Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-10 / 83. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN A királynő és Meryl Streep is „meghalt” London/Tajpej/Bangkok. Két ázsiai tévécsatorna is bocsánatkérésre kényszerült Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök halálhírének közlése után: egyikük ugyanis II. Erzsébet, a másik pedig A Vaslady című filmből vett Meryl Streep- képpel illusztrálta híreit. A tajvani CTI TV a királynő fotója alá a következő szöveget írta: „Meghalt Thatcher volt brit miniszterelnök, a Vaslady halott”. A thaiföldi 5 TV azért kényszerült bocsánatkérésre, mert A Vaslady című filmből vett képet használt, amelyen Meryl Streep volt látható. (MTI) Murakami félmillió példányban Tokió. Félmilliós induló példányszámban adják ki pénteken Murakami Haruki világszerte népszerű japán író új regényét, a várva várt megjelenés miatt egyes szigetországi könyvesboltok rendkívüli éjjeli nyitva tartást hirdettek. Ez az eddigi legnagyobb induló példányszám a szigetországban. Az egyelőre csak japánul megjelenő könyvre, amelynek címe szabad fordításban A színtelen Tadzaki Cukuru és zarándoklatának évei, több mint 20 ezer előzetes megrendelés érkezett az Amazon internetes áruház japán oldalán. Murakami három év után jelentkezik új művel. Regényeit 40 nyelvre fordították le, s az írót gyakran emlegetik az irodalmi Nobel-díj várományosai között. (MTI) Vámpírokról tudományosan Dunaszerdahely. Megjelent Az éjszaka gyermekei - Tanulmányok a vámpírizmusról című könyv H. Nagy Péter szerkesztésében. A Lilium Aurum Kiadó Parazita könyvek sorozatának 6. kötete a vámpírizmus jelenségét járja körül. A kérdéskör történeti és pszichológiai összefüggéseiről, hátteréről, paradigmatikus műveiről számos mértékadó értelmezés látott már napvilágot. A kötetben szereplő tanulmányok mindegyike a téma valamely különleges aspektusára vüágít rá: a vámpirikus mint esztétikai kategória, a vámpírizmus mint politikai allegória, a vámpírizmushoz tapadó sztereotípiák, a vámpírizmus a lírában, a prózában, a magyar irodalomban, a zenében, a szerepjátékokban stb. (k) Lényeg a rögtönzés Dunaszerdehely. Az NFG klub szombaton 19.30-tól improvizációs estre várja az érdeklődőket. A külföldön már évtizedek óta népszerű műfaj mára nálunk is megtalálta a közönségét. A jelenetek között akad könnyed és lélektani, rövid és hosszabb is, lényeg a rögtönzés. Ajátékot Tarr Csilla színművész vezeti. A szervezőkegyének, illetve 2-3 fős csoportok jelentkezését az ethnodock@gmail.comcímen várják, (k) KOMAROMI SZALON y Április 11-én a RÉV-ben: MARAI-EST „Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam...” Vendég: Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész Házigazda: Gazdag József újságíró A beszélgetőesten részletek hangzanak el Márai Sándor naplóiból. Bonusz: értékes könyvnyeremények! Időpont: 2013. április 11., csütörtök, 18:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan! Médiapartner: új szó facebook.com/komaTomiszalon A burok című film egy idegen faj támadásáról szól, misztikus természeti környezetben Két lány egy testben (Fotó: Bontonfilm) A történet egy olyan ideális Föld nevű bolygón (a mi Föld nevű bolygónkon) játszódik, ahol nincs erőszak és bűnözés, mindenkinek igényei szerint osztanak javakat, ezért aztán minden lakó boldog és elégedett lehetne. Ha ennek az ideális földi létet kínáló idillikus Föld nevű bolygónak nem lenne egy szépséghibája. De van. Az, hogy már nem emberek lakóhelye. Űrlények gyarmatosítják. TALLÓSl BÉLA S az űrlények, amelyek a Földön kívül más bolygókat is elfoglaltak már, különös módon gyarmatosítják új környezetüket, a film története szerint éppen az emberek által lakott Föld nevű bolygót. Az űrlények, a magukat békésnek mondó Lelkek, akik paradicsommá alakítják a környezetüket, az aktuálisan elfoglalt bolygón az ott lakók, a Földön tehát az ember testébe költöznek bele. Számukra az emberi test burok, amelyet meghódítva megvalósíthatják békés szándékukat, hogy nyugodt, rendezett, emberi gonoszság által nem fertőzött létet teremtsenek. E békés lények azonban - ha nem működik az asszimiláció - erőszakos módszereket is alkalmaznak (élen a Hajtóval) arra, hogy a gyarmatosításra ítélt teremtmények békében élhessenek. Hiszen nem minden őshonos földi lakónak, vagyis embernek tetszik, hogy elveszik tőle az elméjét, és buroknak használják a testét. Egy maréknyi ember- csoport ellenáll, köztük Melanie, akinek szüleivel már elbántak, ő azonban öccsével, Jamie-vel megmenekült. De Melanie-t is elfogja a Hajtó, akinek Lélek-társaival együtt az a feladata, hogy a Lelkeket az emberek utolsó csoportjának ellenállásától védje. MelaMelanie és az érte küzdő fiúk FILMKOCKA A burok ■ Angol cím: The Host ■ Szlovák cím: Hostiteľ ■ Színes, amerikai sci-fi, 125 perc, 2013 ■ Rendező: Andrew Niccol ■ író: Stephenie Meyer ■ Operatőr: Roberto Schaefer ■ Szereplők: Saoirse Ronan (Melanie Stryder), Diane Kruger (Hajtó), William Hurt (Jeb Stryder), Jake Abel (Ian O'Shea), Max Irons (Jared Howe), Chandler Canterbury (Jamie Stryder) A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. nie-ba beleoperálják a Vanda nevű Vándort, azzal a céllal, hogy a gazdatest- elvezesse a Hajtót és fajtársait az ellenállókhoz. Melanie azonban nem jó alanynak bizonyul, mivel Vanda nem tudja kiölni belőle az érzelmeit és az emlékeit. Melanie elméje ráveszi Vandát, hogy szökjenek meg. Tudni szeretné, él-e még Jamie, az öccse és szerelme, Jared. A két lány az egy gazdatestben eljut a rejtőzködő emberek közösségébe, amelyben Melanie öccse és szerelme is élnek. A testburok kettős lénnyé válik, amelyben Melanie egykori énje (az ember) és Vanda viaskodik egymással. Konfliktus abból fakad, hogy elfogadják-e az idegen fajhoz tartozó Melanie-t a sivatagi rejtekhely barlangrendszerében élő (oda menekült) emberek, akiknek élén éppen Melanie nagybátyja, a bölcs Jeb Stryder áll. A dolgot csak bonyolítja, hogy a Hajtó is rájön: a beültetés során valamit elfuseráltak, s elindul, hogy korrigálja a hibát. Stephenie Meyer, az Alko- nyat-könyvek írója a vámpírok és vérfarkasok helyett ezúttal más idegen fajt hozott be az emberi közösségbe, s bár ez csak egy sci-fi, és filmként cseppet sem meggyőző, megrémiszt az ötlet, hogy az legyen a béke és a jólét ára, amit alternatívaként ez a sztori kínál. Ambivalens érzéseket vált ki az a küzdelem, ahogy Melanie és a beleoltott Vándor megküzd az emberek megmentéséért, megküzd a szerelemért: Melanie Jared érzelmeiért küzd, Vanda pedig lan iránt vonzódik, aki beleszeret az idegenbe. E szerelmi fura többszög nagy érzelmi csatájából, amely meghatározza, hogy az emberi közösség hogyan viszonyuljon a Melanie-féle burokhoz, a végére a néző már nem tudja: ebben a lány-burokban az ember vagy a gyarmatosító idegen faj mellé álljon-e. Mert választani kell, hogy melyikük éljen tovább. Sorsukat olvadozó romantikus kicsúcso- sodásban oldja még a film. A vég naiv romantika, feloldó kompromisszum, csöpögtetett édességgel csurgatva a két faj békés együttéléséről. Gyenge film, de érdekes. Az Alkonyat-sorozatnál halványabb, nem is szól akkorát, nem lesz olyan lehengerlő hatással. Túl csöpögős a csókokra építő romantikus szála, akciókban, eseményekben - az elején nagyon sokáig - vértelen, nem elég mozgalmas, mintha semmi se akarna történni, csak Vanda és Melanie belső küzdelmét kapjuk. Azt pedig egy személyben, egy színésznek filmen nem könnyű úgy megvalósítania, hogy lekössön. Csak a Vándor szökése és az emberi közösségbe érkezése után kezd bizsergetni valamelyest a sci-fi misztika, bár akkor is inkább a képi világ (a túlélést nyújtó stilizált természet) nyűgözi le jobban a szemet, mint a kaland és az akció. A dzsungel könyve az első olyan magyar színházi produkció, amely megéri az ezredik előadást Maugli saját dalt kap A dzsungel könyvében MT1-HÍR Budapest. Új Maugli-dallal bővül A dzsungel könyve című zenés játék: Dés László és Geszti Péter friss szerzeményét az 1000. előadáson, április 19-én hallhatja a közönség a Pesti Színházban. Ez az első olyan magyar színházi produkció, amely megéri az ezredik előadást. Sok mindennek össze kellett jönnie ahhoz, hogy ez megtörténhessen - hangsúlyozta Dés László, a magyar zenés színházi irodalom legsikeresebb darabjának komponistája. Dés hozzátette: nehéz volt fölvenni a fonalat 17 év elteltével. Geszti Péter szövegíró szerint az elvesztett alkotótársak emlékének felidézésére, a saját életük továbbvitelének és az egész „dzsungelkeret” kiteljesítésének szempontjából fontos, hogy megszületett az új dal. Mauglinak eddig nem volt saját áriája, ezt a hiányt pótolták, s így az első felvonás végén most lesz egyúj finálé. Az idegenségről szóló Csak egy út van! című dal akkor hangzik el, amikor Mauglinak szembesülnie kell azzal, hogy korábbi életének vége. Meghal Balu, a pótapja, és el kell hagynia a helyet, ahol boldogan élt. A dzsungel könyvét ötletgazdaként és rendezőként Hegedűs D. Géza vitte színre a Vígszínház társulatával. Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró 17 évvel ezelőtt alkotta meg a zenés darabot (Képarchívum)
