-ipari koncesszió bevezetését is felvázolták. A tanácskozáson részt vett Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter, aki pozitívan értékelte a szaktárca és az érdekvédelmi szervezet együttműködését. A miniszter továbbra is kiemelt stratégiai feladatnak tartja az élelmiszerekből való önellátás 80 százalékos határának elérését és a vidéki foglalkoztatottság növelését. Ehhez igazítják majd az ágazati célokat és azok finanszírozását. Bejelentette, hogy június végéig beterjesztik az Európai Bizottság elé azt a többéves pénzügyi kerettervet, amely magában foglalja a vidékfejlesztési elképzeléseket is. Az elkövetkező uniós költségvetési időszakban az első pillérben 2,8 milliárd euró, a második pillérben várhatóan 1,8 milliárd euró áll majd a tárca és a termelők rendelkezésére, ehhez tárul majd a 25 százalékos nemzeti hozzájárulás. A szaktárca mozgásterét növeli, hogy a második pillérből az elsőbe átvihető összeg nagyságát az eredeti 15 százalékról 25 százalékra sikerült növelni. A támogatáspolitika fő iránya az elkövetkező időszakban elsősorban az állattenyésztés stabilizálására irányul majd. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara az elkövetkező időszakra kitűzött feladatai között szerepel a Közös Agrárpolitika reformja keretében a lehető legjobb feltételek kiharcolása, az ebből származó lehetőségek és előnyök minél hatékonyabb kihasználása és érvényesítése. A támogatáspolitikai elképzelések közül elsősorban a források 2. pillérből az 1. pillérbe való átcsoportosításának lehetőségét és kihasználását támogatnák, de ugyanilyen fontosnak tartják a támogatások üzemméret szerinti korlátozásának eltörlését is. A szaktárcától és a kormánytól azt váija el a kamara vezetése, hogy az élelmiszeripart prioritásként kezelje, korlátozza a mezőgazdasági földterületek más célokra történő indokolatlan felvásárlását, értékelje át a Munkatörvénykönyv alkalmi munkaszerződésekre vonatkozó megkötéseit és adóterheit, (sn) ISMERTETŐ Tavaly november óta az iparosok és a kisvállalkozók képviselőivel együttműködve készítette elő a Kereszténydemokrata Mozgalom a családi vállalkozások támogatására vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet nemrégiben a parlament elé is beterjesztettek. Ján Hudacký, a mozgalom alelnöke szerint a családi vállalkozások hosszú távon biztosítják a fenntartható szociábs és gazdasági fejlődés lehetőségét. A benyújtott törvényjavaslat a családi vállalat három fajtájával számol: családi vállalkozással, családi farmmal és családi kereskedelmi társasággal. Ezeket a vállalkozási formákat a jogszabálytervezet szerint adókedvezményekkel kívánják helyzetbe hozni, amelyek az adóalap csökkentésével, az átalányadó maximális összegének vagy az adókulcs mértékének meghatározásával segítenék az említett formákban gazdálkodókat. A családi vállalat és a családi farm esetében az adókulcs mértéke 19 százalék lenne, ha az adóalap nem haladja meg a létminimum összegének 176,8-szorosát. A vállalkozások számára egyszerűsödnének az adminisztratív kötelezettségek, és meg- könnyítenék az induló tőkéhez való hozzájutás lehetőségét is. Abban az esetben, ha a vállalkozás tagjainak és alkalmazottainak száma nem haladná meg a 9 főt, beruházási támogatás folyósítása keretében két évig adókedvezmény formájában vehetnék igénybe a támogatást. Ugyanakkor azoknak a családtagoknak, akik belépnének az ilyen családi vállalkozásba, ki kellene jelentkezniük a munkanélküliek jegyzékéből. Az előterjesztők szerint az említett támogatási formák nem jelentenének külön megterhelést az állami költségvetés számára. (sz) Jelenleg csak a zöldség- és gyümölcstermesztésbe, a cukorrépa- és vetőmag-, illetve csemegekukorica állományokra igényelnek vizet a termelők Mostohagyerek lett az öntözés TÁJÉKOZTATÓ Annak ellenére, hogy sem az elméleti, sem pedig a gyakorlati szakemberek között nincs vita a mesterséges csapadékpódás fontosságáról és termésnövelő hatásáról - amit az utóbbi évek rap- szodikus időjárása még inkább alátámaszt-, egyelőre úgy tűnik, hogy az e téren szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok hozadékit mégsem tudják maradéktalanul kihasználni a hazai termelők. Ennek legegyszerűbb oka és indoklása az, hogy noha az öntözővízért nem kell fizetni, a föld alatti vezetékeken keresztül az ún. felszállócsapokig (hidrant) kijuttatott víz költségei olyan magasak, hogy jelenleg csupán a speciális növénytermesztési ágazatok számára kifizetődő a rendszeres csapadékpódás alkalmazása. Horváth Péter, a hidaskürti magángazdák társulásának vezetője szerint - akik mintegy 5 ezer hektár terület öntözésére alkalmas hálózatot és a hozzá tartozó három nyomóállomást üzemeltetnek - náluk ez a költség köbméterenként 20 eurócentet tesz ki. Maga is vallja, hogy ez az ár meglehetősen magas, de az üzemeltetőket kötik a költségek. Az öntözőhálózat karbantartása, tavaszi beüzemelése minden esztendőben jelentős költséggel jár, amit állami támogatás hiányában kénytelenek a fogyasztóikra hárítani. Nem beszélve az évente rendszeresen ismédődő lopásokról, károkról. Az ügyes „gyűjtögetők” ugyanis már a felszállócsapok összes mozgatható részét képesek eltulajdonítani. A hiányzó alkatrészek pódása, a 30-40 éves vezetékek rendszeresen előforduló hibáinak kijavítása évente jelentős költségráfordítást igényel. Ugyanakkor mivel a víz- felhasználók száma és a kijuttatott víz mennysége lecsökkent, a ráfordításokat a megmaradt felhasználók között felosztva kell fedezni. Jelenleg csak a zöldség- és gyümölcstermesztésbe, valamint a speciális növénytermesztésbe tartozó cukorrépa- és vetőmag-, illetve csemegekukorica-állományokra igényelnek vizet a termelők. A hagyományos szántóföldi termelők kivárnak, hiszen egy 30 mm-es vízadag területtől függően már jelentős költségráfordítást követel meg. Horváth Péter emlékezete szerint öntözésre legutoljára mintegy 3-A évvel ezelőtt kaptak állami támogatást, azóta az ágazatvezetés csak ígéretek szintjén foglalkozik ezzel a témával. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a leggyakoribb válasz, hogy egyelőre nincs pénz. Uniós forrásokból nem finanszírozható az öntözés, a hazai támogatásból pedig már másra sem jut. Pedig az öntözés támogatása nemcsak hozamnövelő hatása miatt lenne fontos, hanem környezetvédelmi szempontból is megfontolandó, hogy a kijuttatott víz menynyire javítja az adott térségben a klímát és a talajok minőségét. Nem beszélve a mesterséges csapadékpódás termelésre tett intenzifikációs hatásáról. Bár, amint Horváth Péter állítja, úgy tűnik, hogy az uniónak nem célja az intenzív termesztés támogatása. Véleménye szerint az országon belül kéne kidolgozni egy életképes rendszert az öntözés működtetésére, amelynek fenntartásáról a tűzoltóság mintájára az állam gondoskodna. A jelzett és várható légköri és időjárási változások következményeire ugyanis fel kéne készülni, hiszen ma még nem tudhatjuk, milyen konkrét következményekkel jár majd a globális felmelegedés. Nem véletien, hogy a vízforrá(Szilvóssy László illusztrációs felvétele) sok védelmét a következő időszakban az egyik legfontosabb stratégiai feladatnak tartják a szakemberek. A hazai öntözőhálózatot jelenleg meghatározott ideig megkötött, illetve évente megújítandó bérleti szerződések alapján működtetik azok a termelők, akik közül sokan elsősorban saját területeik öntözése céljából vállalták magukra ezt a feladatot. Az elöregedett hálózat felújítására, innovációs beruházásokra nem is gondolhatnak, lévén, hogy az állami tulajdonban levő berendezések felújításának finanszírozása sem gazdaságilag, sem jogilag nem megalapozott. Horváth Péter egyelőre nem tudja, mire számíthatnak az elkövetkező időszakban. A minisztérium mindenről és mindenkivel tárgyal, de úgy tűnik, a sok bába között elvész a gyerek. Úgy véli, nehéz megjósolni a fejleményeket, hiszen a tavalyi kritikus esztendőben tapasztalt szárazság következményei sem tudták megmozgatni a köveket. A készülő ágazati koncepcióban sok mindenről szó van, de néha úgy tűnik, hogy az egyes intézkedésekkel szinte keresztbe tesznek egymásnak. A szaktárca hangoztatott célja például a hazai élelmiszerek piád részesedésének javítása, ami a termelés, köztük a munkaigényes zöldség- és gyümölcstermesztés növelését kellene, hogy kiváltsa, ugyanakkor az itt alkalmazott alkalmi munkások szerződéses kötelezettségeinek megadóztatása ezzel éppen ellentétes irányba mutat. (sz)
