Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-10 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Az ágazatban működő cégek nagyjából 20 százaléka a profilváltást vagy a cégbezárást fontolgatja Lejtőn marad az építőipar Pozsony. A szlovákiai építő­ipari cégek által alkalma­zott 160 ezer munkaválla­ló jövője továbbra is bi­zonytalan. Az ágazat ter­melése 2008 óta több mint a negyedével esett vissza, és az építőipari vállalatok vezetői szerint nem szá­míthatunk látványosabb javulásra az elkövetkező két évben sem. Az elbocsá­tások emiatt az elkövetke­ző időszakban is folyta­tódhatnak. ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági válság miatt a cégek és a lakosság építkezési kedve is romlott az elmúlt években, a költségvetési hiány csökkentése érdekében pedig az állam is jóval kevesebbet költ erre a célra, így nem csoda, hogy az elmúlt öt évben több mint 27 százalékkal esett vissza az építőipar termelése. Csak tavaly több mint 12,5 szá­zalékos zsugorodást mértek. Látványos javulásra idén sem számíthatunk. Épp ellenkező­leg, a CEEC Research társaság legutóbbi felmérése szerint - amit a Coneco építőipari szak­vásár tegnapi pozsonyi meg­nyitóján ismertettek - a legna­gyobb építőipari cégek igazga­tói inkább további romlást je­leznek. Jirí Vacek, a CEEC Re­search igazgatója szerint míg a cégek tavaly augusztusban az idei évre még csak alig 2 száza­lékos zsugorodást vártak, a legújabb becslések már 4,6 százalékos visszaesést prog­nosztizálnak. Ezzel a szlovákiai cégvezetők számítanak a leg­pesszimistábbaknak, hiszen Csehországban 4,40, Lengyel- országban 4,30, Magyarorszá­gon pedig csupán 2,20 százalé­kos visszaesést várnak. Jelentős különbségek van­nak azonban az egyes cégek között is. A válság elsősorban a kisebb cégeket sújtja, hiszen ezeknek kisebb az esélyük az állami megrendelések elnyeré­sére, így az egyre zsugorodó lakossági és céges megrendelé­sekre vannak ráutalva. Mind­ezt figyelembe véve, nem cso­da, hogy a kis és a közepes cé­gek 60 százaléka számít idén a bevételek újabb csökkenésére, és a javulásban még jövőre sem bíznak. A nagyobb cégek ugyanakkor jóval derűlátóbbak, hiszen a 77 szá­zalékuk már idén a bevételeik növekedésében bízik. Amiben a cégvezetők többsége meg­egyezik, hogy az ágazat egésze még nincs túl a válság nehezén. A megkérdezettek 63 százalé­ka szerint az ágazat a válság kellős közepén található, az ötödük szerint pedig az igazi gondok csak most jönnek. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az építőipari cégek nagyjából 20 százaléka a profilváltást vagy a cégbezárást fontolgatja. Az építőipari cégek számára gondot okoz az elöregedett építőipari törvény is. Ján Počiatek közlekedési és építés­ügyi miniszter a Coneco meg­nyitóján ezzel kapcsolatban megígérte, hogy az általa veze­tett tárca az elkövetkező he­tekben bemutatja az új tör­vényjavaslat paragrafusokba öntött változatát. A minisztéri­um időközben már a negyedik változaton dolgozik. A tervek szerint a javaslatot szeptem­berben fogadhatná el a kor­mány, és kedvező esetben már jövőre életbe léphetne. Robert Fico kormányfő szerint a jelen­leg hatályos törvény már csak­nem 40 éves, és jelentős admi­nisztratív terheket ró az épít­kezőkre, miközben túlzott ha­talmat biztosít a hivatalnokok­nak. Az új törvénnyel a kor­mányfő szerint ezeket a hiá­nyosságokat szeretnék orvo­solni. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Dübörög a külkereskedelem Pozsony. Februárban tör­ténelmi rekordot döntött a szlovák külkereskedelem többlete, elérte a 459 millió eurót. Egybevetésül: január­ban 356 millió euróval halad­ta meg az export az importot. Az ország külkereskedelmi egyenlegének többlete az elmúlt 12 hónapban megfelel a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,4%-ának. A februári jelentős többlet annak kö­szönhető, hogy 2012 február­jához képest 3,7 százalékkal bővült az export, viszont az import 0,3%-kal visszaesett. A képhez hozzátartozik, hogy a kivitel növekedési üteme mérséklődött, döntően azért, mert az eurózóna tagállama­inak gazdasága stagnál, a másik két fontos célország pi­aca, a cseh és a magyar pedig visszaesett. Az UniCredit Bank becslése szerint idén tartósan pluszban zár a kül­kereskedelem, mivel a leg­fontosabb partner esetében (Németország) stabilizáló­dott a helyzet, másrészt a be­hozatalt gyengíti az a tény, hogy a visszaeső reálbérek és a növekvő munkanélküliség miatt a hazai fogyasztás ala­csony szinten stagnál. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8517 Lengyel zloty 4,1304 Cseh korona 25,762 Magyar forint 297,65 Horvát kuna 7,6125 Román lej 4,4087 Japán jen 128,92 Svájci frank 1,2200 Kanadai dollár 1,3234 USA-dollár 1,3040 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Sberbank­­OTP Bank 1,35-1,25 26,70-24,77 308,72-286,41 Postabank­­­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,44-24,97 310,65-283,90 Tatra banka 1,34-1,26 26,50-24,96 309,38-285,86 Príma banka 1,37-1,24 27,01-24,44 312,64-282,86 Általános Hitelbank­1­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) 7 milliárd euró rossz hitel sújtja Szlovénia állami kézben levő bankjait Szlovénia lehet az újabb dominó ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Ljubljana. Mély bankválság vár Szlovéniára, ha nem kezdi el sürgősen pénzin­tézeti rendszere megtisztítását a rossz hitelektől, majd nem privatizálja bankjait. A feltőké­sítéshez nagyobb összegre van szükség, mint amennyit a kor­mány feltételez. A megmenthe­tő szlovén bankokat privatizál­ni kell, a menthetetleneket hagyni kell bedőlni, a költsége­ket pedig az pénzintézetek alá­rendelt hitelezőire kell hárítani - szögezi le a világ 34 fejlett or­szágát tömörítő párizsi székhelyű Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szer­vezet, az OECD friss jelentése. Rossz hitelek A szervezet szerint a szlovén gazdaság idén a tavalyi 2,3%-os visszaesés után további 2,1%-kal zsugorodhat, az ál­lamadósság eléri a GDP 47%-át, ami a 2008-as arány duplája. A főként állami kézben lévő pénz­intézetek rossz hiteleinek érté­ke 7 milliárd euró, ami megfelel a szlovén GDP ötödének. A Fitch múlt heti becslése szerint a három legnagyobb szlovén banknak összesen kétmilliárd euró friss tőkére van szüksége. A hitelminősítő a háromból ket­tő minősítését rontotta a becslés nyilvánosságra hozatalával egy időben. A Kelet-Közép-Európá- ból az eurót elsőként bevezető, a legfejlettebb volt szocialista országnak számító irigyelt min- taállam mára oda jutott, hogy meghaladhatja az erejét az ál­lami bankok megsegítése. Az IMF tavalyi adatai szerint az összes tőkét nézve a szlovéniai pénzintézetek 55 százaléka ál­lami irányítás alatt áll, vagyis ha ezek nehéz helyzetbe kerülnek, nincs nyugati anyabank, aki tő­két adjon - az államnak kell megmentenie őket. A probléma nem új keletű: a Moody's erre hivatkozva minősítette le az or­szágot 2011 őszén. Szlovénia az egyetlen volt szocialista ország, amelynek bankrendszerét nem privatizál­ták. Ennek eredményeként a bankok politikai befolyás alatt állnak, vezetésük gyenge, hite­lezési politikájuk siralmas. Mindez az OECD szerint mos­tanra a bankválság szélére so­dorta az országot. A-szervezet javasolja a ljubljanai kormány­nak, hogy vesse alá újabb, a ko­rábbinál szigorúbb stressztesz­nek a pénzintézeteket. Beleültek a készbe A nehéz helyzet kialakulásá­hoz részben az vezetett, hogy a szlovén gazdaság versenyké­pessége sokat romlott az utóbbi öt évben, részben pedig egy hi­telbuborék kialakulása áll mö­götte. „Az egymást követő kor­mányok hitelből költekeztek, elsősorban szociális kia­dásokra” - mondta Ervin Hlad­nik a Dnevnik szlovén napilap újságírója. Ma már ott tart az ország, hogy 13,6%-os a mun­kanélküliségi ráta, és az euró- zónában csak a görög és a por­tugál gazdaság zsugorodik gyorsabban a szlovénnál. „Úgy tűnik, hogy Szlovénia korábban rendkívül óvatos, stabilitásra törekvő politikusai, akárcsak a velük addig együttműködő ér­dek-képviseleti szervezetek, az euróövezethez történt csatla­kozást követően egyszerűen el­veszítették a veszélyérzetüket” - írta Neményi Judit és Oblath Gábor a Közgazdasági Szemlé­ben megjelent tanulmányában. Dominójelölt? Hosszú ideje dominójelölt­ként tartják számon Szlovéni­át, ahol a ciprusi válság elmér­gesedése óta több mint egy százalékpontot ugrott a tízéves kötvény hozama. Szlovénia te­hát tartósan a veszélyzónában van, ám Jeroen Dijsselbloem, az európai pénzügyminiszte­rek csoportja elnökének nagy vihart kavart nyilatkozata után különösen erőteljes figyelem középpontjába került az or­szág. Dijsselbloem szerint azon eurózónatagoknak, amelyek­nek méretükhöz képest túlsá­gosan nagy bankszektoruk van, maguknak kell megoldanuk a problémáikat, még azt meg­előzően, hogy a bankok ma­gukkal rántanák az országokat. (Ind., OO, MTI, só) TAVASZI VOLVO KINALAT ATTRAKTÍV ARAKON Ismerkedjen meg a Volvo modellekkel a legnagyobb és legtapasztaltabb szlovákiai Volvo-forgalmazó, a T.O.R AUTO Bratislava közvetítésével. Önökért vagyunk itt már 1994 óta. Használja ki a Volvo modellekre nyújtott, akár 15 százalékot is elérő árkedvezményünket. T.O.P. AUTO BRATISLAVA Rožňavská 30, 821 04 Bratislava, Tel.: 02 20511 111, predajvolvo@topautobratislava.sk topautobratislava.sk RE130185 A szlovákiai építőipar felett évről évre egyre sötétebb felhők tor­nyosulnak (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents