Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-26 / 97. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 26. Vélemény És háttér 7 A kormány most gyárt az alkotmánybíróságot szabályozó törvényből tépegetős ruhatári blokkot Szabályos szabálytalanság Lehetetlenné válik, hogy az Alkotmánybíróság munkáját elfogultsági indítványokkal bénítsa meg bárki, ha a héten jóváhagyott kormányjavaslat jogszabállyá válik a parlamentben. Nagy sikerként harangozta be a kabinet, milyen jó lesz, ha ez az akadály is elhárul. Pedig nem lesz jó. LOVÁSZ ATTILA Szokványosán működő demokratikus társadalmakban eszébe nem jutna senkinek, hogy az elfogultsági indítványokat a bíróság megbénítására használja. Ha meg igen, akkor az elfogultságról döntő kollégium ezt második alkalommal észreveszi, megnevezi, nyilvánosságra hozza - és elutasítja. De Szlovákiában nem. Szlovákiában köztörvényeseket képesek formai alapon szabadlábra helyezni s ugyanolyan formai alapon bénázni aztán kiadatással, hazatoloncolással, évekig húzva pereket, képesek egy kormányfőt nem megtalálni az idézéssel, mintha legalábbis bujkálna, s képesek egy munkajogi pert tíz évig húzni, hogy már sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem járhat jól - az egyiknek drága, a másik pedig elveszített tíz évet a munkaerőpiacon. Itt van a mi Alkotmánybíróságunk, amelyik bizonyos esetekben fénysebességgel reagál (lásd nővérek bére), vagy hónapokig meg sem szólal (lásd Čentéš-iigy első beadványai). A húszéves intézmény történetében százával húzódnak ügyek, olyanok is, amelyek megoldásához a nyilvánosság igenis alig bírja kivárni a taláros testület döntését, s húsz év alatt soha sem történt meg, hogy éppen az elfogultsági indítvány halasztotta volna elviselhetetlen mértékben a határozatot. Hogy pontosabb legyek: az időhúzásnak eddig sem az elfogultság volt az oka. Akkor meg most minek ez a hirtelen jogszabálymódosítás? A kérdést már csak azért is jogosnak tartom, mert a kormányzat, s vele együtt néhány héten belül a parlament egy (írd, lásd, olvasd, halld: egy) botrányos, és a kormányzattal összekacsintó államfő által okozott problémára hoz törvényt. Ahelyett, hogy az érvényes és hatályos törvények értelmében az államfő kinevezte volna a legitim módon megválasztott főügyészt, most az alHa politikai slamasztika miatt módosítnak egy törvényt, akkor borítékolható a következő politikai slamasztika. kotmánybíróságot szabályozó törvényből gyártanak tépegetős ruhatári blokkot. Merthogy, ha itt és most a bírák legtöbbje ellen elfogultsági panasz hangzott el, az Alkotmánybíróság pedig nem képes egy elfogult- sági indítvány nélküli szenátust összegründoini, akkor szégyellhetjük magunkat, szórhatunk hamut a fejünkre, de mindez nem ok arra, hogy jogszabályt változtassunk. Egyrészt azért nem, mert ha a jelenlegi jogszabályok mellett nem a dolgok természetes rendje, hanem a fölösleges kavarás és a politikai szándék miatt kerültünk slamasztikába, arra nem megoldás a törvénymódosítás, a következő slamasztika azonnal borítékolható. De főleg azért nem, mert a kormányjavaslat elfogadhatóvá, szokványossá teszi a minden bírósági ethoszt nélkülöző, célirányos kiskapukeresést, s a közeljövőben olyankor is dönthet a taláros testület, amikor annak bármely tagja olyan érdekellentétbe került, mint ház. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy Ha- rabin főbíró közvetetten lepa- rasztozta az alkotmánybíróságot és a jogászszakmának a szeme nem rebbent, akkor nemcsak az alkotmányból lesz ruhatári blokk, hanem a bíróságainkból is nyilvánosház. De akkor hogyan fog működni egy civilizáltnak hitt társadalom?- Kirúgták a Slotát, pedig hogy beitta magát a köztudatba... (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Fák, virágok, sötétség LAMPL ZSUZSANNA '«■' pl élű levelükkel ablakom előtt, HIkSH élő, mozgó, rezgő függönyt, amit kár lenne bármivel eltakarni. Az emberek szeretik a fákat. Szeretnek letelepedni alattuk, még akkor is, ha időnként pókmacskák vagy egyéb apró lények po- tyognakrájukaz ágakközül (mondjuk ez nem az én esetem) . Megmagyarázhatatlan okból szeretik megsimítani a törzsüket. Szívesen hizlalják szemüket a zöld lombkoronákon. Szeretik beszívni a fenyők jellegzetes illatát. Beszélgetnek velük, mint Reményik Sándor: „És én fenyőtől fenyőhöz megyek, És minden fenyőt megsimogatok. És megkérdezem: virrasztótok még? És megkérdezem: hogy aludtatok?” Verset ímakróluk, mint Kosztolányi Dezső: „Azégle- gyentivéletek, Üllői-úti fák. Borítsa lombos fejetekszagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatokkedvet, tusát, ti voltatokaz ifjúság, Üllői-úti fák. ” Az emberek számára a fák nemcsakanyagivalójukbanlé- teznek és fontosak, hanemjel- képként is. Emlékeztetik őket elmúlt eseményekre, elmúlt emberekre, elmúlt önmagukra. Áfa, akárcsak a vers, sokszor túléli a gazdáját. Ezért ültetnek az emberek fát gyermekeiknek, unokáiknak. A fa kapocs tud lenni múlt és jelen között. A fa halála az őt szerető ember lelkének egy darabj át is eltemeti, s aki átélt ilyet, az tudja, hogy ez fáj. A fák is szeretik az embereket. Susognaknekikamaguk szerény nyelvén. Rügyet, virágot hoznak, termést, árnyat adnak. Védik a tűző naptól fedetlen fejünket, egyre érzékenyebb bőrünket, építményeinket, szobrainkat. Áz erdő a föld tüdeje, tanultuk az iskolában, s az erdő fákból áll. Máig úgy képzelem el, hogy az újszülött föld akkor lélegzett elsőt, amikor megteremtettek a fák, s azóta is rajtuk keresztül vesz levegőt. Minden egyes fa önmagában is teljes értékű tüdő, nem véletlen, hogy pontosan úgy néz ki, mint az emberi tüdő belseje : a légcső és a hörgő a törzs, a horgocskák az ágak, a tödőhólyagocskák a levelek. Áz Isten is szereti a fákat. Hiszen az ő teremtményei. John Muir, a döbbenetes szépségű Yosemite Nemzeti Park atyjától származik a mondás: „Isten vigyázott ezekre a fákra, megvédte őket szárazságtól, betegségtől, lavináktól, és ezernyi vihartól és árvíztől. De nem tudjamegvédeniőketa bolondoktól.” Igen, a fák szeretik az Istent és az embereket, másképp minek szolgálnának, minek gyönyörködtetnének. De nem minden ember szereti a fákat. Vannak, akik ahelyett, hogy reggel megkérdeznék tőlük, hogyan aludtatok, tőből kivágatják az ártatlanokat. Üresség támad. S ők ezt nem veszik észre. Vagy épp ez a cél? Kevesebb legyen a virrasztóból? KOMMENTÁR Vicces ígéretek MOLNÁR IVÁN A kormány rövid távon nem tervezi az adóterhek új abb növelését - próbálta megnyugtatni a közvéleményt az e heti kormányülést követően Peter Kažimír pénzügyminiszter. Még mielőtt fellélegezhettünk volna, egy szusszal azt is hozzátette, hogy a megoldást az adóbehajtás hatékonyságának növelésében látja. Arossz hír, hogy ha valóban csak ennek köszönhetően kerülhetjük el az adóemeléseket, akkor a miniszter által említett rövid táv valóban rendkívül kurta időszak lesz. Nem Kažimír ugyanis az első olyan miniszter, akijavítani szeretné az adóbehajtás hatékonyságát, ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan romlik a helyzet. Míg hét éve az adóbehajtás hatékonysága Szlovákiában az uniós átlaghoz képest 75 százalékon állt, mára ez 58 százalékra esett vissza. Vagyis ha valakiknek sikerült növelniük a hatékonyságot, azok az adócsalók voltak. A kormány persze mindent megtesz, hogy a lehető legjobb színekben tüntesse fel magát. Kažimír például nem egész egy éve úgy nyilatkozott, hogy az áfacsalások miatti bevételkiesést az akkori 2,3 milliárd euróról 1,2 milliárdra lehet visszafogni. És láss csodát, a központi adó- és vámhivatal pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy az áfaelkerülések összege mára 1,2 milliárd euróra esett vissza. Vagyis minden úgy alakul, ahogy azt eltervezték. Legalábbis a kormány szerint. Az igazság azonban az, hogy az elmúlt időszakban nem hogy nem javult, hanem romlott a helyzet, hiszen a visszaesés miatt a két évvel ezelőttihez képest idén több százmillió euróval kisebb összeg folyik be az áfából. A valódi probléma az, hogy a pénzügy ezúttal is a könnyebbik végén fogta mega dolgot. Valóban harcot indított az adócsalók ellen, ami azonban kimerül abban, hogy az egyszerű kisvállalkozók életét keserítik a folyamatos ellenőrzésekkel, míg a nagyhalakat nem tudják, vagy egyszerűen nem akarják leleplezni. A kormánynak emiatt azonban nem kell, hogy fájjon a feje, hiszen ha az adóbehajtás hatékonyságával nem sikerül növelnie az államkassza bevételeit, még mindig lehetősége van az adóterhek növelésére. Ez utóbbitól az elmúlt időszakban a pénzügyminisztérium ugyan többször is elzárkózott, de már megszokhattuk, hogy az ígéretek betartása nem sorolható a politikusok jó szokásai közé. Különösen akkor nem, ha az adófizetők pénzének a lenyúlásáról van szó. FIGYELŐ Fegyvertelen volt Carnajev Nem volt fegyver a bostoni robbantással gyanúsított Dzsohar Camajevnél, amikor a hatóságok elfogása előtt tűz alá vették a rejtekhelyét, egy ponyvával letakart hajót - közölte a Washington Post több, meg nem nevezett szövetségi forrásra hivatkozva. A lap szerint az FBI nem hajlandó tisztázni, miért kezdtek lőni a hajóban bujkáló 19 éves fiúra. Bár a rendőrök és kommandósok attól féltek, hogy Dzsohar Camajevnél fegyver vagy robbanószer lehet, fegyvertelen volt az elfogásakor. Viszont a hatóságok arról számoltak be, hogy tűz- párbaj alakult ki a gyanúsítottal, később pedig arról, hogy Carnajev maga ellen akarta fordítani a fegyverét, de rosszul célzott, így sérülhetett meg a torka. „Nem hitték, hogy nincs nála fegyver és még több robbanószerkezet” - tette hozzá a meg nem nevezett forrás, (hvg.hu) Timosenko rács mögött marad Az Európai Unió mérsékelte az Ükrajnával szemben a társulási megállapodás megkötése fejében tett követelményeit, törölte Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadon bocsátására vonatkozó követelését - írta a Kom- merszant-Ukrajína. Az újság értesülései szerint az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács kétnapos brüsszeli látogatása alatt elérte, hogy kihúzzanak néhány pontot az Ukrajnával szemben támasztott követelmények közül. Egyebek között az új dokumentumban már nem szerepel a szelektív igazságszolgáltatás problémájának rendezésére vonatkozó EU-s követelés sem. A szövegben mindössze az maradt, hogy fordítsanak kellő figyelmet azokra a „bírósági eljárásokra, amelyek komoly aggodalmakat keltenek”. Az unió a kereskedelem kérdéskörére helyezett nagyobb hangsúlyt. A lap információi szerint elsősorban arról van szó, hogy Ki- jevnek le kell mondania arról a tervéről, miszerint külön vámot vetne ki az Európában gyártott autókra. Ki- jev abban bízik, hogy sikerül megkötnie az EU-val a szabadkereskedelmet is tartalmazó társulási megállapodást az unió novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén. (MTI)
