Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-13 / 86. szám, szombat
6 Külföld ■KLnmMi Vádemelés Wulff ellen Berlin. Megvesztegethetőség miatt vádat emelt a hannoveri ügyészség Christian Wulff volt német államfő ellen. A nyomozás során megalapozottnak bizonyult a gyanú, hogy 2008-ban egy producer azzal motiválta egy filmprojekt támogatására az akkor Alsó-Szászország miniszterelnökeként dolgozó politikust, hogy hozzájárult egy utazásának költségeihez. Wulff az első volt német elnök, akit bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg. A CDU politikusa 2012 februárjában kényszerültlemondásra. (MTI) Egyházi vezető lemondása Prága. Lemondott a cseh és szlovák pravoszláv egyház kiemelkedő vezetője, Kristóf metropolita, prágai érsek. Az utóbbi hetekben azzal vádolta őt a sajtó, hogy megsértette szerzetesi fogadalmát, állítólag tíz nővel is folytatott szerelmi viszonyt, akiktől gyerekei is születtek. Kristóf - aki 2006 óta állt a cseh és szlovák pravoszláv egyház élén - azt elismerte, hogy van két lánya, de még a szerzetesi fogadalom előtti időkből. (TASR) Fegyvert nem ad az USA Washington. Washington tízmillió dollárt bocsát a Szabad Szíriái Hadsereg (FSA) felkelőcsoport rendelkezésére, de szigorúan meghagyta, hogy a támogatást kizárólag nem katonai célú .beszerzésekre fordítsák - elsősorban gyógyszerre, kötszerre és élelmiszerre. Az U SA továbbra is elutasítja, hogy fegyvereket szállítson a lázadóknak. (MTI) Meghiúsított merénylet Ankara. A török rendőrség még februárban leleplezte az al-Kaida egy csoportját, amely merényletre készült az USA ankarai nagykövetsége, valamint egy isztambuli zsinagóga és múzeum ellen - jelentette tegnap a török sajtó. (MTI) Elhunyt Szalai Annamária Budapest. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 51 éves korában elhunyt Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács elnöke. Szalai Annamáriát 2010-ben kilenc évre nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. (MTI) ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com Jelenleg a térség 18 országa kap kedvezményesen kőolajat, Kuba napi százezer hordónyit, ingyen Maradona rúgásai sok pontot hozhatnak Madurónak ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. A néhai venezuelai elnök, Hugo Chávez által kijelölt utód, Nicolás Maduro mellett kezdett kampányolni a holnapi elnökválasztás előtt a legendás argentin labdarúgó, Diego Maradona. Maduro már így is 55:45 arányban vezetett az ellenzék közös jelöltjével, Henrique Cap- rilesszel szemben. Maradona, aki nagy csodálója volt Chávez- nek, autogrammal látott el, és az éljenző tömeg közé rúgott több focilabdát Maduro csütörtök esti kampányrendezvényén. Maduro azt mondta magáról, ő Chávez fia, és a néhai elnök egy kismadár képében megjelent neki álmában. A chávezi örökség elválaszthatatlan része az USA- ellenesség, és Maduro is ezzel akar - valószínűleg fog is - nyerni. „Madurónak a Chávez iránti totális hűségét kell demonstrálnia, s mivel Chávez mindig is nyíltan kifejezte USA-ellenessé- gét, Madurónak nem sok mozgástere marad ezen a téren - mondta Eric Famsworth washingtoni elemző. - Az USA mindeközben próbálta megőrizni nyugalmát, és csak a legsúlyosabb kijelentésekre reagált, de akkor is csak külügyi szóvivője útján.” E visszafogottságban feltehetően nagy szerepet játszik, hogy Venezuela 2012-ben havonta 32 millió hordónyi kőolajat szállított az USA-ba. Ezzel Caracas Amerika harmadik legnagyobb beszállítója Kanada és Szaúd- Arábia után, közelsége miatt pedig különösen nagy jelentőséggel bíró nyersanyagforrás. Egész Latin-Amerika izgatottan várja az elnökválasztás kimenetelét, hiszen ettől függ, mennyi marad meg Caracas baráti országokat segítő nagyvonalúságából. A venezuelai ellenzék szerint Chávez 170 müli- árd dollárt ajándékozott el más országoknak, évente mintegy 7 milliárdot. Ezen felül feltehetőleg a hozzá közel álló baloldali politikusok választási kampányát is finanszírozta. Kuba számára is az a tét, hogy ha leáll a venezuelai segítség, megismétlődhet a Szovjetunió összeomlása után kialakult helyzet, amikor gazdasági szükségállapotot kellett bevezetni. (MTI, ú) Maradona lő, mögötte fehérben Maduro (TASR/AP-felvétel) Németország aligha fog háborús jóvátételt fizetni a balkáni országnak Túl mély a görög gödör Athén/Berlin. Görögország valószínűleg nem bízik abban, hogy megmenti a nemzetközi mentőcsomag, ezért úgy akar kimászni a gödörből, hogy megfejné Németországot- háborús jóvátétel címén. ÖSSZEFOGLALÓ Ez ügyben parázs vita 'bontakozott ki Berlin és Athén között. „A nemzetközi jog alapján dől majd el, hogy Németország tartozik-e még pénzzel Görögországnak a II. világháború idején a görög nemzeti banktól ki- kényszerített kölcsönök miatt”- jelentette ki csütörtök este a görög külügyminiszter. Dimít- riosz Avramopulosz azt állította, ennek ügynek semmi köze a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi mentőcsomaghoz. A mentőövért cserébe Görögországnak Németország nyomására számos népszerűtlen megszorító intézkedést kellett bevezetnie, s egyre látványosabb a németellenes hangulat a görögök körében. Avramopulosz ezzel Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nyilatkozatára reagált, amely szerint Athénnak inkább a gazdasági reformokra kellene koncentrálnia. Schäuble azután mondta ezt, hogy az athéni külügy közölte: olyan jogi dokumentumot készítettek, amelynek alapján jóvátételt követelnének Németországtól a II. világháború idején a náci megszállók által okozott pusztításokért. A német kormány a háborús jóvátételek ügyét már évek óta lezártnak tekinti. A Berlintől követelhető jóvátétel összegéről különféle számok keringenek. A Független Görögök nevű jobboldali populista párt 162 milliárd eurót emleget kamatok nélkül, míg baloldali szervezetek adatai 300 milliárd euróig terjednek. A görög pénzügyminisztérium is létrehozott a jóvátétel ügyében egy munkacsoportot, amely az összes vonatkozó dossziét osztályozta és katalogizálta a számvevőszéken. Az iratok 761 kötetet tesznek ki. A munka- csoport a 80 oldalba sűrített összefoglaló jelentését március elején küldte meg a szaktárcáknak. Jelenleg a balkáni ország legfőbb jogtudósai ellenőrzik a dokumentumot, a külügy az ő szakvéleményükre vár. A követelések között szerepel az anyagi károk és az emberéletek után fizetendő jóvátétel mellett az a kényszerhitel, amelyet a görög nemzeti bank kölcsönzött 1942-ben a Német Birodalmi Banknak. (MTI, ú) Brüsszel aggódik Barroso-levél Orbánnak Brüsszel. Újabb levelet írt Jósé Manuel Barroso Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben az EB elnöke megerősíti az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos komoly aggályait. Ezt tegnap tudatta az EB sajtószolgálata. A közlemény szerint a brüsszeli testület elnöke tudomásul veszi: Orbán Viktor korábban biztosította őt arról, hogy Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett az európai jog és értékek mellett. Ugyanakkor megerősíti: az előzetes jogi elemzés alapján az Európai Bizottságnak „komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvény negyedik módosítása összeegyeztethető-e az uniós joggal és a jogállamiság elvével”. Barroso egyúttal jelzi, hogy az EB a kifogásolt ügyekben kö- telezettségszegési eljárásokat indíthat. (MTI) Ciprusi csomag Sokkal több pénz kellene Dublin. Formálisan is jóváhagyták tegnap Dublinban az eurózóna pénzügyminiszterei a Ciprusnak szánt mentőcsomagot. Jeroen Dijsselbloem, a zóna holland elnöke bejelentette, a hitelprogram első részletét májusban hívhatják le. Ciprus márciusban állapodott meg az 1MF- fel és az EU-val egy 17,5 milliárd eurós mentőcsomagban, amelyből 10 milliárdot a nemzetközi hitelezők adnak, 7,5 milliárdot pedig Ciprusnak magának kell előteremtenie. Mint londoni elemzők írták, tegnapra kiderült: Ciprusnak sokkal több pénzre, legalább 23 milliárd eu- róra lesz szüksége helyzete rendezéséhez 2016-ig. Azt egyelőre nem tudni, honnan lesz több pénz a már eddig ismert tételeken felül. Szó van a ciprusi központi bank aranytartalékának csökkentéséről is. (SITA, MTI) A sztálinista rezsim a fenyegetőzéssel zsarolni próbál, segélyeket és közvetlen tárgyalásokat szeretne az USA-val Sosem fogják elismerni Észak-Koreát atomhatalomnak Dél-koreai tüntetők tegnap azonnali béketárgyalásokat követeltek az ott-tartózkodó amerikai külügyminisztertől (TASR/AP-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Phenjan/Szöul. Észak-Korea atomtámadással fenyegette meg Japánt, Kerry amerikai külügyminiszter viszont Phenjan címére intézett minden eddiginél keményebb figyelmeztetést. Közben az ÜSA- ban vita támadt arról, van-e nukleáris robbanófeje a sztálinista rezsimnek. Nukleáris megtorlással fenyegette meg tegnap Phenjan Japánt arra az esetre, ha Tokió bármilyen módon beavatkozna egy esetleg kirobbanó konfliktusba a félszigeten. Észak-Korea provokatívnak minősítette azokat a tokiói kijelentéseket, hogy Japán elfogna egy Phenjan által indítandó rakétát, s figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés „nukleáris lángba” boríthatná a szigetországot. Phenjanban közben azt is bejelentették, hogy létrejön egy új, atomipari minisztérium, segítendő az atomfegyver-kapacitás és a gazdaság fejlesztési céljainak elérését. John Kerry amerikai külügyminiszter, aki tegnap váratlanul Szöulba érkezett, azt mondta, Phenjan a fenyegetőzésekkel sosem fogja elérni azt a célját, hogy az USA és szövetségesei atomhatalomnak ismerjék el. Hozzátette: „minden tekintetben elfogadhatatlan” a harcias északkoreai hangnem. Eközben az amerikai és a dél-koreai védelmi tárca illetékesei is cáfolták, hogy Észak-Korea már rendelkezik olyan kisméretű atomtöltettel, amelyet ballisztikus rakétára lehet felszerelni. A cáfolatok pár órával az után hangzottak el, hogy Doug Lam- born amerikai republikánus képviselő a képviselőház katonai bizottságának meghallgatásán a Pentagonhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) egy hétoldalas, titkos jelentésének titkosítás alól tévesen feloldott végkövetkeztetéseit idézve azt állította: „A DIA mérsékelt bizonyossággal arra a következtetésre jutott, hogy Észak-Koreának olyan nukleáris fegyverei vannak, amelyeket ballisztikus rakéták képesek célbajuttatni.” George Little, a Pentagon szóvivője erre reagálva közölte: helytelen lenne azt állítani, hogy Észak-Korea olyan nukleáris ütőképességre tett szert, amely a DIA-jelentésben szerepel. A délkoreai hadsereg is úgy véli, hogy Észak-Koreának még nem sikerült rakétára felszerelhető, miniatürizált robbanótöltete t kifej - lesztenie. Az USA-ban 16 kormányzati hírszerző szolgálat van. James Clapper, a titkos- szolgálatok munkáját koordináló Nemzeti Hírszerzés (NI) vezetője közölte, hogy a DIA-jelentés Lamborn által ismertetett végkövetkeztetéseit nem feltétlenül osztja a többi hírszerző ügynökség. Greg Thielmann, az amerikai külügy volt hírszerzési elemzője szerint a DIA-jelentés meglehetősen spekulatívnak tűnik. Ami külön érdekes: a DIA eddig maga is úgy vélte, az észak-koreaiak nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy hordozórakétára robbanótöltetet szereljenek. (MTI, ú
