Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-09 / 82. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com Az SaS kétszínűséggel vádolja az SDKÚ-t Ellenzéki belharcok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elég volt, hogy Robert Fico kormányfő vasárnap machinációkkal gyanúsítsa meg az SDKÚ-t, máris újabb bizalmi válság tört ki az ellenzéken belül. Juraj Miškov, az SaS frakcióvezetője tegnap azt nyilatkozta, hogy Viliam Novotný SDKÚ-s képviselő asszisztense többször is felkereste őt azzal, hogy az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére kívánja jelöltetni magát, s állítólag bírja az SDKÚ elnökének bizalmát is. Az ellenzéki egyezségek szerint az NKÚ vezetői posztja az SaS-nekjárt, eddig hivatalosan az összes ellenzéki párt ezt deklarálta. Hivatalosan mindig a liberálisok által állított közös jelöltet támogatták, ám a titkos parlamenti voksolásnál mindig hiányzott legalább egytucatnyi szavazat. Fico vasárnap azt állította, az SDKÚ szabotálta a választásokat, ezt Pavol Frešo pártelnök nyomban cáfolta. Viliam Novotný tegnap elismerte, hogy asszisztense, Ján Rusnák egy Miškowal tartott találkozón felvetette, esetleg ő lehetne az NKÚ vezetője, ám a képviselő szerint Rusnák ezt csak viccből mondta. „Ám ezt láthatóan Miškov úr nem fogta fel” - tette hozzá Novotný. Miškov ugyanakkor azt állítja, nem egyszeri tréfáról volt szó, Rusnák többször is felkereste ót. Az érintettek holnap beszélhetik meg az ügyet, akkor találkozik a liberálisok pártközpontjában a KDH, a Híd, az SDKÚ és az SaS, hogy megvitassák az NKÚ elnökválasztását. Bugár Béla, a Híd elnöke Richard Sulíkot akaija elszámoltatni az SaS közgyűlésén tett kijelentései miatt. Sulik ott állítólag azt mondta, „soká tartott, amíg rájött, hogy az ellenfelük Robert Fico, de az ellenségeik ott ülnek a Koalíciós Tanácson”. Bugár kíváncsi, hogy értette ezt a liberális politikus. Ennek ellenére továbbra is tartja magát a korábbi egyezséghez, mely szerint az NKÚ vezetése az SaS-nek jár. (MSz, SITA) RÖVIDEN Záruló középiskolai jelentkezések Pozsony. Holnap van az utolsó nap, amikor még jelentkezhetnek a kilencedikesek a középiskolákba. A jelentkezési lapokat az alapiskola igazgatója küldi el. Legfeljebb két középiskolába lehet benyújtani a jelentkezést, vagy egyazon iskola két szakirányára. Idén már mindenki kötelezően felvételizik, kivételt csak azon kevesek kapnak, akik a Tesztelés 9 nevű tudásszintfelmérőn legalább 90 százalékos eredményt értek el. A felvételi vizsgák május 13-án és 16-án zajlanak. (vps) Krajcer megtette feljelentését Pozsony. Tegnap megtette a korábban ígért büntetőfeljelentést a kulturális örökség digitalizálása ügyében Dániel Krajcer (SaS) korábbi kulturális tárcavezető. Krajcer azt kifogásolja, hogy Marek Maďarič (SaS) kulturális miniszter megújította a Tender Media Grouppal a digitalizálásra vonatkozó, mintegy 170 millió euró értékben kötött szerződést, amit ő a minisztersége idején felbontott. Szerinte ezzel veszélybe került az uniós forrásokból finanszírozott projekt. (TASR) Eredménytelen bírósági tárgyalás Pozsony. Tegnap nem tudták megkezdeni az első Fico- kormány legnagyobb botrányának, a Veľký Slavkov-i ingatlanügynek a tárgyalását. Az ügy első számú vádlottja, a Szlovák Földhivatal (SPF) egykori igazgatóhelyettese ugyanis nem jelent meg a bíróság előtt. Ügyvédje szerint külföldön van, s nem tudott a kitűzött időpontról. Emellett állítólag ügyvédjének sem volt elég ideje megismerkedni a vádanyaggal. A Veľký Slavkov-i ügy 2007 őszén robbant ki, az évben egy HZDS-közeli cég áron alul szerzett restituált telkeket a Tátra alatt. A botrány eredményeként Robert Fico kormányfő leváltotta földművelésügyi miniszterét, Miroslav Jureňát, aki emlékezetes „istállós” sajtótájékoztatón szidalmazta emiatt a Smert. A tárcavezető pártja, a HZDS egy ideig a koalícióból való kilépést is fontolgatta. (MSz, SITA) Félmilliárd eurótól eshetünk el Brüsszel. Nem akarta Robert Fico miniszterelnök elárulni, mennyi pénztől eshet el Szlovákia az uniós alapok merítése során történt félrelépések miatt. Egyelőre azt sem tudni pontosan, mennyi pénz maradt a Szlovákiának elkülönített alapokból, becslések szerint 205-600 millió euró közti összegről van szó. Fico tegnap Brüsszelben Jósé Manuel Barrosó- val, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt arról, miképp lehetne a lehető legnagyobb összeget megmenteni. Megegyeztek, májusban egy szakértői csoport jelentést ír a merítés lehetőségeiről. A miniszterelnök a pénzt foglalkoztatási projektekre költené, Barroso a Ficóval való tárgyalás után kijelentette, reális a veszélye annak, hogy az ország elesik ettől az összegtől. (SITA) A magas áfa állítólag a szolgáltatások silány minőségénél is jobban fékezi a turizmus fellendülését Kisebb adókkal a turizmusért Pozsony az egyik fő hazai turistacélpont, ám átlagban itt is csak két napot tölt egy külföldi látogató (Képarchívum) Pozsony. Kevés turista érkezik az országba, elemzők Szerint ennek fő oka a magas adókban és elvonásokban keresendő. DEMECS PÉTER Adókedvezmények nélkül aligha várható, hogy fellendül a turizmus az országban, Robert Fico kabinetje viszont figyelmen kívül hagyja ezt az ágazatot - jelentették ki tegnap a Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) képviselői. Példaként említették, hogy az Európai Unió tagállamai, három ország (Szlovákia, Dánia, Litvánia) kivételével adókedvezményeket vezettek be az idegenforgalomban. Gyenge a színvonal, de nemez számít? Igor Kiss, az IHP igazgatója ugyan beismeri, hogy az országban sok helyütt gondok vannak a szállodák és a vendégellátás minőségével, másrészt állítja, máshol kell keresni annak okát, miért nem sikerül fellendíteni a turizmust. „Az ágazatot rendkívül fékezi a magas adóterhelés. Az elmúlt években a beruházók több mint egymilliárd eurót fordítottak a vendéglátóiparba, de állami támogatást nem kaptak. Más ágazatban ilyen feltételek mellett a beruházók távolról elkerülnék az országot” - mondta Kiss. Meggyőződése, hogy ha 10 százalékkal csökkenne az idegenforgalmi adó, akkor az ágazatban akár 40 ezer új munkahely is létrejöhetne, ami kompenzálná az intézkedés okozta 208 millió eurós adókiesést. Lengyelországban 18%, Csehországban 15%, Magyar- országon pedig 10% áfával adóztatják az idegenforgalomban dolgozó vállalkozókat. Magas költségek Az áfán kívül a további kötelező befizetések, például az alkalmazottak után fizetett elvonások is nehezítik a vállalkozók életét. Ha egy szállodai szobáért 50 eurót fizet egy vendég, akkor az összeg majdnem egy- harmadát az áfára és az elvonásokra költik el, a tiszta haszon csak 7,50 euró. „S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tiszta haszonból finanszíroznak olyan tevékenységeket, amelyek nem termelnek nyereséget, például wellness üzemeltetését, edzőtermek berendezését” - mondta Marek Harbuľák, a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azzal, hogy ilyen feltételek mellett a vállalkozóknak nincs elég pénzük a további beruházásokra, fejlesztésekre. Az áfacsökkentésen kívül az IHP szerint segíthetne az üdülési csekkek bevezetése is. Kritikus állapotban „Épp a turizmus az, amely elsőként érzi a gazdasági válság negatív hatását. Ha az embereknek nincs elég pénzük, elsősorban az éttermekről, nyaralásokról mondanak le” - állítja Kiss. Az Eurobarometer tavalyi felmérése is igazolta, hogy azok, akik tavaly Szlovákiában nem mentek üdülésre, főként (28%) a pénzhiány miatt döntöttek így. Harbuľák szerint a helyzet már olyannyira súlyos, hogy ha a következő években az idegenforgalom terén nem történik előrelépés, könnyen előfordulhat, hogy a szállodákat sorra bezárják az országban. „Aztán majd ne csodálkozzunk, hogy ha véletlenül megkapjuk a téli olimpia rendezési jogát, s turisták ezrei érkeznek majd az országba, nem lesz hol aludniuk” - mondta Harbuľák. Külföldi turisták száma egy évben (millióban) Ország 2007 2008 2009 2010 2011 Csehország 12,9 12,8 11,9 12,4 12,8 Magyarország 7,4 7,6 7,1 7,4 8 Lengyelország 18,9 19,5 19,3 20,4 21,4 Szlovákia 3,7 4,0 3,3 3,3 3,5 Szállodák száma az országban Ország 2007 2008 2009 2010 2011 Csehország 7845 7705 7557 7235 7657 Magyarország 2956 2924 2993 2957 3277 Lengyelország 6718 6857 6992 7206 7039 Szlovákia 2449 4734 2961 3126 3011 Forrás: IHP Lóhús után már kutya- és macskahúst is találtak néhány termékben; az Europolt is bevetnék Élelmiszerbotrány: az EU feketelistát akar Pozsony/Brüsszel. Már megelégelte az Európai Unió (EU) a továbbgyűrűző élelmiszerbotrányt, ezért Brüsszel belátható időn belül a tisztességtelen élelmiszergyártók, forgalmazók és eladók nevét tartalmazó feketelisták létrehozására fogja kötelezni a tagállamokat. Az illetékesek abban bíznak, a listának köszönhetően sikerül majd kiszorítani a piacról azokat az előállítókat, akik ló, s mint újabban kiderült, kutya- és macskahúst is kevernek bizonyos termékekbe. A pohár már betelt, jelentették a brüsszeli illetékesek azután, miután az amszterdami élelmiszer-felügyelet leleplezett egy holland húsfeldolgozó céget, melynek marhahústermékeiben kutya- és macskahúst is találtak. Egy napra rá a svéd Ikea üzletláncnak is ki kellett vonnia a forgalomból az éttermeiben árusított fagyasztott jávorszarvas húsgombócokat, mivel ezekben a belga hatóságok marhahúst is találtak. A termék árusítását 18 tagállamban állította le az Ikea, a pozsonyi áruházba ezt az élelmiszert nem árulták. Nem ez volt a svéd cég első félrelépése, év elején az összes áruházában le kellett állítania a Köttbullar húsgombócok árusítását, miután kiderült, hogy marha- és sertéshúson kívül lóhúst is tartalmazott a termék. Brüsszel azt akarja, hogy minden tagállam egy szabadon hozzáférhető fekete,listán közölje azon tisztességtelen vállalkozók ne vét, akik csaltak az élelmiszertermékek előállítása, forgalmazása vagy eladása során. Jozef Bíreš, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója azt állítja, hogy ez a jegyzék szó szerint tönkreteheti a tisztességtelen vállalkozókat és azokat, akik velük együttműködtek. „Mindenki tudni fogja, ki csalt, s ilyen vállalkozótól többé senki sem fog rendelni” - állítja Bíreš. Brüsszel beismerte, hogy a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy a hivatalok hatékonyabban fellépjenek a tisztességtelen élelmiszer- gyártók ellen, ezért azt is kötelezővé teszik, hogy a tagállamok élelmiszer-felügyeleti hivatalai az EU-tagországok rendőrségeinek tevékenységét összehangoló Europolt is tájékoztassák minden élelmiszerbotrányról. A konkrét esetek kivizsgálása után az Europol foga eldönteni, hogy eljárást kezdeményeznek-e az adott vállalkozók ellen, vagy sem. „Az Európai Bizottság egyszerűen nem tudja megmondani, pontosan mióta csalnak az élelmiszerek előállítása során, miért öltött ilyen méreteket az egész botrány és kit terhel a felelősség mindezért. Ezért döntöttek ilyen szigorú intézkedés bevezetése mellett” - magyarázta a Markíza hírcsatornának Bíreš. Még néhány hétig eltart, míg az élelmiszer-ellenőrzés szigorítását célzó rendelettel Brüsszelben elfogadják, de ha minden jól megy, már idén ősszelhatálybaléphetne. (dem) Aki feketelistára kerül, nem árulhat az EU területén élelmiszertermékeket (Vladimír Šimíček felvétele)
