Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-18 / 90. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 18. Iskola utca 17 Szavalóverseny rendhagyó környezetben TUDÓSÍTÁS A szervezők célkitűzése meggyőzni az ifjúságot: a költészet nagy érték A Hallgatói Önkormányzat igyekezett minden érdeklődő számára olyan rendezvényt kínálni, amelyre szívesen emlékezhet vissza (Fotó: SJ E) Befejeződött a Komáromi Egyetemi Napok rendezvénysorozata Több tucat program Az iskola tanulóinak csaknem a fele részt vett a versenyben (Fotó: FMTAI) Április 13-án, szombaton ért véget a Komáromi Egyetemi Napok utolsó programja. VALENTÁKOS A Hallgatói Önkormányzat és a Selye János Egyetem által szervezett rendezvény első két napján a hagyományoktól elté­rően az előadók tudományte­rületüktől függetlenül követték egymást. Az első két nap elő­adásait hatalmas figyelem övezte, az egyetem több száz férőhelyes aulájában valószí­nűleg még sosem volt annyi ember, mint Bodrogi Gyula művész úrnak, a nemzet színé­szének előadásán. A Komáromi Egyetemi Na­pok idén kilencedik alkalom­mal - 16 helyszínen, összesen 44 programmal várta az érdek­lődőket. A Hallgatói Önkor­mányzat igyekezett minden érdeklődő számára olyan ren­dezvényt kínálni, amelyre szí­vesen emlékezhet vissza. A programok között helyet ka­pott a tudomány (szakmai elő­adások, tudományos konferen­cia, tudományos diákköri kon­ferencia), a kultúra (várlátoga­tás, tanár-diák est, író-olvasó találkozó), a szórakozás (film­klub, 4 koncert: Punnany Mas­sif, Belga, Intim Torna Illegál, Hooligans) és a sport (Futás a jövőért, falmászás, sportnap, paintball). Az egyetemi napok talán leg­inkább várt rendezvénye a „Fu­tás a jövőért” volt, ahol az egye­temisták a középiskolásokkal, alapiskolásokkal és óvodások­kal együtt futottak be a Klapka térre, ezzel jelképezve, hogy Komáromban a magyar fiata­lok az oktatás minden szintjén tanulhatnak anyanyelvükön. Végül kihirdették a Miss Selye János Egyetem szépségverseny győztesét. A 35 induló közül a szakmai zsűri Maczko Margit­nak, a Tanárképző Kar har­madéves hallgatójának ítélte a díjat. A rendezvény weboldalát, az egyeteminapok.sk-t több tízez­ren látogatták meg, a rendez­vényen pedig több ezer érdek­lődő vett részt, ezek a számok lehetnek az egyetemi napok si­kerességének legjobb mutatói. Április 11-én, a költészet napja alkalmából a Felsőpato- nyi Magyar Tannyelvű Alapis­kolában immár hatodik alka­lommal rendezték meg a József Attila Szavalóversenyt. A ren­dezvény népszerűségét jelzi, hogy idén az intézmény 93 ta­nulójából 42-en vállalták a megmérettetést - a legkiseb­bektől a legnagyobbakig. A szavalóverseny megálmo­dója és egyik fő szervezője az alapiskola mellett működő könyvtár vezetője, Miklós Er­zsébet, aki különleges hely­színt biztosít a szavalni vágyók számára. A tanulók rendhagyó módon a könyvtár épületében adják elő a kiválasztott költe­ményeket. A jelentkezők egyre nagyobb száma miatt félő, hogy a ver­seny hamarosan kinövi az apró könyvtári termet, de ez nem je­lenthet akadályt a szervezők számára, hiszen a helyi Községi Hivatal kész megfelelő hely­színt biztosítani a kultúrház fa­lain belül. Ugyancsak a falu elöljáróságának köszönhető, hogy a szavalok legjobbjai év­ről évre értékes könyvjutalom­ban részesülhetnek. A felkészülést az iskola taní­tói segítik, akik a zsűrizéssel já­ró feladatokat is ellátják. S hogy az értékelés igazságos le­gyen, külön díjazzák és jutal­mazzák az alsó és felső tagoza­tos tanulókat. A szavalok re­pertoárja kimondottan sok­rétű, az előadott költemények között szép számmal képvisel­tetik magukat klasszikus költő­ink klasszikus művei Petőfi Sándortól Arany Jánosig, de ugyanúgy elhangzanak kortárs magyar alkotók versei is. A szervezők elsődleges célkitűzése az, hogy meggyőz­zék az ifjúságot: a költészet igenis nagy érték, és hogy egy vers is lehet érthető és élvez­hető. A hangsúly természete­sen a magyar költők műveire helyeződik, hiszen elsősorban az anyanyelvűnkön született költemények megismertetése és megszerettetésének elősegí­tése a szavalóverseny fő fel­adata. Ez az igyekezet pedig ta­pasztalhatóan termékeny táp­talajra talált az iskola diákjai­nak körében, hiszen a verseny az évek folyamán mind több és több tanulót mozgat meg. (bj) NÉZŐPONT A POSTA HOZTA „Tanító bácsi, ez így igazsagtalan!” Egyik tanítványom „nyomá­sára” tennék néhány megjegy­zést a kilencedikesek idei or­szágos felmérésével kapcsolat­ban. Tavaly ősszel a pedagógus­továbbképzési program kere­tében abszolváltam egy tanfo­lyamot, amelyen a tesztkészí­tés csínját-bínját sajátítottuk el. Felkészültségünkről záróvizs­gán adhattunk számot, amely­re egy teszt kidolgozásával vív­hattuk ki a jogot. Szerintem a vizsga közelébe sem kerülhet­tünk volna, ha a kilencedikesek országos felmérésére magyar nyelvből összeállított idei anyaggal próbálkozunk. írom ezt annak ismeretében, amit Csicsay Károlytól az előadáso­kon megtanultam. A tanfo­lyamvezetőnk által felvázolt követelményekre az említett teszt több helyen is fittyét hány, de én csak egy konkrét feladatra szeretnék összponto­sítani, amelyet idemásolok: A szövegben néhány szót hibásan írtunk. Válaszd ki azt a lehetőséget, amelyik vala­mennyi hibásan írt szót fel­tünteti! Már egy ideje ültem egy ma­tematika példa fölött. Nem tud­tam, plusz ötöt kell hozzáadnom a kétezeregyhez, vagy 8-al kell a részeredményt beszorozni, vagy diagrammot kell készítenem. Úgy döntöttem, hogy egyelőre pihentetem a példát, hisz bará­tom megígérte, segít. A kétezeregy, 8-al, diag­ramm B 8-al, plusz, kétezeregy C Diagramm, megígérte, plusz D Kétezeregy, egyelőre, 8-al Melyik a helyes megoldás? Egyik sem, mert valamennyi hibásan írt szó egyikben sincs feltüntetve! Fogjuk rá, hogy a feladat készítője elsiklott fölöt­te, hogy a matematikapélda összetett szó, de a diák hisz ne­ki. De a diák azt is elhiszi, hogy a teszt, hacsak a feladat jellege nem követeli meg, helyesírási szempontból kifogástalan. Em­lékszik rá, sőt újra visszalapoz az egyik kiinduló szöveghez és a hozzá kapcsolódó egyik fel­adathoz, ahol (kétszer is!) di­agrammot olvasott, és máris csak a B és a D lehetőség marad számára. (De miért van a Két­ezeregy nagy kezdőbetűvel ír­va?!) Abban a stresszhelyzet­ben meg sem fordul a fejében, hogy valamilyen szabály után kutasson. És teljesen igaza van! Miért csapná be őt szándéko­san egy szakember?! De akkor most a B vagy a D? Abban biz­tos, hogy helyesen 8-cal és két­ezer-egy, és ha figyelmes volt az órákon, az is világos számá­ra, hogy az adott mondatban az egyelőre a helyes, tehát csak a plusszal lehet baj! Az órákon kevésbé odafigyelőnek viszont az egyelőre nem tetszik. Az eszébe sem jut szegénynek, hogy itt már másodszor vezetik félre! Megint fogjuk rá, hogy az alkotó véletlenül tévedett, hisz bizonyára tudja, hogy az egye­lőre szó egyenlőrének írása nem helyesírási hiba (lenne), hanem a szótévesztés iskola­példája, tehát nyelvhelyességi kérdés. De a tanuló megint hisz neki, és rossz döntést hoz, mert karikázni mindenképpen sze­retne. Nem befolyásolta a megol­dást, de fogjuk rá, hogy a tesztkészítőnek a hibákat tar­talmazó szöveg a fenti megfo­galmazásban is megfelelt. Ne­kem nem, én ezt írtam volna: Már egy ideje ültem egy mate­matikapélda fölött. Nem tud­tam, plusz ötöt kell-e hozzáad­nom a kétezeregyhez, vagy a részeredményt kell-e 8-al be­szoroznom, vagy diagrammot kell-e készítenem. Úgy döntöt­tem, hogy egyelőre pihentetem a példát, hisz barátom megígérte, segít. Ismétlem, fel se merült volna bennem a gondolat, főleg hús- vétvasámap nem, hogy akár egy percig is foglalkozzam a témával, hiszen az egész or­szágos felmérést kezdettől fog­va feleslegesnek tartom, de eszembe jutott tanítványom kétségbeesett mondata: „Taní­tó bácsi, valamit tenni kéne, mert ez így igazságtalan, hisz apu is mondta, meg maga is jól tudja!” Mert ez a kislány - és további 7 társa az osztályban - a fent kifogásolt „feladat” miatt nem éri el a 90%-os ered­ményt, és egy újabb stressz­helyzetbe kényszerítik: közép­iskolai felvételi vizsgát kell tennie. A gyerek tehát kapott egy lehetőséget (lényege: ha az országos tesztelésen elért eredménye egyik tantárgyból sem süllyed 90 százalék alá, felvételi vizsga nélkül felveszik a kiválasztott középiskolába), majd azonnal csökkentették az esélyét, hogy élhessen is vele. Meggyőződésem, hogy a félre­vezető feladat megoldását nem szabadna beszámítani a tanu­lók eredményébe! (Újra mon­dom: szerintem a teszt még to­vábbi kifogásolható feladato­kat is tartalmazott, amelyek ugyancsak elegendő támadófe­lületet biztosítanak, de meg­elégszem egy „feljelenté­sével”.) De kihez forduljak?! A NÚ- CEM-hez bizonyára felesleges lenne, felvetésemet egy moz­dulattal lesöpörnék az asztal­ról. A középiskolák kezét meg egy törvénnyel gúzsba kötöt­ték, engedményt nem tehet­nek. Van valakinek ötlete? Nagy Adorján Előnyös együttműködések Minden iskolának az a külde­tése, hogy a lehető legtöbbet ad­ja a tanulóknak, felkészítse őket a szakmára, azokra a helyzetek­re, melyeket az egyes munkahe­lyeken nap mint nap az élet pro­dukál. Ezeket a helyzeteket le­het modellezni, fel lehet rájuk készülni, de részt venni egy műszaki problémát megoldó munkában csak egy működő cé­gen belül lehet. A műszaki sza­kokat oktató Ógyallai Május 1. Utcai Szakközépiskolában e cél­ból évek óta kihasználják az au­tószerelők és az autóvillamos- ság-szerelők oktatásánál a helyi autószervizek adottságait. A mezőgazdasági gépjavító sza­kon tanulók számára hatalmas lehetőség csillant meg, amikor az iskola kapcsolatba került a modem mezőgazdasági gépeket (Fotó: ŐSZ) forgalmazó és szervizelő BISO Schrattenecker céggel. Az együttműködés különlegessége, hogy nem a tanulók járnak ki a javítóüzembe, szervizbe, hanem a cég jött és alakított ki szerviz­központot az iskola területén. A másfél éve tartó együttműködés sok pozitívumot hozott az emlí­tett szakon tanulók oktatásába. A szakgyakorlaton a saját tanműhelyek mellett helyben a partnercég szerelőcsarnokában valós körülmények között is­merkedhetnek meg, dolgozhat­nak New Holland, Krone és más típusú gépeken. A szerviz szak­emberei készségesek, segítőké­szek, hiszen a tanulókból a jövő­beli munkatársaik lesznek. Az iskola területén feltűnő erőgé­pek, traktorok, kombájnok mű­szaki megoldásait nemcsak az itt tanulók és a pedagógusok köve­tik figyelemmel - felkeltette az alapiskolások érdeklődését is. A látogatásaik során sokan kértek tájékoztatást a mezőgazdasági gépjavító (agromechanizátor - javító) szakról, melyet a régió­ban csak Ógyallán oktatnak. Az iskola felvette a kapcsolatot az Agrall cég képviselőivel is. Szakmai együttműködésre tett javaslatunkat kedvezően fogad­ták. így a jövőben a Claas típusú gépek világába is beléphetünk, növelve ezzel tanulóink szakmai felkészültségét. Papp Benő igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents