Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-09 / 82. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 9. Közélet 3 Egyre több országban nyílik lehetőség a gyermek közös felügyeletére válás után, így mindkét szülő azonos felelősséggel tartozik a gyermek iránt A legjobb megoldás a közös elhelyezés 2010-ben az apák a parlament előtt tüntettek a közös elhelyezés lehetőségéért (Vladimír Šimíček felvétele) Kinél maradjon a gye­rek? - a válóper során ez az egyik legnehezebb kérdés. Ma már nem fel­tétlenül kell választás elé állítani a kiskorúakat, hiszen 2010 júliusától Szlovákiában is létezik az ún. „közös elhelye­zés” intézménye. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A válás kimondása után az esetek 90 százalékában az anyának ítélik meg a gyerme­ket, és ha az exfeleségnek van rá indíttatása, extrém módon teljesen kizárhatja az apukát a gyerek életéből, akire szélsősé­ges esetekben csak mint pénz­forrásra és hétvégi ingyenes gyerekmegőrzőre tekint. Sok édesapa a válás után is aktívan részt kíván venni gyermeke nevelésében, külföldön ez nem ritkaság. A szlovák csa­ládjogi törvény mindkét szülőt egyformán fontosnak tartja, és a bíróság a válás kimondása­kor elrendelhet közös szülői felügyeletet, ha a felek részé­ről lát hajlandóságot az együttműködésre. Ha a szülők képtelenek megállapodni, vagy ha a gyermek érdekei és biztonsága megkövetelik, ki­zárólagos szülői felügyeletet hagynak jóvá, sőt bizonyos esetekben korlátozhatják is a láthatási jogot, megtilthatják a kapcsolattartást. A bíróság dönt Külföldön a bíróság akkor is elrendelhet közös szülői fel­ügyeletet, ha erről a partnerek előzetesen nem állapodtak meg, s úgy tűnik, képtelenek bármiben is megegyezni, vi­szont az összes körülmény megvizsgálása után a bíróság a gyermek számára mégis a kö­zös felügyeletet tartja a legjobb megoldásnak. A statisztikai adatok szerint azokban az ál­lamokban, ahol fő szabályként közös szülői felügyeleti jogot ítélnek meg, csökkent a válópe­rek száma - ha ugyanis a felek azzal a tudattal nyújtják be a válópert, hogy a válás után sem biztos, hogy megszabadulnak a másiktól, jól meggondolják, érdemes-e egyáltalán válni. Közös felügyelet, közös elhelyezés A kizárólagos szülői felügye­let esetében a gyermek az egyik szülővel él, a másiknak csak lát­hatási joga van. A közös szülői felügyelet esetében a szülők jo­gait és kötelességeit nem korlá­tozzák, így a láthatási jogot sem, de a gyermek csak az egyik szülővel él, miközben a másik­kal intenzíven tartja a kapcsola­tot, aktívan részt vesz a nevelé­sében. Ezenkívül létezik az ún. közös elhelyezés (striedavá starostlivosť) intézménye, me­lyet uniós példára 2010-ben Szlovákiában is bevezettek. Ez az intézmény jól működik Bel­giumban, Franciaországban, Finnországban, Svédország­ban, Csehországban, de Ma­gyarországon például még nem foglalták törvénybe. A közös el­helyezés a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a gyermek annyi időt tölt az egyik szülőnél, mint a másiknál. Számos pszichológiai tanulmány szerint a gyermek fejlődése szempontjából a kö­zös szülői felügyelet mindig jobb, mint a kizárólagos, a kö­zös elhelyezés intézménye pe­dig igazi főnyeremény. „Ez esetben a kiskorú gyermekeket nem kényszerítik, hogy vá­lasszanak a két szülő közül, és nem kell bűntudatot érezniük, mert egyiküket elutasítják”-vé­li Jaroslava Martinková gyer­mekpszichológus. A megegyezésen múlik Ha a szülők megegyeznek a közös elhelyezésről, a válás kimondása után egyikük jogait és kötelességeit sem korlátoz­zák, teljes felelősséggel tartoz­nak gyermekük neveléséért, jogukban áll dönteni a gyer­meket érintő kérdésekben, ke­zelhetik vagyonukat, és gyere­küknek ténylegesen két ottho­na lesz. A bírósági határozat csak azt mondja ki, hogy a szü­lők nem minden nap gon­doskodhatnak gyermekükről, rendszeresen váltaniuk kell egymást. Figyelembe kell venni a gyermek életkorát Hogy milyen gyakran, ez több tényezőtől függ, ám első­sorban a gyermek korától. Böl- csődéskorú gyerek esetében a szülők egy nap után váltják egymást, óvodáskorú esetében 2-7 naponként. Az alapiskolás gyerek egy hétig van az anyjá­val, egy hétig az apjával, a kö­zépiskolások kéthetente, a fő­iskolások pedig havonta „váltogathatják” szüleiket. Természetesen közben lehető­vé kell tenni, hogy a másik szü­lő akár naponta meglátogat­hassa gyermekét, telefonon vagy más módon tarthassák a kapcsolatot. A gyermek kora mellett fontos szempont, hogy a szülők milyen messze laknak egymástól. Minden körül­ményt figyelembe véve a szü­lőknek kell kialakítaniuk a legmegfelelőbb modellt, mely­ben egyenlő arányban kiveszik a részüket a gondoskodásból. Van, akinek az felel meg, ha havonta váltanak, ha viszont távol élnek egymástól, abban is megegyezhetnek, hogy az egyik évben az anyjánál jár is­kolába a gyerek, miközben rendszeresen látogatja az ap­ját, a másik évben fordítva. Közös elhelyezés - nincs tartásdíj Közös elhelyezés esetében nem biztos, hogy a bíróság jó­váhagy tartásdíjat, hiszen tar­tásdíj fizetésére azt a szülőt szokták kötelezni, akinek a gondoskodásába nem helyezik el a gyermeket - ez esetben vi­szont mindketten gondoskod­nak róla, csak felváltva. Szü­lethet azonban olyan döntés is, hogy amíg az egyik szülőnél van a gyerek, addig a másik küld tartásdíjat, és fordítva. Az összeg eltérő lehet, mert a tar­tásdíjat mindig a szülő lehető­ségeit és anyagi helyzetét figye­lembe véve határozza meg a bí­róság. (sza) VILLÁMINTERJÚ (Pavol Funtál felvétele) Hadas Katalin pszichológus Mi a vélemé­nye a közös elhelyezésről? Nem minden teljes család neveli megfele­lően a gyereke­ket, ott is vannak félresiklá- sok, elrontott helyzetek, éle­tek. Sokat tudnak ártani gyermeküknek azok a szülők is, akik egy fedél alatt élnek. S ugyanígy lehetnek olyan kö­zös elhelyezésű gyerekek, akik harmonikus körülmé­nyek között, szeretettel körül­véve nőnek fel akkor is, ha he­tente vagy havonta változtat­ják lakhelyüket. A gyermek szempontjából jó, ha két otthona van, és mindkét szülője fele-fele arányban gondoskodik róla? Nagyon nehéz helyzetben vannak azok, akiknek a szülei válófélben vannak, vagy elvál­tak. A túl fiatal gyereknek nincs még beleszólása a dön­tésbe, hogy kinél maradjon, a nagyobbak pedig, akiknek már kikérik a véleményüket, nagyon nehéz döntés előtt áll­nak, sokukat meg is visel ez a hercehurca. A gyereknek iga­zából mindkét szülőjére szük­sége lenne, mégpedig min­dennap. Milyen a bíróságok gya­korlata? Általában olyan esetekben dönt a bíróság az ún. közös el­helyezés mellett, ha mindkét szülő egyformán el tudja látni a gyereket, biztosítani tudja számára a napi gondoskodást. Ez a fajta megoldás eléggé fel­kapott lett nálunk is, és általá­ban igazságosnak találják a döntést a szülők, mert nem kell gyerektartást fizetni, mindketten egyformán kive­szik részüket a gondokból. Nincs vasárnapi szülő, aki csak kirándulni viszi a gyereket, szép élményekkel teszi gazda­gabbá, és nincs a rossz szülő, akinek elvárásai vannak vele kapcsolatban, aki állandóan ostorozza, hogy most tanulj, most ezt csináld, most azt csi­náld, mert az iskolában jól kell teljesíteni. Hogyan viselik a gyerekek a közös elhelyezést? Kívülről nézve igazságos­nak tűnik ez a megoldás, hisz a gyerek mindkét szülőjével azonos időt tölthet, de nem minden gyerek viseli könnyen az állandó költözködést, lak­helyváltozást. Ismerek olyan gyereket, aki akkor vált kétla- kivá, amikor iskolába kezdett járni. Gondot okozott neki az a változás az életében, hogy is­kolás lett, véget ért a gondta­lanság kora, otthon már nem­csak a kikapcsolódás várt rá, hanem a házi feladatok is, és gondot okozott az is, hogy he­tente össze kellett szednie a cókmókját, és mehetett a má­sik szülőhöz. Más volt a szülők hozzáállása a tanuláshoz, más-más nevelési módszere­ket alkalmaztak, mások voltak az elvárásaik. A gyereknek időbe tellett, míg belerázódott ebbe a helyzetbe, megtanulta, hogy melyik szülőnél mi a fon­tos. Sok esetben új apához és új mamához is alkalmazkod­nia kell a gyereknek, ha a szü­lők új partnerrel folytatják az életüket. így szinte hatványo- zódnak az elvárások a gyerek­kel kapcsolatban, melyek nem mindig szolgálják a gyerek ja­vát. Van, amelyik gyerek több gyűrődést elvisel, a másikat vi­szont egy kis változás is kizök­kentheti a jó lelkiállapotából. Ha a bíróság közös elhe­lyezést rendel el, Ön szerint milyen intervallumokban váltakozzanak a szülők? Na­ponta, hetente, havonta? Nincs rá egységes recept, mint ahogy arra sem, hogy mi­lyen korú legyen a gyerek, amikor megkezdi ezt a ván­doréletet. A váltakozások in­Ne csak hétvégi apukák legyenek tervallumát nem lehet és nem is szabad vaktában megállapí­tani, nehéz megmondani, hogy melyik a legalkalma­sabb. Ha például a szülők műszakra dolgoznak, akkor lehet, hogy a pár napos inter­vallum a legoptimálisabb, te­hát a gyerek akkor van náluk, amikor szabadjuk van, vagy az alatt az idő alatt dolgoznak, amíg a gyerek iskolában van. Ha viszont olyan szülőről van szó, aki gyakran jár szolgálati utakra, jó, ha ezekhez tudja igazítani a gyerek ottlétét. De figyelembe kell venni a gyerek igényeit is, neki mikor müyen pluszkötelességei és program­jai vannak. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents