Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-10 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. Vélemény és háttér 7 Európa megújításához Thatcher elszántságára lenne szükség, aminek nyomát se nagyon látni Vasladyk nélkül mire megyünk? Az európai politikai elitből jórészt kiveszett a Marga­ret Thatcherre jellemző el­szántság és bátorság a szükséges reformok vég­hezviteléhez. Ez azt is je­lenti, hogy az EU tagorszá­gaira inkább az 1979 előtti brit agonizálás vár, nem a Vaslady kormányzását kí­sérő fellendülés. GÁL ZSOLT A háromszoros volt brit mi­niszterelnök szavai mostanáig üdítően hatnak, de egyben el­gondolkodtatóak is - vajon me­lyik politikus merne most ha­sonlókat kiejteni a száján? Pél­dául: „Sosem felejtjük el ezt az alapvető igazságot: az állam­nak nincs más pénzforrása, mint az a pénz, amit az emberek saját maguk keresnek meg. Ha az állam többet szeretne költe­ni, ezt csak úgy teheti meg, hogy kölcsönvesz az önök megtakarí­tásaiból, vagy jobban megadóz­tatja önöket. És az helytelen gondolkodás, hogy valaki más fog fizetni, mert az a valaki más nem más, mint ön. Nem létezik olyan dolog, hogy az állam pén­ze, csak az adófizetők pénze vím. A jólét nem fog azáltal el­jönni, hogy egyre több bőkezű állami kiadási programot veze­tünk be. Senki nem lesz gazda­gabb azáltal, hogy újabb hitelt vesz fel a banktól. Soha egy nemzet sem lett gazdagabb úgy, hogy állampolgárait a lehetősé­geiken túlmenően megadóztat­ta. Kötelességünk megbizonyo­sodni arról, hogy minden egyes adóba beszedett penny okosan és jól legyen elköltve.” A jelenlegi politikai elit jó ré­sze (tisztelet a kivételnek) más utakon jár: ahelyett, hogy szembesítené választóit a ké­nyelmetlen igazsággal, inkább azt szajkózza, amit azok hallani akarnak. Mert - ismét Thatcher szavaival élve - „mennyire ké­nyelmes és népszerű lenne azt mondani, hogy költsünk többet erre, meg költsünk többet arra”. Nos, a politikusok többsége a legtöbb uniós tagországban ép­pen ezt tette/teszi. És ez sokkal egyszerűbb, mint azzal foglal­kozni, hogy megmagyarázzuk az embereknek: a nagyobb adók, vagy nagyobb államadós­ság révén megvalósuló állami többletkiadásokból nem lesz fenntartható növekedés. Pon­tosan, ahogy a Vaslady megjó­solta. És ahogy a gazdasági Melyik politikus merné makijelenteni, attól nem lesz jólét, ha egyre bőkezűbb állami kiadási programok lesznek. helyzet Európa-szerte mutatja. Sok ország pontosan azért tart ott, ahol tart (a csőd szélén, nyakig eladósodva), mert a poli­tikusok választóiknak kedves­kedve éltették azt az illúziót, hogy igenis van ingyen ebéd az állam pénzéből, amit majd vala­ki más megfizet (nem lényeges, ki és mikor, de nem te és most), és ezért lehet és kell több pénzt költeni erre meg arra. Európa jó részében a válságkezelő kormá­nyok sokszor pár hetes tüntetés­sorozatok hatására meghátrál­nak, pár hónapos vagy egy-két éves kormányzás után bedobják a törülközőt, mondván, a társa­dalom belefáradt a reformokba, a kormány elhasználódott. És már jön is az ellenzék az osztoga­tás ígéretével. Ennek fényében igencsak tiszteletre méltó all évig kormányzó Vaslady követ­kezetessége és kitartása, például az egy évig húzódó bányász­szakszervezeti sztrájkok idején. Le a kalappal, már csak azért is, mert ez a külpolitikai téren is megjelenő hajthatatlanság részben a mi ’89 utáni szabadsá­gunkhoz is hozzájárult. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezető­jének gazdasági tanácsadója (Ľubomír Kotrha rajza) JEGYZET Statuálni VERES ISTVÁN Példát statuálni nem biztos, hogyjó dolog. Általában az önkényuralmi rendszerek nyúltak ehhez az eszközhöz, amikor szeret­ték volna a lehető leghatáro­zottabban a társadalom tud­tára adni, hogy akkor most mi az, amihez mindenki tartsa magát. Falusiasán mondva: tanulják meg, merre esik az ajtó sarka, és merre a lakatja. Az önkényuralmi rendszerek­kel manapság már leginkább csak a történelemkönyvekben vagy a Chuck Norris-filmek- ben találkozunk. Néha viszont az az érzésünk, bizony nem ártana, ha példát statuálna va­laki egyik-másik ügyben. Feb­ruárban Nyitrán erős és ko­pasz férfiak megvertek egy fe­kete sportolót azért, mert fe­kete. Néhány napja Selmec­bányán szintén kopasz és erős férfiak egy diszkó előtt brutá­lisan megvertek egy cseh ro­ma fiút, meg a két grúz isme­rősét, alighanem szintén a bőrszínük miatt. Jó lenne tudni, mi minden fordul meg egy erős és ko­pasz ember fejében, mielőtt sokadmagával nekiesik vala­kinek, akiről biztosan tudja, hogy gyengébb nála. Aligha­nem az is eszébe jut, hogy ha Maiina Hedvig és Dániel Tupý támadóit nem büntette meg senki, akkor őt sem fog­ja. De ha Tupý és Maiina tá­madói börtönben ülnének, ta­lán a részeg skinhead is meg­gondolná, kibe rúg bele és mennyit. Ehhez persze az kel­lene, hogy a hatóságok ki­emelten fontos ügyként ke­zeljék az ilyen eseteket. Meg hogy a búóságok a lehető legrövidebb időn belül ítéle­tet mondjanak, hadd lássa mindenki, mi jár az üyesmi- ért. Magyarországon példát statuálnak Bándy Kata ügyé­ben: a gyilkos első fokon tényleges életfogytiglani ka­pott. Szlovákiában az ógyal- lai hármas romagyilkossá­gért kilenc év jár. Ha a politikai rendszerünk nem képes garantálni, hogy üyen esetek ne forduljanak elő, legalább kinyilváníthatná itt-ott, hogy a kopasz és erős, félrészeg skinheadek a társa­dalom ellenségei, és az esetek többségében megkapják bün­tetésüket. KOMMENTAR Alkalmas! AAAR1ÁN LEŠK0 Néhány éve gyakran sugároztak egy tévéreklá­mot, melyben egy hölgy a leghajmeresztőbb szépítészeti eljárásokkal próbálta visszanyerni haj danvolt fiatalságát, hogy aztán minden si­kertelen kísérlet után csalódottan kifakadjon: Hát itt már senki nem garantál semmit? Az ő példájából kiindulva most feltehetjük a kérdést: Hát itt már semmi nem tesz alkalmatlanná senkit? A 2010-es választások után az új kormány jó néhány érdekes­ségre bukkant a Fico-kabinet jelöltjeinek viselt dolgaival kap­csolatban. Például az állami kézben levő Pozsonyi Távhőszol- gáltató igazgatója, Vladimír Raček és gazdasági igazgatója, Ružena Lovasová 3300 eurót fizetett egy brünni plasztikai se­bésznek. Aztán kiderült, hogy összesen 23 ezer euró vándo­rolt a cégtől különféle testszabászokhoz és „szépítészmémö- kökhöz” - de nem minden a szépség. A könyvvizsgálat sokkal csúnyább dolgokra is fényt derített. A szerződések szövegét úgy fogalmazták meg, hogy az alap­ján még azt sem lehetett megállapítani, elvégezte-e munká­ját és teljesítette-e a szerződésben foglaltakat az adott cég. A megrendelésekben duplicitás volt és felesleges szoftver- rendszereket is előszeretettel vásárolt a cég. A gazdaságta­lanul felhasznált állami pénzek nagysága az összegzés sze­rint közel 3 millió euró volt, persze ez a másik oldalon na­gyon szép hasznot jelentett a nem állami cégeknek, ame­lyekkel a szerződéseket kötötték. Ennek ellenére Robert Fi- co visszatérésével visszajöttek azok az emberek is, akik ko­rábbi tevékenységükkel alkalmatlanná tették magukat ál­lami funkciók betöltésére. Vladimír Raček újra az, aki volt, a távhőszolgáltató igazgatója. Most persze feltehetnénk a kérdést, hogy nincs ilyesmire elég embere a Smemek, a levitézletteket kell újra igazga­tói székbe ültetni - de ez a kérdés költői. Ilyen zsíros posz­tért tucatnyi jelölt lökdösődik az ajtaja előtt, de nyilvánva­ló, hogy valaki más hozza a döntést. Akinek aztán egyálta­lán nem árthat, ha az az ember kerül pozícióba, aki „egy­szer már bevált”, még ha a sajtója emiatt nagyon rossz is. Tom Nicholson, valamint a Sme és a Hospodáske noviny újságírói is rámutattak már, hogy ha Robert Fico a kor­mányfő, akkor a pozsonyi távhőszolgáltató Jozef Brhel vállalkozó érdekszférájába tartozik. így aztán nem érde­kes, hogy a Smemek esetleg nem használ egy ilyen káder visszatérése. Az az ember nem lehet alkalmatlan, akit a Smer szponzora választ ki. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ Őrzik a ciprusi államfőt Hét biztonsági emberrel megerősítették Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök személyes rendőri őrizetét - írta a legnagyobb helyi újság, a Filelefterosz. A lap szerint az intézkedésre az esetleges lakossági reakciók miatt volt szükség, azzal a kormány- döntéssel összefüggésben, hogy egyszeri illetéket vet­nek ki a nagy bankbetétekre. A legnagyobb pénzintézet, a Bank of Cyprus ügyfelei a 100 ezer euró feletti megtakarítá­saiknak akár 60 százalékát is elveszíthetik. A második leg­nagyobb pénzintézetet, a La- iki Bankot felszámolják. A lapjelentés szerint a bizton­sági őrizet megerősítésének nincs köze azokhoz az Anasz­tasziadisz elleni gyilkossági fenyegetésekhez, amelyeket ismeretlen személyek a Poli- tisz című ciprusi lapnak küld­tek a múlt héten. A rendőrség hivatalos álláspontja szerint a fenyegető levelet nem kell komolyan venni. Nemcsak az államfőt, hanem Panikosz Demetriadesz jegybankelnö­köt is megfenyegették, a leve­let a „Bankszámlák megmen­tésének csoportja - életre- haláúa” elnevezésű ismeret­len csoport írta. (MTI) Az autonómiavágy felmérése Egy felmérés szerint a megkérdezett romániai ma­gyarok mintegy fele esélyt lát arra, hogy maximum tizen­két éven belül Erdély valami­lyen típusú autonómiát sze­rez. A Bell Research közvé­lemény-kutatását a Nemzet­politikai Tükör legfrissebb számában ismertették. A magyar Országgyűlési Hiva­tal külügyi igazgatóságának folyóiratában az olvasható, hogy a felmérés három határ menti (Bihar, Szilágy, Szat­mári és három székelyföldi (Kovászna, Hargita, Maros) megyében készült tavaly au­gusztus és október között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonó­mia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig tizenkét éven belül. (Erdély.ma)

Next

/
Thumbnails
Contents