Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-25 / 96. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 25. Vélemény és háttér 7 Az El) semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy maroknyi szerb kapjon széles körű autonómiát Az ördög a részletekben rejlik Az uniós diplomaták szinte versengenek abban, ki tud szebb dicshimnuszt zengeni a múlt pénteken létrejött szerb-koszovói megállapodásról. A történelmi jelző odaítélése túl korai volt, mert ez esetben is érvényes a puding próbája. MAL1NÁK ISTVÁN Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a megállapodást igen nehéz lesz lenyeletni a szerbiai szerbekkel, az északkoszovói szerbekkel és a koszovói albánokkal is. Mindenütt tüntetnek ellene, forrnak az indulatok, pedig a paktum részleteit még nem is hozták nyilvánosságra. Ez az egyik, ami a szkepticizmust erősíti, a másik pedig, hogy a nyilatkozatokból kiderült: műiden részletben meg sem tudtak állapodni, márpedig az ördög ezekben rejlik. Ez különösen érvényes abban a térségben, ahol majd minden háznál maradt még a balkáni háborús időkből fegyver, s bármikor kirobbanhat egy mindent romba döntő incidens. A megállapodást egyik érintett sem akarta őszintén. Aki figyelemmel kísérte a tíz tárgyalási fordulót, láthatta, a szerbek nem változtak, továbbra is a földbe döngölnék a koszovói albánokat, ha a nemzetközi közösség megengedné. Belgrad csak azért engedett a nyomásnak, mert a remélt gazdasági előnyök miatt mindenáron be szeretne kerülni az EU-ba. Távlatilag a koszovóiak is ebben reménykednek, de leghőbb vágyukat, az államiság elismerését Belgrádtól egyelőre nem kapták meg. Ennek ellenére Brüsszel jutalmazott: javallottá Szerbiával a csatlakozási tárgyalások, Ko- szovóval a társulási megállapodásról szóló párbeszéd megkezdését. Időpontot majd a júniusi, félévzáró EU-csúcstól kapnak. Ez is abszurditás: az EU úgy kezd el nemzetközi jogilag kötelező tárgyalásokat az önálló államnak tekintett Koszovóval, hogy az EU öt tagállama - Szlovákia, Románia, Spanyolország, Ciprus és Görögország - nem ismeri el önálló államnak. Azt még Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter is elismerte, hogy ez jogi problémákat okozhat. Természetesen mind az öt állam attól tart, hogy saját kisebbségei vérszemet kapnak, ami dőreség. Mellesleg: a kisebbségi komplexusaitól nyögő szlovák politikának is változnia kell, mert az most már nem tagadható le, hogy az EU semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy maroknyi, 50-60 ezer szerb Eszak-Ko- szovóban széles körű autonómiát élvezzen. A csadakozási tárgyalások Horvátországgal is eltartottak vagy hét évig, így csak remélni lehet, hogy Szerbia ebben az évtizedben nem lesz tagja az uniónak. Mert addig semmi keresniAz El) úgy kezd tárgyalásokat az önállónak tekintett Koszovóval, hogy öt tagállam nem ismeri el önálló államnak. valója az EU-ban, amíg el nem ismeri felelősségét a délszláv háborúkért és a háborús bűnökért, s ehhez minimum egy új politikai generációra van szükség. Két példa. Az ENSZ Közgyűlésének soros elnöki tisztét betöltő Vük Jeremies volt szerb külügyminiszter szervezett egy szépen hangzó nemzetközi konferenciát, melynek a lényege az lett volna, hogy kikezdjéka délszláv há- borús bűnösök felett ítélkező hágai törvényszéket. Először egy afrikai diplomata mondta: álljon meg a menet, azért az áldozatokról is szólni kell, s szervezett egy ellenfórumot a srebre- nicai áldozatok hozzátartozóinak részvételével. Csak ezután csatíakozott hozzá az USAis. A múlt pénteki megállapodást ugyan személy szerint Ashton közvetítésével hozták tető alá, de a feltételeket Merkel diktálta. Szerbiában most történészek, akadémikusok, publicisták ezrei élnek abból, hogy a németeket szapulják, Berlinnel kapcsolatban a „demokratikus fasizmust” emlegessék. ANovosti a múlt héten például azt írta, azok a követelések, amelyeket Berlin támaszt Belgráddal szemben a koszovói kérdés megoldása érdekében, súlyosabbak, mint az az ultimátum, amelyet a Habsburg Monarchia intézett 1914 nyarán Szerbiához, s amely végül az I. világháború kitöréséhez vezetett. A példákat a végtelenségig lehetne folytatni. Ezért kérdés, hogy elég lesz-e egy nemzedék.- Harmatfokú készültségben vártam a tavaszt... (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTAR Slota után MÓZES SZABOLCS Viera Tomanová uniós biztos lesz - első hallásra kb. ennyire hihetetlenül hat a hír, hogy Ján Slotát kizárták az SNS-ből. Pedig nem kacsa. Persze, volt már hasonló, még Anna Malíková (most Belousovová) elnöksége idejében, ám Slota az utóbbi években - pont a korábbi esetből tanulva - kemény kézzel irányította pártját. Csírájában fojtott el mindenféle elégedetlenséget és változtatási hajlamot, olyannyira, hogy ő volt az, aki kiebrudalt tagokat, többek között a fent említett „nemzeti Ancsát” és társait. Sőt, ő tette meg a fiatal ügyvéd Andrej Dankót pártalel- nökké és „vezérutóddá”. Majd fokozatosan a háttérbe szorult, tavaly pedig átadta a stafétabotot is - „cserébe” persze tiszteletbeli elnökké avanzsált. Innentől pedig valami furcsa játszma kezdődött. Először arról szóltak a hírek, hogy kevés a pénz és felelősségre fogják vonni a tiszteletbelit. Ez idáig egy sima mediális figyelemfelkeltő akciónak is elment volna - parlamenten kívüli pártok ritkán érdeklik a sajtót, nagyobb dobás kell ahhoz, hogy valaki a hírekbe kerüljön. Aztán tegnap berobbant a bomba: ezek nagyon komolyan gondolták a dolgot, lapátra tették a tiszteletbeli főnököt. Egyelőre nehéz dekódolni, mi áll a háttérben. Slota ennyire elszámította volna magát, vagy a pártvezetőségnél - melynek tagjai az elmúlt években némán asszisztáltak mindenféle disznósághoz - betelt a pohár, esetleg egy újabb média- hekkel van dolgunk? A napokban valószínűleg kiderül, így vagy úgy, tény, hogy a Slota-stílus az utóbbi időben kiment a divatból, s az általa kínált témák (vagy inkább azok csomagolása?) egyre kevesebb választót érdekeltek. Pártja, amely 2006-ban még a harmadik legjobb eredményt érte el a választásokon (11,73 százalék, 270 ezer voks), négy évre rá épphogy beevickélt (5,07 százalék, 128 ezer voks) a parlamentbe, tavaly pedig már a küszöböt sem érte el. Pedig a Smer alaposan visszavett a magyarellenességből, ezen a pályán tehát ismét domináns szerepet játszhatott az SNS - ám ez is kevés volt a sikerhez. Slota tehát már csak konc volt az SNS számára, s talán a párt vezetői is belátták, vele sikereket már nem lehet elérni. Kérdés, a következő években milyen irányban „nyitnak”: a vulgáris, magyarellenes sovinizmust felváltja a szalonnacionalizmus, esetleg az EU-ellenesség, vagy a romák elleni hangulatkeltés, avagy maradnak a kaptafánál? A válaszra valószínűleg nem csak mi, a párt politikájának eddigi áldozatai vagyunk kíváncsiak, hanem a szélsőséges térfélen érdekelt többi pártocska és mozgalom is. FIGYELŐ Székely zászló: lezárt ügy Nem indít büntetőeljárást a román ügyészség a csíki polgármesteri hivatalokra, tanintézetekre, önkormányzati fenntartású intézményekre kitűzött székely zászlók ügyében- írta a Székelyhon. A portált a Csíkszeredái főügyész tájékoztatta a vizsgálat lezárásáról. A főügyész szerint a rendőrség összeállított egy listát azoknak a csíki intézményeknek a vezetőivel, amelyekre kitűzték a székely zászlót, de végül nem is hallgatott ki minden intézményvezetőt, és azt a javaslatot tette, hogy ne induljon bűnvádi eljárás. Egy nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdte vizsgálni az ügyészség azoknak az intézményeknek a vezetőit, amelyeken ott leng a székely zászló. A nácik a csehországi Vyšší Brod kolostorában speciális raktárt hoztak létre, ahol elhelyezték az Európa-szerte összerabolt műkincsek egy részét Kiállítják Hitler gyűjteményének néhány szobrát KOKES JÁNOS Adolf Hitler náci vezér egykori szoborgyűjteményének több darabja is látható lesz egy cseh-osztrák kiállításon, a České Budéjovicétől délre található Vyšší Brod cisztercita kolostorában. „Semmiképpen sem a nácizmust akarjuk népszerűsíteni. Célunk a kolostor második világháború alatti sorsának, illetve annak bemutatása, hogyan bántak a nácik a szerzetesekkel” - nyilatkozta Jirí Franz helytörténész, a Dél-Csehor- szág-Felső-Ausztria elnevezésű kiállítás egyik kurátora. A kiállításon látható lesz Az evezős (Hermann Zettlitzer), A magvető (Willy Knapp), illetve az Afrodité (Wilhelm Wandschneider) szobor, amelyek a háború után a hlubokái várkastély parkját díszítették. Miután a három népszerű és a turisták által gyakran fényképezett szoborról néhány éve kiderült, hogy a második világháború idején Adolf Hitler náci vezér személyes gyűjteményének részét képezték, raktárba kerültek. A szobrok áthelyezéséről azután döntöttek, hogy megjelent Jirí Kuchár Hitler gyűjteménye Csehországban című könyve, amely részletesen leírja, hogy mely, Csehországban található műalkotások kapcsolhatók össze a náci vezérrel. „Biztonsági okokból szükség volt a szobrok eltávolítására. Ä könyv nagy reklámot csapott a parkban álló alkotásoknak, és attól tartottunk, hogy ellopják őket. A Harmadik Birodalom műalkotásai iránt ugyanis nagy az érdeklődés, divatban vannak” - mondta Vlastimil Tetiva, a képzőművészeti galéria szakértője. Hitler a Szudéta-vidék megszállása után bezáratta a cisztercita kolostort, és a barátok egy részét megsemmisítőtáborba küldte, míg a fiatalabbakat a frontra, ahol közülük legalább tízen életüket veszítették. Vyšší Brodban a nácik speciális raktárt hoztak létre, ahol elhelyezték az Európa-szerte összerabolt műkincsek egy részét. Ott őrizték Hitler személyes festmény- és szoborgyűjteményének jelentős részét is. Szintén a kolostorban tárolták Fritz Mannheimer német bankár és a Rothschild-család gyűjteményét. A Mannheimer- gyűjteményt 1941-ben, a Rothschild-családét 1938-ban foglalták le. A háború után az amerikai katonák az utóbbi két gyűjteményt Münchenbe vitték, a kortárs német festménygyűjteményt is el akarták szállítani, de az végül a kolostorban maradt. Miután 1945-ben a kolostort az amerikai hadsereg felszabadította, a műtárgyak egy része visszakerült eredeti tulajdonosukhoz, más részük pedig csehországi múzeumokban, kastélyokban és várakban kötött ki. Eredetükről idővel szinte mindenki megfeledkezett.
