Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-25 / 96. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com Európaiak Szíriában Brüsszel. Több száz eu­rópai harcol Szíriában a lázadók oldalán Basár el- Aszad elnök hadserege el­len, akiknek a visszatérése nagy veszélyeket rejt a kontinens biztonságára nézve - mondta tegnap a BBC-nek Gilles de Kercho- ve, az Európai Unió ter­rorelhárítási koordinátora. Kerchove ötszázra becsülte a Szíriában harcoló euró­paiak számát, a legtöbben Nagy-Britanniából, Fran­ciaországból és Írországból indulnak útnak a közel-ke­leti ország felé. Nem min­denki radikálisként vág be­le a kalandba, de Szíriában sokan kerülnek a szélsősé­ges eszmék és az al-Kaida befolyása alá, ezért jelen­tenek veszélyt, ha vissza­térnek. (NOL) Svájci korlátozás Genf. Svájc május else­jétől egy évig csaik korlá­tozott számban ad ki munkavállalási engedélyt az EU-s tagállamokból ér­kezőknek. Az alpesi or­szág az elmúlt egy évben üyen korlátozást tartott fenn nyolc közép- és kelet­európai ország - köztük Szlovákia - esetében, s ezt most kiterjesztik az egész Európai Unióra. (MTI) Lázonganak az ujgurok Peking. Legalább 21 ember, köztük egy rendőr meghalt az északnyugat­kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen rend­őrök és fegyveresek kö­zött kirobbant összecsa­pásban. A többségében muszlim ujgurok lakta Kasgarhoz tartozó Bacsu körzetében a rendőrség egy ülegális fegyvergyártó műhelyre készült lecsap­ni, amikor a tűzpárbaj a hatóságok és a fegyvere­sek között kitört. Az utób­bi évek legsúlyosabb, 200 halottal és 1700 sérülttel járó zavargása 2009 júliu­sában történt, amikor Urumcsiban a han kínai lakosságra támadtak az ujgurok. (MTI) Megtorpant a segélyezés Szöul. A Korea-közi fe­szültség és különösen a háborús veszély miatt a dél-koreai civil szerveze­tek leállították az Észak- Korea támogatására szol­gáló humanitárius segé­lyezést. A dél-koreai or­szágegyesítési minisztéri­um nem ad engedélyt még élelmiszerek és alapvető egészségügyi ellátmány szállítására sem. (MTI) Szinte egész éjszaka folytatódtak az összecsapások a Szajna-parton, más kerületekben ünnepeltek. A radikális rendbontók az újságírókra is rátámadtak, őket a rohamrendőrök barikádjai mögé mene­kítették. Az azonos neműek házasságának engedélyezéséről szóló törvényjavaslat keddi, végleges par­lamenti elfogadása a francia fővárosban és más nagyvárosokban tízezreket vitt az utcára - mind­két oldalon. A jobboldali ellenzék máris jelezte, hogy az alkotmánytanácsnál kezdeményezi a tör­vény megsemmisítést. (TAS R/AP-felvétel) Zeman nagyobb jogköröket akar maganak Kormányválság fenyeget KOKES JÁNOS Prága. Kormányválsággal fenyeget az új nagykövetek ki­nevezéséről hetek óta folyó vita Csehországban. Miloš Zeman államfő kedden Bécsben újság­íróknak azt mondta: ha az új nagykövetekről továbbra sem tud megegyezni Karel Schwar­zenberg külügyminiszterrel, akkor Petr Nečas miniszterel­nök beleegyezését fogja kérni ez ügyben. Schwarzenberg azonnal figyelmeztette a kor­mányfőt: ha belemegy ebbe a játékba, akkor az általa vezetett TOP 09 párt távozik a koalíció­ból, ami a kormány azonnali bukását jelentené. Nečas azt nyilatkozta, a nagy­követek kinevezéséről a kül­ügyminiszternek, a kormányfő­nek és az államfőnek konszen­zusra kell jutnia. Szerinte az ügy gyerekes és árt Csehországnak. Zeman kijelentette: az alkot­mány világosan kimondja, a nagyköveteket a köztársasági elnök nevezi ki, s ezt a kineve­zést a miniszterelnöknek is alá kell írnia. Schwarzenberg sze­rint ha a külügyminiszternek nincs döntő befolyása a nagykö­vetek kinevezésére, akkor elve­szik politikája megvalósításá­nak eszközeit. A téma jó egy hónapja került terítékre, amikor Zeman közöl­te, hogy elődje, Václav Klaus fe­leségét, Líviát szeretné látni a pozsonyi cseh nagykövetség élén. Schwarzenberg Klausová kinevezését határozottan el­utasítja. Ez a vita lényegében arról szól, hogy a jövőben kinek legyen döntő szava a cseh dip­lomáciában. Állítólag titkosszolgálati kiképzést kapott az idősebbik terrorista - túl bonyolult adatbázis Beismerte a terrormerényletet Washington. A kórházban ápolt Dzsohar Camajev el­ismerte, április 15-én ő volt az egyik, aki elhelyez­te a pokolgépeket a mara­toni futás célvonala köze­lében - írta a The Wa­shington Post. A19 éves gyanúsított azt vallotta, az USA iraki és afganisz­táni háborúja vitte rá őt és bátyját a támadás elkövetésére. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai hatóságok még dolgoznak azon, hogy összerak­ják az idősebb fivér, Tamerlan Camajev oroszországi útjának részleteit, de egyelőre nem lát­nak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy ott kaptak volna olyan utasításokat, ame­lyek a bostoni merénylethez ve­zettek. Erre utal az is, hogy bár az FBI 2012-ben az orosz ható­ságok kérésére kihallgatta az idősebb Camajevet, mivel orosz részről tartottak Tamerlan ra- dikalizálódásától, az aggoda­lom aligha lehetett komoly, mi­után „semmilyen jogi lépést nem tettek ellene, amíg megte­hették volna...” Tamerlan 2011 végén utazott az Oroszország­hoz tartozó Dagesztánba, ahol korábban élt, és 2012 júniusá­ban vissza. A nyomozáshoz közeli forrá­sok közölték: Tamerlan neve rajta volt azon a szigorúan tit­kos listán, amelyen az amerikai kormány a potenciális terroris­tákat tartja nyilván, de a lista olyan hosszú és nehezen átte­kinthető, hogy a hatóságok nem tudnak mindenkit alaposan szemmel tartani. Tamerlan a listára, pontosabban a TIDE nevű adatbázisba azután került be, hogy az FBI kihallgatta. Ez az adatbázis 540 ezer ne­vet tartalmaz, de valójában kb. 450 ezer embert takar, mert az álnevek és a betűhibák miatt egyesek többször szerepelnek. A TIDE egyike azon szövetségi adatbázisoknak, amelyeket 9/11 után hoztak létre. A listán belül különböző kategóriák vannak, és ezekhez különböző szigorúságú intézkedések tar­toznak. Tamerlan Camajev neve mel­lé nem rendeltek olyat, hogy nem szállhat repülőgépre vagy szigorúbb repülőtéri ellenőr­zésnek kell alávetni, és mivel csak egy rövid ideig tartó szigo­rú figyelésre jelölték, mire visszautazott Oroszországból, a figyelés automatikus lejárata miatt az országba való belépé­séről nem vettek tudomást. Szenzációsnak szánt leleple­zéssel rukkolt elő tegnap az orosz Izvesztyija. Azt írta, Ta­merlan Camajevet a grúz és az amerikai titkosszolgálatok által szervezett tanfolyamon képez­ték ki. Az orosz kormányhoz kö­zeli lap azt állítja, birtokába ju­tottak a grúz kémelhárítás iratai, amelyek azt bizonyítják, hogy a Kaukázusi Alapítvány nevű grúz szervezet és a Zbigniew Brzezin- ski volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó nevével fémjelzett amerikai Jamestown Alapítvány észak-kaukázusi személyeket verbuvált az USA és Grúzia ér­dekében végzendő munkára. Az Izvesztyija forrásként ne­vezi meg Grigorij Csanturiját, a grúz kémelhárítás ezredesét. „A Kaukázusi Alapítvány alapvető feladatai közé tartozott, hogy észak-kaukázusi fiatalokat és az ottani értelmiség képviselőit az Oroszország déli régióiban a bi­zonytalanság és szélsőséges hangulat fenntartását célzó te­vékenység végzésére toboroz­za” -írta a lap. Valerij Homjakov, az orosz Nemzeti Stratégiai Tanács igazgatója viszont kijelentette: ,A grúz tényező veszélyessége eltúlzott. Személy szerint ké­telkedem abban, hogy Grúzia csak azzal foglakozna, hogy be­építse kémeit (más országok­ban) és orosz állampolgárokat toborozzon.” Amerikai szakértők utaztak tegnap Dagesztánba, hogy ki­kérdezzék a Camajev fivérek szüleit. Egy washingtoni illeté­kes megerősítette, hogy az orosz hatóságok együttmű­ködnek az FBI-jal. (MTI, ú) Mégiscsak rákényszerül az olasz baloldal a nagykoalícióra Berlusconi pártjával Kormányalakítási megbízás Enrico Lettának ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Silvio Berlusconi ka­binetfőnökének az unokaöccse alakíthat kormányt Olaszor­szágban. Giorgio Napolitano államfő ugyanis Enrico Lettát, a balkö­zép Demokrata Párt (PD) eddi­gi főtitkárhelyettesét bízta meg kormányalakítással. Letta kö­zölte, először a parlamenti pár­tokkal egyeztet, s azután közli az államfővel, hogy elfogadja-e a megbízatást. Az első híradá­sok arról szóltak, hogy elfogad­ta a megbízást. Jelzésértékű ebből a szem­pontból, hogy máris programot vázolt, amelyben „nagyon ne­héznek, törékenynek és szo­katlannak” nevezte Olaszor­szág helyzetét, hiszen a febru­ári parlamenti választásoktól számítva már hatvan napja nincs új kormánya. Prioritás­ként a szegénység és a munka- nélküliség okozta vészhelyzet megoldását, valamint az olasz politika hitelének a visszaszer­zését jelölte meg. Enrico Letta a hírek szerint széles körű támogatottságra számíthat. Beléphet a kor­mányba a Mario Monti vezette centrum, a Berlusconi nevével fémjelzett jobbközép Szabad­ság Népe (PdL) és saját pártja, a PD. Az Északi Liga sem zár­kózott el attól, hogy bizalmat szavazzon a Letta-kabinetnek. A PdL a támogatás feltétele­ként „erős politikai kormányt” akar és az ingatlanadó eltörlé­sét szorgalmazta. A „régi pártok közötti ismé­telt megalkuvásra” nemet mondó 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a Baloldal Környezet Szabadság ellenzékbe vonul. Lettával a februári választá­sokon győztes PD kapott kor­mányalakítási lehetőséget a PdL-lel nagykoalícióban, ame­lyet a balközép február óta el­utasított. Lettát nem a PD jelöl­te, hanem Napolitano válasz­totta őt. A 47 éves Letta a PD kereszténydemokrata szárnyát képviseli, a Berlusconi jobbke­zeként ismert Gianni Letta a nagybácsija. Fiatal, de tapasz­talt politikusnak tartják, 1998-99 között az I. D'Ale- ma-kormány EU-ügyi minisz­tere, 1999-2001 között ipari és kereskedelmi miniszter volt. 2004-től az Európai Parlament tagja. 2006-2008 között a II. Prodi-kormányban ő volt a mi­niszterelnöki hivatalt vezető ál­lamtitkár. (MTI, ú) Pánik egy álhír miatt Washington. Hackertá- madást követtek az Asso­ciated Press (AP) amerikai hírügynökségnek a Twitte- ren megjelenő hírszolgál­tatása ellen. A keddi táma­dással beadott hamis jelen­tés szerint két bomba rob­bant a Fehér Házban, és Ba­rack Obama elnök is meg­sebesült. Az AP cáfolta a * mintegy 2 millió Twitter- követőjéhez eljutott jelen­tést, az amerikai elnöki hi­vatal pedig megerősítette, hogy Obama jól van. Az ak­cióért a magát Szíriái Elekt­ronikus Hadseregnek ne­vező, Bassár el-Aszad elnö­köt támogató csoport vál­lalta a felelősséget. A hac- kerek azt állították, ők áll­tak az amerikai NPR köz- szolgálati rádió, a CBS te­levízió és a brit BBC Twit- ter-szolgáltatásai ellen a közelmúltban elkövetett támadások mögött is. Az álhír hatását a dollár és a tőzsdei árfolyam is meg­érezte. A Dow Jones ipari átlagindexe 143,3 pontot zuhant, a tízéves kincstár- jegyek árfolyama, valamint az olaj és az arany ára vi­szont megugrott. (MTI) Orosz törvény Tilos a külföldi bankszámla Moszkva. Megtütja az orosz parlamenti képviselőknek és az állami tisztviselőknek, hogy külföldi bankszámlán tartsák pénzüket az a törvény, amelyet az alsóház tegnap fogadott el. A tiltás minden hivatalos sze­mélyre vonatkozik, aki poszt­ján „Oroszország szuverenitá­sát és nemzetbiztonságát érin­tő kérdésekben hoz dönté­seket”. A tiltás a családtagokra is érvényes, a főügyész helyet­teseitől és a szövetségi tisztvi­selőktől kezdve a bírákig, va­lamint a városi és helyhatósági tisztségviselőkig. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents