Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-19 / 91. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Az SDKÚ szerint hatalomkoncentráció készül ESO: Kaliňák még többet akar spórolni a reformmal ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Felgyorsul az államigazgatás reformja - mondta tegnap Robert Kaliňák, aki bemutatta az ESŐ néven futó program második fázisát. Idén 50 millió eurós spórolás volt a cél, a belügyminiszter szerint az új célösszeg 127 millió. 97 milliót a dologi, 30 milliót pedig a bérköltségeken spórolnának meg. Hogyan? A belügy október 1-jétől 248 helyi államigazgatási szerv megszűnését helyezte kilátásba, közülük 40 költségvetési szervezet - mindezt egy törvénymódosítás tartalmazza, melyet még el kell fogadnia a parlamentnek. A tárcavezető a körzeti környezet- védelmi, közlekedésügyi, erdészeti, kataszteri és földhivatalokat zárná be, agendájukat a járási hivatalok vennék át. Ezekből 72 lesz. Az ESŐ első fázisában ez év elején megszüntették a specializált kerületi hivatalokat. A következő években fokozatosan a többi specializált járási és körzeti hivatal is megszűnik majd, feladataikat a járási hivatalok veszik át. A tervek szerint ezeken ügyfélablakokon keresztül lehet majd elintézni mindent, ami miatt eddig a specializált hivatalokba kellett mennie a polgároknak. Kaliňák azt ígéri, az átmenetileg KAMO névre keresztelt ügyfélszolgálati központok jövő év januárjában kezdik meg működésüket. A belügyminiszter szerint a jövőben a hivatalok nem kérhetnek a polgároktól olyan igazolást, amelyet egy másik hivatalnak kell kiállítania - ezt az államigazgatásnak „cégen belül” kell majd elintéznie. A belügy eredeti terve szerint a reformnak köszönhetően 700 millió euró spórolható meg 2016-ig, Kaliňák azonban tegnap azt állította, hogy ezt még túl is szárnyalhatják. A belügyminiszter tervei nem ragadtatták el az SDKÚ frakció- vezetőjét. Lucia Žitňanská úgy véli, mindez csak a tárcavezető politikai és gazdasági megerősítéséhez vezet. Hozzátette, hogy a közigazgatás valódi problémáit, a politikai ráhatást, a színvonalat, a szolgáltatások hiányát és a drága beszerzéseket a reform nem oldja meg. ,Azokat a hivatalokat készülnek összevonni, amelyeket csak minimális számú polgár látogat” - véli Žitňanská. A belügyminiszter tegnap kijelentette: a Párkányi Körzeti Hivatal helyén ügyfélszolgálati iroda nyílna. Erről szóló hírünk az 5. oldalon. (MSz, SITA) RÖVIDEN Jön az új ingatlanadó Pozsony. A Fico-kabinet legkésőbb 2015-től szeretné bevezetni az új ingatlanadót, amelyet az ingatlan aktuális piaci ára alapján számítanának ki - derül ki a pénzügy által kidolgozott, a 2013 és 2016 közötti időszakra érvényes stabilitási programból. Eszerint az új adónem részleteit még idén kidolgozzák. A kormány az újításoknak köszönhetően nagyobb bevételekre számít, jelenleg ugyanis az ingatlanadó - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint - nem túl magas Szlovákiában. A vagyonadó révén beszedett pénzösszeg 2009-ben Szlovákiában például a hazai termék 0,4 százalékát tette ki, míg az eu- rózóna országainak az átlaga 2%-hoz közelít. (SITA) Az R7-es mielőbbi építését követelik Pozsony. Újabb falvak kérik az R7-es gyorsforgalmi út építésének mielőbbi megkezdését. Tegnap 14 csallóközi település polgármestere találkozott Nagyudvamokon a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) képviselőivel. „Az R7-es építését nemcsak a Pozsony-kömyéki falvak tartják fontosnak” - állítja Érsek Árpád (Híd), aki segített a polgármesterek és az NDS képviselői közti találkozó megszervezésében. Azt szeretnék elérni, hogy az R7-es építése - ha valóban elkezdődik két éven belül - ne álljon le Somoija után, hanem mielőbb folytatódjon Érsekújvárig, mert az Álsó-Csallóköz számára is komoly segítség lenne. A polgármesterek a találkozó jegyzőkönyvét elküldik Robert Fico miniszterelnöknek is. (lpj) Erősebb védelmi politikát akar a V4 Pozsony. Hatékonyabb és láthatóbb európai biztonságpolitikát sürgetnek a visegrádi négyek. A négy ország külügyminiszterei erről tegnap deklarációt adtak ki a Globsec nevű, évenként megrendezésre kerülő nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. A rendezvényre 60 ország több mint 600 küldötte érkezett Pozsonyba, köztük Zbigniew Brzezinski (felvételünkön), aki 1977 és 1981 között Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadója volt. (SITA) Már a cégek sem húzzák az ipart, egyre kevesebbet költenek autóflottáik frissítésére Zuhan az új autók eladása Csökkenő kereslet jellemzi az autópiacot (SITA/AP-felvétel) Pozsony. Szlovákia ugyan világelső, ami az 1000 főre jutó gyártott autók számát illeti, ám az országban évről évre kevesebb autót tudnak megvenni az emberek. Ráadásul míg Európában átlagosan két emberre jut egy gépkocsi, addig nálunk négy lakosra egy. DEMECS PÉTER Az első negyedéves statisztikák is arról tanúskodnak, hogy az új autók értékesítése terén Európa még nem lábalt ki a válságból. Épp ellenkezőleg, hónapról hónapra kevesebb jármű fogy. A legtöbb sebből a PSA Pegueot Citroen francia konszern vérzik, de negatív eredményeket könyvelt el a Toyota ésaÉordis. A cégek sem vásárolnak Szlovákiában 5729 autót adtak el márciusban, ami 10,9%-os visszaesést jelent 2012 márciusához képest. 2013 első negyedévében az új autók regisztrációja 12,6%-ka1 csökkent. „Ha megnézzük, milyen drasztikusan csökken az új autók értékesítése Európában, a szlovákiai adat már nem tűnik olyan ijesztőnek” - nyilatkozta az Autóipari Szövetség (ZAP) alelnöke, Pavol Pre- piak. Becslései szerint éves szintén idén 5%-os visszaesésre lehet számítani. A ZAP adatai szerint korábban a cégek, vállalatok húzták ezt az ágazatot előre, de a válság idején már nem akarnak annyi pénzt költeni az autókra, nem cserélik le olyan gyakran szolgálati kocsijaikat, ami aztán az eladáson is meglátszik. „A gépkocsik legjelentősebb vásárlói az országban épp a jogi személyek” - állítja Prepiak. Szlovákiában a legsikeresebb márka máricusban a Škoda volt, 23,3%-os piaci részesedéssel. A cseheket követi a Volkswagen (8,6%), a Hyundai (7,7), a KIA (7,1%) és az Opel (6,4%). Egyébként 2012-ben is beigazolódott, hogy az országban már nagyobb az érdeklődés az új (69 268 darab), mint a külföldről behozott (61 403) használt autók iránt. A ZAP adatai szerint ez a különbség az új autók javára először 2009-ben mutatkozott meg, s azóta fokozatosan emelkedik, évről évre többen részesítik előnyben az új autót a külföldről behozott használt helyett. Európai visszaesés Európában márciusban 1,35 mülió autót adtak el, ami 2012 márciusához képest 10,3 százalékkal kevesebb. Sorozatban ez a 18. hónap, amikor az ágazat ilyen csökkenést könyvelt el. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) statisztikájából kiderül, hogy az összes kulcsfontosságú európai piacon esés volt. Például Németországban 17,1, Finnországban 58,6, Hollandiában pedig 31,4 százalékkal csökkent az új autók eladása. Az egyetlen európai ország, amely növekedést könyvelt el, Nagy- Britannia 5,9 százalékkal. Az összes orvos kevesebb mint 4 százaléka kapcsolódott be eddig a korrupcióellenes kampányba Korruptnak látjuk az egészségügyet LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Milan Mrázik orvos szerint a hálapénz - ez alatt nem a kezelés után adott bonbont értve - azért is veszélyes, mert a beteg kiszolgáltatott helyzetben van. ,A kórházba az életét, egészségét féltve érkezik. Aki életveszélyben van, képes bármit megtenni a gyógyulásért. Sokkal jobban érezné magát, ha megmutatnánk neki, hogy akkor is megkapja a szükséges gyógykezelést, ha nem ad semmit az orvosnak” - magyarázza a „Hálapénzt nem fogadok el!” kitűző értelmét Mrázik. Szlovákiában hozzávetőlegesen 18 ezer orvos dolgozik, közülük 700-an kapcsolódtak be eddig a két korrupcióellenes kampány egyikébe - ez kevesebb mint 4 százalék. „Mi két síkon kívántuk lebonyolítani a kampányt, szerettünk volna egy korrupcióellenes telefon- vonalat is elindítani, amelyen az emberek bejelenthették volna a korrupciós eseteket, de ebbe sem az egészségügyi, sem a belügyminisztérium nem egyezett bele - magyarázta Peter Visolajský LOZ-elnök. - Nem vártuk, hogy fél év alatt az összes orvos feliratkozik.” Ugyanakkor az orvosok sokkal elégedettebbek az egészségügy helyzetével a korrupció tekintetében, mint a páciensek. Roman Mužik (HPI) felmérése szerint a betegek 25 százaléka az egészségügyet tartja a nemzetgazdaság második legkorA legkorruptabb kórházi osztályok Orvosok szerint Páciensek szerint Sebészet 29% 32% Belgyógyászat 9% 21% Nőgyógyászat, szülészet 28% 17% Ortopédia 21% 16% Forrás: Roman Mužik, HPI ruptabb ágazatának - az első a bíróságok, a harmadik pedig a rendőrség és a vámőrség - ezzel szemben az orvosok csupán 5 százaléka tartja korruptnak az ágazatot. A legkorruptabb osztálynak az orvosok és a páciensek egyaránt a sebészetet tarják. A korrupciós viselkedés legfőbb okát az orvosok 75 százaléka az alacsony bérekben látja. „Ebben egyetértenek az orvosok, mind a betegek - állítja Mužík. - A valóság az, hogy azok az orvosok a korruptabbak, akik jobban keresnek.” Jelentősen eltér azonban az orvosok és a páciensek véleménye a „hála” leggyakoribb formájáról. Az orvosok többsége (61%) szerint a legtöbbször 20 eurónál olcsóbb tárgyi ajándékot kapnak, míg a páciensek többsége (51%) úgy véli, hogy sokkal gyakrabban adnak pénzt, mint ajándékot. Mrázik szerint a hálapénz átlagos összege 33 euró, és egy orvos akár 500 euró havi „fizetéskiegészítésre” is szert tehet ily módon. Őszre 3000 új idegennyelv-szakos kerülhet az alapiskolákba; állítólag már elég angoltanár van A tanárok fele kihullott a gyorstalpalón ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az idegen nyelv néha a tanárokat is próbára teszi. Hatezren kezdték, de csak 3287-en fejezték be azt a kurzust, amelyet az oktatásügyi minisztérium indított, hogy növelje az alapiskolák rendelkezésére álló (elsősorban alsó tagozatos) idegennyelv-tanárok számát. A tanfolyam indításáról még Ján Mikolaj (SNS) volt miniszter döntött 2008 őszén. A kurzus nem könnyű, állítja Darina de Jaegher, a programot lebonyolító Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) projektmenedzsere. „A legtöbben úgy járnak ide, hogy közben naponta munkába is kell menniük” - tette hozzá. A következő tanévtől tehát háromezerrel több angoltanár áll az alapiskolák rendelkezésére. A kurzust elvégzők 85 százaléka angolra szakosodik. Néhány éve még gondot jelenthetett az iskoláknak az angol szakos tanárok „beszerzése”, jelenleg már válogathatnak is az iskolák a jelentkezők közül, állítják az igazgatók. Korábban kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, mennyire nyújthat színvonalas képzést a tanároknak egy néhány éves tanfolyam. A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolából öten jártak a tanfolyamra, mondta Orosz István. Az igazgató szerint a képességek, amelyeket a pedagógusaik a kurzuson szereztek, elégségesek. „Alsó tagozaton még nem kell kemény angolra gondolni, a diákok játékos formában ismerkednek a nyelvvel” - fejtette ki. Az angol jelenleg harmadiktól kötelező, az iskoláknak viszont lehetőségük van, hogy akár már elsőtől bevezessék. Á szülők néha előállnak ilyen kéréssel, jegyezte meg Orosz. „Volt, hogy eleget tettünk az igényüknek, de nem láttam nagy értelmét. Először anyanyelvükön tanuljanak meg a gyerekek ími-olvasni” - véli az igazgató. Néhányan a harmadikban is korainak tartják a kötelező, háromórányi angolt. „Elég lenne kisebb lépésekben tanítani az idegen nyelvet az alsó tagozaton - véli Masszi János, a dunaszerdahelyi Vám- béry Ármin Alapiskola igazgatója. - Harmadikban egy, negyedikben pedig heti két óra is elég lenne, aztán ötödiktől már jöhetne intenzívebben.” Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter azt fontolgatja, hogy megszünteti a kötelező angol hegemóniáját, és harmadiktól választhatóvá tesz más idegen nyelveket is. (TASR, vps)
