Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-10 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. Közélet 3 A szigetországban az egy főre jutó, a vásárlóerő-paritáson átszámolt éves támogatás összege 7676 euró, kétszer több, mint Szlovákiában Vonzó a bőkezű brit támogatási rendszer Pozsony. David Cameron brit miniszterelnök fel­háborodottan közölte március végén, hogy sok bevándorló visszaél a brit szociális rendszer­rel. Szerinte hiba volt megnyitni a határokat az unió új tagállamai előtt, és szigorítani akar a szo­ciális ellátórendszeren. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A The Daily Mail napilapban a napokban megjelent statisz­tikai adatok szerint 2011-ben és 2012-ben Nagy-Britannia mintegy 600 ezer bevándorlót fogadott hivatalosan, a lapban megjelent első 20 helyen sze­replő anyaállamból mintegy 460 ezren érkeztek. Ennyi em­ber igényelt ugyanis társada­lombiztosítási számot, hogy az országban dolgozhassanak vagy tanulhassanak. Az első húsz helyen szereplő küldőor­szág adatai alapján azonban az Európai Unió új tagállamai ki­sebbségben vannak, „mind­össze” 202 ezren érkeztek ezekből az országokból. 136 ezren nem EU-tagállamból ér­keztek - csak Indiából és Pa­kisztánból összesen több mint 85 ezren kértek társadalombiz­A nagy-britanniai bevándorlók száma 2011-2012 állampolgár az ország lakossága (millió fő) abeván­dorlók száma aranya (%) litván 2,9 33190 1,14 lett 2 18590 0,93 ír 4,8 15910 0,33 lengyel 38,5 79140 0,21 szlovák 5,4 9890 0,18 magyar 9,9 18110 0,18 bolgár 7,2 12580 0,17 portugál 10,6 17250 0,16 román 18,6 22940 0,12 cseh 10,5 7520 0,07 spanyol 47,3 30370 0,06 olasz 59,7 24280 0,04 francia 63,9 21560 0,03 német 82,1 11760 0,01 Forrás: Daily Mail, ÚJ Szó A magasabb bérek és a bőkezűbb támogatás miatt vonzó Nagy-Britannia (TASR/AP-felvétel) tosítási számot az EU régi tagországaiból pedig 121 ezer munkavállaló vagy tanulni vá­gyó érkezett a szigetországba. A kelet-európai listát Len­gyelország vezeti 79 140 fővel, a második-harmadik helyen szinte azonos számmal - mint­egy 18 500 fő - Lettország és Magyarország áll, majd Bulgá­ria következik 12 500 fővel. Szlovákiából közel 10 ezren kértek ebben a két évben társa­dalombiztosítási számot, ami­vel megelőztük Csehországot. Még érdekesebb képet mutat a brit bevándorlás, ha az egyes országokra vonatkozó adato­kat összevetjük az adott orszá­gok lakosságának számával, így az első helyre Litvánia ug­rik, amely lakosainak 1,14 szá­zaléka az utóbbi két év adatai szerint már Nagy-Britanniában él. A második helyen Lettor­szág következik, Lengyelor­szág ebben az összehasonlítás­ban - a kelet-európai államok közül - csak a harmadik. A la­kossághoz viszonyított arányt tekintve Szlovákia és Magyar- ország 0,18%-kal a negye­dik-ötödik helyet kapta meg­osztva. Miért éppen Britannia? Habár a szlovákiai munka- vállalók számára nem Nagy- Britannia az első számú célor­szág - Csehországban sokkal többen, mintegy 120 ezren dolgoznak munkavállalóként vagy vállalkozóként -, a szi­getország több adat szerint is mindjárt a második helyen szerepel. Ennek oka lehet a vi­szonylag gazdag brit szociális támogatási rendszer is, amely sokkal bőkezűbb, mint a kelet­európai országok támogatási rendszerei. Nagy-Britannia az index.hu szerint évente a brut­tó hazai összterméke 28 száza­lékát költi szociális támogatá­sokra, miközben Magyaror­szág esetében ez az arány 23%, Szlovákia pedig még szűkmarkúbb: csak a GDP 18 százalékának megfelelő érték­ben fizet szociális támogatást. Igaz, a brit rendszernél akad bőkezűbb is Európában, a franciák a GDP 34 százalékát, a hollandok 32 százalékát, a németek, osztrákok és a skan­dináv országok pedig mintegy 30 százalékát fordítják erre a célra. Bőkezű a rendszer A kelet-európaiak motiváció­járól a fentieknél azonban több mindent elmond az az adatsor, amiből kiderül, hogy egyes or­szágokban mennyi az egy főre eső szociális ellátásokra jutó pénz, a vásárlóerő különbsége­it is kiszűrve. A brit ellátórend­szer a szlováknál több mint kétszer magasabb éves támo­gatást biztosít egy fő részére: az Eurostat adatai szerint Szlo­vákiában az egy lakosra jutó szociális védelmi kiadás 3334 euró, Nagy-Britanniában vi­szont 7676 euró. Szlovákia a kelet-európai államok közép­mezőnyébe tartozik, Csehor­szágban és Magyarországon néhány száz euróval nagyobb összeg jut egy főre, a többi or­szágban viszont néhány száz vagy akár ezer euróval keve­sebb. A legalacsonyabb egy fő­re jutó támogatással a románok és a bolgárok kénytelenek be­érni: itt a 200 eurót sem éri el a szociális juttatás éves összege. Az adatok 2010-ből származ­nak, a magyarországi reform után feltételezhető, hogy már Szlovákia mögött áll. Munkanélküli-segély A gov.uk hivatalos brit hon­lap szerint a frissen kiérkezett munkanélküliek is kaphatnak állami támogatást. Akik még soha nem dolgoztak az ország­ban, a heti átlagban 16 óránál rövidebb időben foglalkozta­tottak, illetve a 146 fontnál (171,50 eurónál) kevesebbet kereső alacsony jövedelműek is - a jövedelmük összegének függvényében kapnak támoga­tást. Ennek maxinmális össze­ge hetente 56,25 font (66,10 euró) lehet, 25 év fölött pedig legfeljebb 71 font (83,4 euró) jár. Ä párok nem jogosultak dupla összegű segélyre, csak legfeljebb heti 111 fontra (130,45 euró). A kifizetés két­hetes periódusokban történik, egy bankszámlaszám kell hoz­zá. A segélyezetteknek azon­ban kötelességük is van: kéthe­tente a juttatást folyósító szervnél személyesen kell be­számolniuk az álláskeresés eredményeiről. Lakhatási támogatás A briteknél ugyan legendá­san magasak a lakhatási költ­ségek, de ehhez is támogatás igényelhető, és ezt juttatási formát idén áprilistól bővítet­ték is. A támogatás akár a teljes lakbért is fedezheti, de általá­ban ennél kisebb összegről van szó, a bérleti díjba a bérlőnek is be kell szállnia. Támogatást nemcsak a munkanélküliek, hanem azok is kaphatnak, akik dolgoznak ugyan, de alacsony a jövedelmük. Utóbbi heti 146 fontot, vagyis mintegy 171 eu­rót közelítő keresetet jelent, ami havi szinten bő közel 600 eurós bért jelent. Az egyedülálló 35 év alattiak viszont csak akkor számíthat­nak bármilyen segítségre, ha egyszobás lakást bérelnek, vagy többen osztoznak egy kö­zös fürdőszobás ingatlanon. A támogatás összege több ténye­zőtől függ: elsősorban a háztar­tás jövedelmi és megtakarítási helyzetétől, utóbbinál azonban csak a 6000 angol font fölötti megtakarítások számítanak. Április elsejétől azonban szi­gorodtak a feltételek: aki nem magántulajdonú, hanem ön- kormányzati lakást bérel, és a szükségesnél eggyel több szo­bája van, az 14 százalékkal, míg két vagy több üresen álló szoba esetén 25 százalékkal kisebb támogatást kaphat, (lpj, index) A szlovákiai munkavállalók között még mindig Csehország a legnépszerűbb, Nagy-Britanniát Németország és Ausztria követi Ausztriában akár 50 ezer szlovák állampolgár is dolgozhat LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Habár Szlovákiá­ból a legtöbben Csehországban és Nagy-Britanniában dolgoz­nak, a németországi és az ausztriai hivatalok is több kis- városnyi szlovákiai állampol­gárt tartanak nyilván. A szlovákiai munkaerő min­dig komoly mobüitást muta­tott, Csehország mindig is fon­tos célpontot jelentett a szlová­kiai lakosság számára, már a szocializmus idején is évente több tízezer ember járt Csehor­szágba dolgozni. Müoslav Bahnának, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia kutatójának előkészületben lévő tanulmá­nya szerint 1961-ben Szlováki­ából mintegy 82 ezer ember dolgozott Csehországban. „Ez a szám fokozatosan csökkent, de még az 1980-as évek első fe­lében is meghaladta a 30 ezer főt”-állítja Bahna. A vonzó Csehország Az ország szétválása után sem változott a helyzet, sőt a szlovákiai gazdasági helyzet fokozatos romlásával egyre többen kerestek munkát az 1990-es években is gyors fejlő­dést produkáló Csehország­ban. Mivel gyakorlatilag nem létezett semmilyen korlátozás, az 1993-as mintegy 23 ezer fős szlovákiai „munkabrigád” 1995-re több mint 70 ezresre duzzadt. Az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje stagná­lást, sőt enyhe visszaesést mu­tatott, 2004-től azonban jelen­A NAGY-BRITANNIÁBAN, NÉMETORSZÁGBAN ÉS AUSZTRIÁBAN ÉLŐ SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁROK SZÁMA* K Ausztria ■ Németország .....■.......Nagy-Britannia * Az adatok Németország és Ausztria esetében az év végi állapotot tükrözik, Nagy-Bríannia esetében pedig éves becslés » Forrás: Miloslav Bahna, SAV_______________________________________________________________Grafikon: ÚJ SZÓ t ősen megugrott a Csehország­ban dolgozók száma. Igaz, Bahna szerint ez adminisztrá­ciós okokkal magyarázható, korábban ugyanis a szlovák állampolgárokat alkalmazó munkaadóknak nem kellett je­lenteni a szlovákiai munkaerő számát. Ez az uniós csatlako­zással megváltozott, így 2005-2006-ra mintegy 100 ezer fő fölé ugrott a Csehor­szágban dolgozó nyilvántartott szlovákiai munkavállalók szá­ma. Ez az adat 2011-re 106 ezer fő fölé emelkedett. Németország és Ausztria Csehország mellett Német­ország és Ausztria is komoly vonzerőt jelent a magas bérkü­lönbségek folytán, ennek elle­nére sokkal alacsonyabb az ott dolgozók száma, mint Nagy- Britanniában. Bahna szerint a két ország hivatalos nyilvántar­tásai alapján - a legutolsó ada­tok szerint - 2011-ben Német­országban több mint 30 ezer szlovák állampolgár dolgozott, míg Ausztriában 2012 végén mintegy 19 500. Azt Bahna is el­ismeri, hogy Ausztriában ennél jóval többen dolgozhatnak, mi­vel a hivatalos statisztikák nem tartalmazzák a beteg és idősebb emberek gondozóit. „Az Auszt­riában dolgozó szlovákiai gon­dozók száma becsült adatok alapján mintegy 27 500-ra tehető” - állítja Bahna. Ők azért nem szerepelnek a hivatalos statisztikákban, mivel általában egyéni vállalkozóként dolgoz­nak az országban.

Next

/
Thumbnails
Contents