Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-19 / 91. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 19. Közélet-hirdetés 3 A gyermekotthonban élő gyermek havi költsége ezer euró, a nevelőszülőnél élőé csak feleannyi Gyermekotthon helyett otthon Az idősebb gyerekek nevelőszülőknél való elhelyezése a legnehezebb (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Szlovákiában több mint 4000 gyerek nem a saját szüleivel él, valamilyen intézmény gondoskodik róluk. No­ha a rendszerváltás óta nem csökkent az elha­gyott, árva vagy a családi környezetből kiragadott gyermekek száma, több­ségük már nem gyerek­otthonban, hanem hiva­tásos családi környezet­ben nevelkedik. B.SZENTGÁLl ANIKÓ Szlovákia létrejöttekor az országban mintegy 9500 gyermek nem élt a biológiai szüleivel, kétharmaduk gyer­mekotthonba került, harma­dukról nevelőszülők gondos­kodtak. Húsz év alatt az ará­nyok változtak: harmaduk él állami intézményben, kéthar­maduk professzionális vagy nevelőszülőknél. „Ez pozití­vum, az azonban elszomorító, hogy összességében nem csök­kent az elhagyott vagy a család­jukból kiragadott kiskorúak száma” - mondta Milada Bo- hovicová, a Návrat polgári tár­sulás szociális munkatársa. Átalakuló gyerekotthonok A rendszerváltás óta a gyer­mekotthonok óriási változáson estek át, családiasabbá váltak, sikerült modern jogszabályo­kat is elfogadni, ám ezek érvé­nyesítése a gyakorlatban aka­dályokba ütközik, az emberek hozzáállása, maradi gondol­kodásmódja miatt. Egy évtize­de a megkérdezettek többsége még úgy vélte, ha a biológiai szülők valamilyen okból nem képesek gondoskodni gyerme­kükről, az állami intézmény a legjobb megoldás. „Szerencsé­re egyre többen értik, hogy nem elég csak ételt, italt, ruhát, cipőt, a fejük felé tetőt biztosí­tani, hanem a gyermek teljes értékű nevelése, harmonikus érzelmi fejlődése kizárólag csa­ládi környezetben lehetséges” - mutatott rá Lýdia Marošiová szociológus. 2006-tól fokozatosan nő azoknak a száma is, akik el tud­ják képzelni, hogy örökbe fo­gadjanak valakit: jelenleg a la­kosok harmada úgy érzi, adop- tív vagy nevelőszülőként képes lenne gondoskodni „idegen” gyermekről, még romáról is. Továbbra is kevesen vállalják azonban az egészségkároso­dottak gondozását, főleg mert ez többletkiadásokkal jár. A szakemberek szerint jobban kellene támogatni a professzi­onális és nevelőszülőket, a gyermekotthonokat teljesen fel kellene számolni, az így meg­spórolt pénzből lehetne a jelen­leginél szélesebb nevelőszülői hálózatot kiépíteni. „Jelenleg egy gyermekotthonban elhe­lyezett kiskorú havi ezer euró­ba kerül az államnak, egy neve­lőszülőre csak feleannyit kell költeni, a biológiai család megmentése céljából kiküldött szociális dolgozó pedig még ol­csóbb megoldás” - szögezte le Marek Roháček, a Návrat munkatársa. Hozzátette: az otthonok megszüntetése és át­alakítása ellen sokszor erős re­gionális lobbi harcol (t): a munkahelyüket féltették. Fontos a megelőzés Helena Woleková, a Socia Alapítvány képviselője szerint a gyermekek jogi és szociális védelme az állam hatáskörébe tartozik, ám sok múlik a váro­sok és falvak hozzáállásán. Az önkormányzatoknak fontos szerepük van: időben felismer­hetnék, azonosíthatnák a prob­lémás családokat, nem kellene addig várni, amíg a helyzet úgy elmérgesedik, hogy az egyedüli megoldás a gyermek kiragadá­sa a környezetből. „Sajnos az önkormányzatok nem is haj­landók erről párbeszédet foly­tatni, mondván: mások a prio­ritásaik. Pedig pénz lenne rá, csak át kellene csoportosítani” - jegyezte meg Woleková. A gyermekotthonokból javarészt egocentrikus, nehezen kom­munikáló, problémás fiatalok kerülnek ki, akik a későbbiek­ben is sok esetben az állam tá­mogatására szorulnak, ezért a megelőzés mindenképpen ol­csóbb lenne. VILLÁMINTERJÚ Milada Bohovicová a Návrat polgári társulás munkatársa Mi a különb­ség a pro­fesszionális szülő és a ne­velőszülő kö­zött? Aki úgy dönt, professzionális szülő lesz, az egy hivatást, állást választ ma­gának. A profi szülő a gyer­mekotthon alkalmazottja, aki a gyermekről a saját otthoná­ban gondoskodik. Biztosítják számára az anyagi feltétele­ket, munkájáért fizetést kap, ellenőrizhető mint bármilyen más alkalmazott. Ez az intéz­ményes gondoskodáslágyabb formája. A nevelőszülő viszont nincs munkajogi viszonyban a gyermekotthonnal, ő csak fel­ajánlja az államnak vagy a gyermek biológiai szüleinek, hogy személyesen gondosko­dik a családból kiemelt gyer­mekről, pótszülőként próbál családi hangulatot, körülmé­nyeket biztosítani. A nevelő­szülőnél elhelyezett gyermek továbbra is a biológiai szülők gyermeke marad, és ideális esetben folyamatosan tartja velük a kapcsolatot, hogy ami­kor a szülők ismét képesek lesznek gondoskodni róla, gond nélkül visszatérhessen a családjába. Ki válhat professzionális szülővé? Mindenki, aki erre alkal­masnak érzi magát. Feltétel a feddhetetlenség és valami­lyen középiskolai végzettség - mindegy, milyen. Az ér­deklődő elvégez egy 60 órás, törvény által előírt tanfo­lyamot. Egy személy legke­vesebb egy, legtöbb három gyermekről gondoskodhat. A nevelőszülőnek milyen feltételeknek kell megfe­lelnie? Gyakorlatilag bárki neve­lőszülővé válhat, a végzett­séggel kapcsolatban nincs semmilyen követelmény. Fontos a jó egészségi állapot, valamint megfelelő lakhatási körülményeket kell biztosí­tania. A nevelőszülőnek nincs eltartási kötelezettsége a gondozott gyermekkel szemben, ezért az állam anyagüag támogatja őt, de nem elegendő mértékben, így nálunk főleg olyan neve­lőszülők tevékenykednek, akik legfeljebb 1-2 egészsé­ges gyereket vállalnak el, többet nem győznek. Nem­csak anyagilag, hanem azért sem, mert a nevelőszülőnek ugyanúgy munkába kell jár­nia, mint a többi állampol­gárnak, ez nem alkalmazotti státusz. Sajnos ennek követ­keztében ritka az olyan neve­lőszülő, aki időigényesebb, speciális gondoskodásra szo­ruló egészségkárosodott vagy nagyobb gyermekről is hajlandó gondoskodni. A gyermek számára me­lyik a jobb megoldás? Ha a biológiai szüleivel él. Ezért a megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, a család­nak kellene segítő kezet nyújtani akkor, amikor még egy kis beavatkozással orvo­solhatóak a konfliktusok, és megelőzhető a család szét­esése, hogy a gyermek ne ke­rüljön állami intézménybe. A gyermekotthonnál minden­képpen jobb, ha a kiskorúról professzionális vagy nevelő­szülő gondoskodik - és ha már nincs esély arra, hogy a gyermek visszakerüljön a sa­ját családjába, örökbe lehet fogadni. Az adoptív szülők jogilag is a gyermek szüleivé, a biológiai szülőkkel egyen­rangúváválnak. (sza) Nemcsak az ajándékokat, hanem a kölcsön kapott vagy bérbe vett vagyontárgyakat is be kell vallaniuk, és az 50 eurónál értékesebb ajándékokat Jövőre már részletesebb vagyonbevallást adnak le a közszereplők ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jelenlegieknél szigorúbb, aprólékosabb új nyomtatványok, az ajándéko­zás átvilágítása, részletes lista a vagyonról, még a bérbe vett in­góságokról és ingatlanokról is - egyebek mellett ezt tartalmaz­za az összeférhetedenségi tör­vény módosító tervezete, mely várhatóan júniusban kerül a parlament elé. Van esély a jog­szabály elfogadására, mivel közös, kormánypárti-ellenzéki javaslatról van szó. Az új tör­vény az elképzelések szerint jövőre lép életbe A politikusok és egyéb köz­szereplők - összesen 650 sze­mélynek ír elő vagyonbevallást a jogszabály - idén még a régi szabályok szerint készítették el vagyonbevallásukat, csak azt kellett feltüntetni, amijük van, ám azt nem, mennyit ér. Jelen­leg azzal kell elszámolni, ami­nek értéke meghaladja a mini­málbér 35-szörosét. Az új el­képzelés szerint a tisztségvise­lőknek az összes bevételüket fel kell majd tüntetniük, amely meghaladja az évi 100 eurót, és melyből jövedelemadót fizet­nek. El kell majd árulniuk az összes olyan hazai vagy külföldi banknak a nevét, amelyben számlát nyitottak, és rajta 10 ezer eurónál több van. Pontosítják az ajándék fo­galmát: aminek az értéke meg­haladja az 50 eurót, ajándék­nak minősül. A magánjellegű ajándékokat csak akkor kell majd bevallani, ha 4000 euró­nál többet érnek. A vagyongya­rapodás kategóriáján belül jö­vőre már a bérbe vett vagy köl­csönkért vagyontárgyakat is fel kell tüntetni. Jelenleg bárki hi­vatkozhat arra, hogy bizonyos dolgot azért hagyott ki a va- gyonbevallásából, mert nem az övé, csak bérli. Ján Slota nem­zeti politikus például nem számolt el luxusjachtjával, mondván: nem az ő tulajdona, csak használja. Az új nyomtatvány a törvény részét fogja képezni, vagyis a mindenkori összeférheteden- ségi bizottság nem változtat- gathatja a saját ízlése szerint. A részletes magyarázatnak kö­szönhetően a közszereplők állí­tólag aprólékos leírást készíte­nek majd vagyonukról, köztük az összes olyan tárgyról, mely értéke nagyobb 10 ezer euró­nál. Az autók márkáját is fel kell tüntetni. Azt még nem döntöt­ték el, az árát is be kell-e vallani. Kérdéses az is, kötelező lesz-e feltüntetni az ingatlanok érté­két. „Ha igen, akkor a beszerzési árat kell majd megadni. Ha a tisztségviselő örökölte vagy kapta a vagyont, akkor a szoká­sos piaci árat írja be” - részletez­te érdeklődésünkre az elképze­lést Miroslav Beblavý (SDKU), a parlament összeférhetetlenségi bizottságának elnöke. Bővíteni akarják azok körét, akiknek el kell számolniuk va­gyonukkal, például a központi adó- és vámhivatal főnökére, több menedzserre, az állami részesedésű cégek funkcioná­riusaira és a parlament által vá­lasztott összes tisztségviselőre is kiterjesztenék ezt a kötele­zettséget. A tervek szerint jövő­re a polgármesterek vagyon- bevallása is az internetre kerül, Pozsonyban és Kassán az ön- kormányzati képviselőké is. Törvénysértés esetén az adott közszereplő ellen az összeférhetetlenségi bizottság eljárást indíthat, ám az, hogy ki ellen zajlik le ténylegesen az el­járás, a testület politikai össze­tételétől függhet. Az új törvény szerint az eljárás esetleges leál­lítása ellen a tagok harmada fellebbezhetne, Alkotmánybí­rósághoz fordulhatna. Jelenleg a törvényszegőket havi fizeté­süknek megfelelő egyszeri bír­sággal sújthatják. A javaslat ér­telmében a bírságot havonta addig kiszabhatnák, amíg a közszereplő nem tesz eleget kötelezettségének. A büntetést akkor sem úszná meg, ha idő­közben lemond a tisztségéről. Erre az esetre egy biztosítékot tesznek az új törvénybe: ha va­laki a büntetést és az összefér­hetetlenségi szabályok tiszte­letben tartását elkerülendő in­kább távozik posztjáról, utána egy évig nem tölthetné be a funkciót. Ha mégis hamarabb visszatérne a tisztségbe, az összeférhetedenségi eljárás is megújulna ellene. Büntetést nemcsak a hibás vagy hiányzó vagyonnyilatkozat miatt szab­nának ki, hanem akkor is, ha valaki eltitkol valamilyen tiszt­séget. A közszereplőknek sze­mélyes érdekeikről is tájékoz­tatniuk kellene. Például ha va­laki honatya és tanár is egyben, aki kölcsönt vett fel a műve­lődéstámogató alapból, és a parlament éppen az alapról szóló törvénnyel foglalkozna, az esedeges szavazás előtt be kellene ismernie személyes érintettséget. A törvénytervezet júniusban kerül a parlament elé. Mivel a javaslaton olyan bizottság dol­gozott, melyben az összes par­lamenti párt képviseltette ma­gát, feltehetően akad majd 90 voks az elfogadásához, (sza) Mit kell majd bevallani ♦ minden 100 eurónál magasabb adóköteles jövedelmet, ♦ minden 10 ezer eurónál értékesebb vagyontárgyat, ♦ miden 50 eurónál drágább ajándékot, ♦ a 4 ezer eurónál értékesebb magánjellegű ajándékot, ♦ a bérbe vett vagy kölcsön kapott értékes vagyontárgyakat, + a hazai és a külföldi bankokban vezetett számlákat, ha 10 ezer eurónál nagyobb összeg szerepel rajta

Next

/
Thumbnails
Contents