Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-10 / 83. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz átütemezés Moszkva. Oroszország átütemezi Ciprus vele szemben fennálló 2,5 milliárd eurós adósságát. Ezt Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter közölte tegnap. Hétfőn hasonló bejelentést tett Németországban Vlagyimir Putyin államfő. Ciprus azt kérte Moszkvától, hogy ütemezze át a 2011-ben felvett és eredetileg 20lóban lejáró adósságot, s csökkentse a kamatot 4,5-ről 2,5 százalékra. Kérésének valószínűleg eleget tesznek (MTI) Kivonulás Maliból Párizs. Az első száz katona távozásával megkezdték kivonulásukat Maliból az iszlamista csoportok visszaszorítását segítő francia erők - jelentette be a párizsi vezérkar. Jelenleg négyezer francia katona tartózkodik ott, de Párizs tervei szerint ez a szám a júliusi választásokig kétezer körülire csökken. Az évvégén pedig már csupán ezer gall katona segítené a mali kormányt, valamint az ENSZ várhatóan nyáron érkező 11 ezer fős kontingensét. (MTI) Hazavinnék a bűnöseiket Beigrád. Ivica Dacsics szerb kormányfő arra kérte tegnapi levelében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, tegye lehetővé, hogy a hágai törvényszék által elítélt szerbiai háborús bűnösök a hazájukban tölthessék le börtönbüntetésüket. Dacsics közölte, Szerbia kész szavatolni a fogvatartási helyszínek teljes biztonságát, s elfogadja a büntetés végrehajtásának nemzetközi ellenőrzését. (MTI) Győzelem, kérdőjelekkel Podgorica. A hivatalban lévő államfő, Filip Vu- janovic szorosan nyerte a hét végi montenegrói elnökválasztást. Az ellenzék és jelöltje, Miodrag Lekic vitatja a győzelem jogosságát. Az ellenzék szerint a hivatalát 2003 óta betöltő Vujanovic el sem indulhatott volna, miután az alkotmány csak két mandátumra jogosít fel. Vujanovic azzal vágott vissza, hogy első mandátuma a 2006 előtti időszakra, a Szerbiával alkotott állam- szövetség idejére esik, ezért nem számít. Az ellenzék kilátásba helyezte a parlamenti munka teljes bojkottját. (MTI) Nem szállnak fel a légierő gépei, a Vaslady ugyanis pénzpocsékolásnak tartotta az állami búcsúztatási ceremóniát Katonai tiszteletadással temetik el Margaret Thatchert London. A jövő szerdán vesznek végső búcsút Margaret Thatchertől - jelentette be a miniszterelnöki hivatal. A hétfőn, 87 esztendős korában elhunyt néhai konzervatív párti brit miniszterelnök temetési szertartásán jelen lesz II. Erzsébet királynő és félje, Fülöp edinburgh-i hercegis. A Downing Street szóvivője megerősítette, Thatchert a hivatalos brit protokoll alapján a ce- remoniális temetési szertartásnak nevezett tiszteletadással búcsúztatják; ez a protokollsor- rendben az állami temetés után következik. A Vaslady holttestét tegnap délelőtt szállították el a londoni Ritz szállodából. Karácsony óta lakott a Piccadillyn emelkedő patinás hotelben, amelynek tulajdonosai ingyen bocsátottak rendelkezésére egy - éjszakánként egyébként 810 fontba kerülő-lakosztályt. A korábbi sorozatos, kisebb- nagyobb agyvérzések hatásaitól szenvedő, utolsó hónapjaiban már igen nehezen mozgó Thatchert a barátai vették rá, hogy az előkelő londoni Belgravia városrészben lévő többszintes otthonából - amelynek lépcsőin már nem tudott közlekedni - költözzön át a minden kényelemmel ellátott szállodai lakosztályba, ahol a nap 24 órájában orvosi felügyelet alatt állt. Thatcher itt hunyt el déltájban, olvasás közben. Két gyermeke, Sir Mark és Carol Thatcher egyaránt külföldön él, így nem voltak édesany- jukmellett, amikor meghalt. A ceremoniális temetés az állami temetéstől inkább csak elnevezésében, semmint külsőségeiben különbözik. Thatcher koporsóját teljes katonai tiszteletadás mellett - a hadsereg három fegyvernemének kettős díszsorfala között - viszik át a Westminster parlamenti épületegyütteséből a londoni Szent Pál-székesegyházba, az anglikán világunió első számú nagy- britanniai templomába, ahol a végső búcsúszertartás zajlik majd. Ehhez külön hozzájárult II. Erzsébet királynő, az anglikán egyház főkormányzója és e minőségében legfőbb világi vezetője. A média szerint Thatcher maga kérte, hogy halála után ne rendezzenek számára teljes állami temetést, vagyis ne ravatalozzák fel, és a légierő gépei ne tartsanak tisztelgő átrepülést a temetési menet útvonala felett. Ez az a két mozzanat, amelyben a hivatalos állami temetés különbözik a ceremoniális temetéstől. Közeli ismerősei azt mondták, a Vaslady mindezt pénzpocsékolásnak tartotta. A nem királyi státusú brit közéleti személyiségek közül legutóbb az 1965-ben elhunyt Sir Winston Churchill volt miniszterelnököt búcsúztatták teljes állami temetési szertartással. A tegnapi brit lapok szinte egész teijedelmüket Margaret Thatcher emlékének szentelték, bár az értékelések nem minden esetben az elismerés hangján fogalmazódtak. (MTI, TASR, ú) Az utcán ünnepelték Thatcher halálát Bristol. A délnyugat-angliai városban a Vaslady halálának bejelentése után heves ünneplés kezdődött. Több mint kétszázan ujjongtak az utcán, később az ünneplők összecsaptak a rendőrséggel. Hat rendőr sérült meg, egy súlyosan. Hasonló spontán ünneplés volt a skóciai Glasgow-ban és London Brix- ton negyedében. Margaret Thatcher halála után is megosztja a brit közvéleményt, különösen az egykori hatalmas bányászsztrájkok résztvevői haragszanak rá. Thatcher vaskézzel törte le az addig oly nagy hatalmú bányászszakszervezetet. (SITA) Patriot rendszerek védik Tokió belvárosát - Phenjan öngólja: Keszongban teljesen leállt a munka Egyelőre senki sem menekül Keszongban megszűnt a termelés. Most már a dél-koreai alkalmazottak is elindultak hazafelé. (TASR/AP-felvétel) Phenjan/Szöul/Tokió. Az Európai Unió nem lát közvetlen háborús veszélyt, ezért egyelőre nem tervez kimenekítést a Koreai-félsziget országaiból. Patriot PAC-3 légvédelmi rakétát telepített Tokió belvárosába, a császári palota közelébe a japán hadsereg. ÖSSZEFOGLALÓ Ajapán védelmi tárca sem tart - az észak-koreai folyamatos fenyegetőzések és provokációk ellenére -támadástól, de Ónodéra Icunori védelmi miniszter azért elrendelte, hogy a hadsereg semmisítsen meg minden, a szigetország területét veszélyeztető észak-koreai rakétát. A császári palota közelében elhelyezett elhárítórakéta mellett Tokióban két további Patriot légvédelmi rendszert is telepítenek. A Patriotok képezik a szigetország második védelmi vonalát a Japán-tengerre kivezényelt, Aegis rakétaelhárító rendszerrel felszerelt rombolók után. Észak-Korea azt üzente a világnak, hogy mindenki hagyja el Dél-Korea területét. Erre reagált úgy tegnap az uniós forrás, hogy Brüsszel nem tervez kimenekítést. Az EU szerint ez egyébként is a tagállamok hatásköre, nem pedig az uniós központé. Brüsz- szel meglátása szerint az emberek egyelőre nincsenek közvetlen veszélynek kitéve a térségben, de a konfliktus kiéleződésének kockázata fennáll. Pillanatnyilag az Európai Külügyi Szolgálat sem foglalkozik a kimenekítés kérdésével. Az EU hét tagállama rendelkezik köz- veden magas szintű képviselettel Észak-Koreában. Egyelőre ők sem döntöttek követségeik kiürítéséről, de máig tudatják hivatalos álláspontjukat Phenjannal. A KCNA hírügynökség figyelmeztetése pontosan így szólt: „A Koreai-félsziget termonukleáris háborúba sodródik. Nem akarjuk, hogy háború esetén bántódásuk essen a Dél-Koreában tartózkodó külföldieknek.” Nem vette fel tegnap a munkát az a nagyjából 53 ezer északkoreai munkás, akik a két Korea határán lévő, Szöul és Phenjan által közösen üzemeltetett ke- szongi ipari parkba járnak dolgozni. Phenjan hétfőn jelentette, hogy kivonja a munkásokat a különleges gazdasági övezetből. Több mint 120 dél-koreai vállalatnak van telephelye az ipari parkban, amelyre Phenjannak igen nagy szüksége van - bár ezt nem ismeri el -, mert Keszong a világtól elszigetelt sztálinista állam néhány készpénzbevételi forrásának egyike. Phenjan pár hete propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az USA ellen, nemrég megfenyegette a két országot, hogy atomcsapást mér rájuk. Ez aligha következik be, de sokan vélik úgy, hogy Phenjan valamilyen provokatív lépésre készül, feltehetően közepes hatótávolságú rakétákat indít a keleti partvidékéről. (MTI, TASR, ú) Iszlám kalifátust hoznának létre Szíriában Nyomul az al-Kaida MTl-ÖSSZEFOGLALÓ PlusD: az amerikai diplomácia titkos vagy valamikor titkosított iratai Elfelejtett kincsek a WikiLeakstől Bagdad. Az al-Kaida terrorszervezet iraki szárnya tegnap bejelentette, a damaszkuszi rezsim ellen harcoló lázadócsoport, az an-Nuszra Front az ó al- szervezete, amelynek az a célja, hogy iszlamista állam jöjjön létre Szíriában. Abu Bakr al-Bag- dadi, az al-Kaida iraki szárnyának, az Iszlám Iraki Államnak (ISI) a vezetője ezt közölte: Itt az ideje bejelenteni, hogy az an- Nuszra Front az ő szervezetének Szíriái ága. A két csoport mostantól ugyanazon a néven fog futni: Iraki és Levantei Iszlám Állam (Levante egy történeti-földrajzi régió, mely a Közel-Keleten terül el, s annak egy részén fekszik a mai Szíria). A térségbeli szakértők régóta tudják, hogy az an-Nuszra Front támogatást kap az al-Kaidához kötődő iraki lázadóktól. Az an- Nuszrát 2011 második felében építette ki többek között Abu Mohamed al-Dzsuláni, az al-Ka- ida egykori tagja. Jelenleg kb. ezer tagja van, de harcosaik száma egyre nő, más országokból érkeznek ide szunnita arabok. A csoport célja Aszad elnök rezsimjének elüldözése a hatalomból, egy iszlám állam vagy egy emírségekre és kalifátusok- ra épülő Nagy-Szíria létrehozása, akárcsak az iszlám törvénykezés, a saría bevezetése. ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Újabb hatalmas mennyiségű, ezúttal a 70-es évekre vonatkozó amerikai diplomáciai iratot tett közzé a WikiLeaks kiszivárogtató portál hétfőn este. Az anyagok a Kissinger- sürgönyök gyűjtőcímet kapták, a több mint 1,7 mülió dokumentum közül ugyanis 205 901 vonatkozik Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterre. A nagyszabású adatkibocsátás része a portál azon tervének, hogy létrehozza nyüvános könyvtárát az USA diplomáciájáról. A WikiLeaks Public Library of US Diplomacy, röviden PlusD néven is emlegetett projekt célja, hogy megteremtse az amerikai diplomácia titkos vagy valamikor titkosított kommunikációjának legnagyobb kutatható adatbázisát. A PlusD a WikiLeaks szerint összesen egymilliárd szót tartalmazó, 2 millió dokumentumból áll. A portál 2010- ben 250 ezer amerikai diplomáciai iratot szivárogtatott ki. Az ún. Kissinger-sürgönyök az 1973 és 1976 közötti időszakból származó táviratokat, titkosszolgálati jelentéseket, valamint kongresszusi levelezési anyagot tartalmaznak. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szerint a gyűjtemény a Főid minden országára vonatkozóan tartalmaz anyagokat, és „ez a legjelentősebb geopolitikai törzsanyag, amelyet valaha is megjelentettek”. Assange az iratkibocsátással kapcsolatos munka nagy részét Ecuador londoni nagykövetségén végezte el, ahol azután kért és kapott menedéket, hogy a brit bíróságokon kimerítette a fellebbezési lehetőségeket egy svéd kiadatási kérelemmel szemben. Svédországban nemi erőszak miatt kívánják bíróság elé állítani a WikiLeaks alapítóját, aki attól tart, hogy Stockholm kiadná őt Washingtonnak. (MTI, ú) Gyűlnek a virágok Thatcher háza előtt, bár a Vaslady az utolsó heteket már nem az otthonában töltötte (TASR/AP-felvétel)
