Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-07 / 105. szám, kedd
10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 7. www.ujszo.com (Illusztrációs felvétel) Nem csak a nitrogént kell pótolni Gazdaságos fejtrágyázás ISMERTETŐ Az osztrák termelőknek csupán a biztosítási díjtételeknek a felét kell kifizetniük A termelés kockázatait biztosításokkal fedezik Bán Dalibor, az Ágra Biztosító szlovákiai képviseletének vezetője szerint a pontos, gyors és korrekt kárrendezés alapelv Fejtrágyázáson hosszú ideig sokan csak a nitrogén pótlását értették, holott az egyéb tápanyagok (elsősorban a foszfor és a kálium, valamint a mikroelemek stb.) talajszerkezettől függő kiegészítését is jelenti. A célzott tápanyagpótlás legfontosabb elemeinek mértékét mindig talaj- és levélvizsgálatokra alapozott mérési eredmények alapján ajánlott meghatározni. A nitrogén nem ásványi eredetű, de a növények túlnyomó többségben csak ásványi formában képesek felvenni. A nitrogénfelvétel a talajoldatból a gyökerek segítségével NH4+ és N03- ionok formájában történik. Az előbb jelzett ionok a talajban gyorsan átalakulnak és bomlanak. Célszerű a kijuttatásukat a növényi fel- használás időpontjához minél közelebb hozni, azaz tavasszal fejtrágyaként kijuttatni. A fiatal növekvő szakaszban a szervek felépítésében játszik szerepet, míg az érés során a magvak tartalék fehérjéinek kialakulásában vesz részt. Ha fiatal korban nem jut elegendő nitrogénhez a növény, akkor fejlődésében visszamarad, sárgul. A sok N az egyéb tápanyag felvételét gátolva a növény fejlődését csökkenti a fitohormonok szabályozó hatása révén. Ha az érés során jut túl sok N-hez a növény, akkor a felhalmozódó nitrit-, nitrát-vegyületek okozhatnak mérgezést, mind az embernél, mind az állatnál. A gyakorlatban előfordul, hogy túl korán adnak nagyada- gú N-műtrágyát. Ha a növény még nem képes azt felvenni, a hatóanyag bomlik, elveszik. Ez a veszteség elérheti a 40%-ot is. Gyakran megtéveszti a gazdát a nitrogén azon tulajdonsága, hogy adagolása után a tábla szemlátomást „bezöldül”. Ez azt is jelenti, hogy az egyéb hiánytüneteket is elfedi, megtévesztve ezzel a gazdát. A növények optimális nitrogénellátása vizuálisan nem ismerhető fel, ezért van szükség a pontos laboratóriumi meghatározásra, a levélvizsgálatokra. A foszfor a növényi anyagcsere folyamatok mindegyikében, a fotoszintézisben, a légzésben, az energiaközvetítő- és átalakító folyamatokban, az öröklést szabályozó vegyüle- tek kialakulásában vesz részt. A fiatal növénynél a szövetek kifejlődésében fontos, de nem olyan szembetűnő hatású, mint a nitrogén. A búzánál á bokrosodást, a kalászt hozó szárak számát növeli. Az érés során a keményítő beépülését szabályozza, ezáltal a gabona minőségét befolyásolja jelentősen. A foszfortáplálkozás körülményei hatással vannak még a gyökérrendszerre, a talaj vízkészletének hasznosítására, a szárazságtűrésre, a toxikus hatások kivédésére, azáltal hogy a növényi sejtet megfelelő állapotban tartja. A foszfor hiányára a búzafélék érzékenyebbek, mint pl. a kukorica. Ez azzal magyarázható, hogy a búza kritikus fejlődési szakaszában (kora tavasz) még hűvös van, a felvétel még csökkent mértékű, a foszforfelvétel ideje lerövidül, és ezt a növény már pótolni nem tudja. A foszfortöbblet is gádó hatással van mind a fejlődésre, mind a szemtermésre, azáltal hogy egyéb létfontosságú elemek felvételét gátolja. így például relatív Zn-, Cu- és Fe- hiányt okozhat. A réz hiánya pl. a nitrogén felvételét önmagában is 25%-kal csökkentheti. Gyakori hiba, hogy a foszfort nem a talaj adottságainak megfelelően adagolják, figyelmen kívül hagyva a tápanyagok arányát. Több esetben jelentős többlet mérhető, ami felborítja a tápanyagok arányát. A kálium szerepe a növényi anyagcsere-folyamatokban a tápelemek kölcsönhatása miatt lényegesen szerteágazóbb, mint a többi elemé. Ez abból is eredhet, hogy a legkisebb ion átmérőjű elem (a H+ionon kívül), és így mindenhova „befér’. Szabályozza a növényben a tápanyagszállítás rendszerét. A legnagyobb mértékben a vegetatív szakaszban vesznek fel káliumot a növények. Szerepe van a vízháztartás egyensúlyában, azaz kellő kálium-ellátottság mellett a növény a szárazságot is jobban tűri. Kimutatták, hogy a bakteriális és a gombabetegségekkel szemben a növény ellenállóbb. Az érés során részt vesz a keményítő és a cukrok beépülésében. Hiánya nem minden esetben látszik azonnal, hiszen más elemek beépülésének gátlásával hat. Sokszor ez az ún. „rejtett éhség” csak termés- csökkenésben nyilvánul meg, más, súlyosabb esetekben az idősebb leveleken jelentkezik. A nagyadagú K-műtrágyázás viszont a „luxus fogyasztáson” túl gátolja a Ca, Mg, és a Na felvételét, (agrolabor) Az utóbbi évtized rapszo- dikusnak mondható időjárása, amelyet egyesek a klímaváltozás kétségbevonhatatlanjelének is tartanak, jelentős mértékben megnövelte a mezőgazda- sági termelés kockázati szintjét. TÁJÉKOZTATÓ E bizonytalansági tényezők kedvezőtlen szerepének ellensúlyozását az agrárvállalkozások jövedelmezőségének fenntartásában immár az egész vüágon egyre fontosabb szempontnak tartják. Természetesen az egyes országokban különbözőképpen ítélik meg és rendezik a természeti csapások okozta károkat, ebben az ad hoc jellegű esed kártérítésektől kezdve az állami kompenzációkon át a rendszer- szemléletű biztosítási rendszer működtetéséig többféle módszer is létezik. Sőt, az unió 2014 utáni Közös Agrárpolitikájának elvei között az agrárkockázati tényezők egységes kezelési rendszerének bevezetése is szerepel. Szlovákiában az agrártermelés kockázatait időszakonként állami kompenzációval, illetve néhány biztosítótársaságnál köthető agrárbiztosításokkal lehet kezelni. A kompenzációs módszerek az éppen uralkodó politikai vagy gazdasági érdekektől, illetve a rendelkezésre álló forrásoktól függően változnak, és máig nem alakult ki egységes, hosszú távú rendszer, amellyel kiszámítható módon lehetne kezelni a mezőgazdasági termelésben természetes módon fellépő kockázatokat. Jégkárbiztosítónak indult Pedig a világban és közveden szomszédunkban is léteznek, illetve működnek megoldások a mezőgazdasági termelés kockázatainak kezelésére. Ausztriában a Die Österreichische Hagelversicherung kölcsönös biztosítótársaságot még 1947- ben eredetileg a jégverés okozta károk kezelésére hozták létre az ottani gazdák. A kölcsönösség elve abban nyüvánult meg, hogy a gazdák nemcsak ügyfelei, hanem egyben a társaság tagjai is lettek. 1995-ig kifejezetten a jégkárok rendezésére irányult a tevékenységük fő köre, ezután azonban az osztrák állam is belépett a természeti csapások okozta károk rendezésének finanszírozásába, és ma már jogszabályok által biztosított módon a termelőknek csupán a biztosítási díjtételeknek a felét kell kifizetniük, a másik részt központi forrásokból állja az osztrák állam, tájékoztatta nemrég a szlovákiai mezőgazdasági újságírók egy csoportját Bécsben Dr. Mario Winkler, az említett biztosítótársaság kommunikációs vezetője. Ezzel a garantált támogatási rendszerrel mára több mint 1,6 millió hektár mezőgazdasági termőterületre kötnek évente biztosítást az osztrák gazdák, és így a mezőgazdasági szántóterület csaknem 80 százalékát ebben a rendszerben biztosítják. A támogatási rendszer bevált, hiszen a bevezetése előtt, 1995-ig itt is csak a termő- területek mintegy 50 százalékára kötöttek biztosítást. A termelő csak 50 százalékot fizet Amint megtudtuk, a biztosítási díj támogatását két forrásból finanszírozzák: az 50 százalékos támogatás egyik felét (25 százalékát) az adott tartományi állam költségvetése fedezi, a másik részét pedig az osztrák állam által működtetett Katasztrófa Alap. A gazdák számára azonban további előnyöket is biztosít ez a rendszer, hiszen a biztosítási szerződés megkötésekor már eleve csak a díj összegének 50 százalékát kell kifizetniük, a többit, vagyis a fennmaradó rész „behajtását” már jogszabály által rendezett módon a biztosító maga intézi. A gazda minden év május 15-ig leadja az osztrák agrárkifizetési ügynökségnek a szükséges adatokat, s ennek alapján már nem kell külön kérvényeket, igazolásokat kitöltenie a biztosítási díj támogatására. Az osztrák gazdák az új rendszerben a fagykárok, a jégverés és a szárazság kedveződen hatásai ellen köthetnek biztosítást. Gyors kárrendezés Nem elhanyagolható szempont a káresetek rendezésének gyorsasága sem. Tavaly mintegy 30 ezer biztosítási esetet jelentettek és vizsgáltak ki, amelyek kétharmadát jégverés okozta. A kárrendezés átlagos ideje 2005- ben még 15 nap volt, a 2008-ban bevezetett új nyilvántartási rendszernek köszönhetően előbb 6 napra, majd tavaly ádagosan kevesebb mint 4 napra csökkent ez a határidő. A biztosító kárfelmérést végző munkatársai korszerű számítógépes technikával felszerelve a helyszínen elvégzik a becslést, és a gazda elektronikus aláírásával igazolva online rendszerben a központba küldik az adatokat. A cég kommunikációs vezetője azt is elmondta, hogy náluk is nagy a nyomás. Különösen a városokhoz közeli térségekben a termőföldek más célokra történő felhasználása miatt kampányt indítottak a beruházási célú földeladások megakadályozására, a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítésére, úgyszintén támogatják a hazai élelmiszerek fogyasztását támogató kampányokat, egyúttal a sajtóban rendszeresen tájékoztatnak a nagyobb természeti csapásokról és a keletkezett károkról. Ehhez most építik ki azt az online rendszert, amelybe a különböző térségekből megszervezett tudósítók naprakészen szállítják az eseményekről az objektív információkat, amit a tévé- és rádióállomások is átvesznek. 2012-ben például 670 üyen cikk jelent meg az osztrák sajtóban az időjárással kapcsolatos eseményekről. Ismeretes, hogy az osztrák biztosítótársaság 2006-tól Csehországban, 2008-tól Szlovákiában, 2009-től képviseleti szinten Magyarországon, 2013-tól pedig Szlovéniában is működtet kirendeltséget. Bán Dalibor, a szlovákiai Ágra Biztosító vezetője elmondta, hogy a leányvállalatuk az anyacég működési elvei alapján végzi a tevékenységét. A kirendeltség ötéves fennállása alatt a szlovák mezőgazdasági biztosítási piacon mintegy 33 százalékos részesedést szerzett. Jelenleg az itteni viszonyok figyelembe vételével több biztosítási terméket is kínálnak a termelő gazdáknak és vállalatoknak. A természeti csapások okozta károk rendezésére általános és átalánydíjas biztosítás is köthető a szántóföldön termelt mező- gazdasági terményekre. Többek között a szárazság miatt ki nem kelt vetőmag pótiására, illetve a fagy, a bel- és árvíz, a szélkár valamint a különböző rágcsálók okozta károk ellensúlyozására az újravetési költségek rendezéseként egységes, hektáronkénti 130 euró kárpótlás kifizetésével. Állatokra is köthető 2013-ban a termékkínálatukat a jégeső, illetve a szélvihar okozta károk biztosítása mellett egy új produktummal, az állatokra köthető biztosítással bővítették ki. A szerződés szarvasmarhákra, sertésekre és juhokra köthető az állatok betegségek általi elhullása, illetve rendeletileg elrendelt elpusztítása esetére. A kirendeltség vezetője elmondta, hogy tavaly nálunk a biztosítási esetek zömét a szárazság okozta károk tették ki, csak példáként említette, hogy a repcét a gyenge kelés vagy a fagykárok miatt mintegy 60-70 ezer hektáron ki kellett szántani, 2012 tavaszán voltak olyan száraz területek, ahol a vetőmag mellé kihelyezett műtrágya sem oldódott fel hosszú ideig a csapadékhiány miatt. Az anyacég elveihez híven az Ágra Biztosító is a pontos, gyors és szakmailag megalapozott kárrendezést tartja a legfontosabb feladatának. E szempont alapján végzik a kárfelmérést végző munkatársaik kiválasztását is, akik kifejezetten gyakorló mező- gazdasági szakemberek. Kárfelmérő munkájukat korrekten, a károsult bevonásával, részvételével végzik, s noha jelenleg még papíron végzik az adatok felvételét, a kárrendezés időpontját 14 napos határidőre csökkentették. Ez azt is jelenti, hogy ekkor a károsult már a bankszámlájára megkapja a nekijáró kártétel ösz- szegét. (szil) A biztosítási díj felét jogszabály által megszabott módon az állam állja, állítja Mario Winkler, az osztrák biztosító kommunikációs vezetője (A szerző felvételei)
