Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-08 / 81. szám, hétfő

8 Autó-motor ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com Városba való motor: alacsony fordulatszámon használandó, pulzáló közlekedésbe ajánlott; a tempósabban közlekedők inkább mást válasszanak C-Max 1,0 EcoBoost: óvatosan a gázpedállal! Családi egyterű egylite­res motorral. Igenjói látják, 1 literes, sőt, há­romhengeres motorral. Van ilyen? Mire jó? Kinek jó? Jó egyáltalán, elhúz­za a kasznit? Mivel a C- Max korábban, dízelver­zióban már járt nálunk, így ezúttal nagyrészt a motor értékelésére he­lyezzük a hangsúlyt. ÚJ SZÓ-TESZT Egyliteres? Mint a régi szá­zas Skodában? - kérdezte apám, amikor elmondtam ne­ki, hogy milyen paraméterű erőforrás hajtja a kocsit, amivel hazaugrottam. Igen, egyliteres, sőt, négy helyett csak három- hengeres, ám nem negyvenva- lahány, hanem száz lóerős - vá­laszoltam. Hm, ilyen is van? Igen, amióta az Európai Unió kitalálta, hogy megváltja a világot, s egyre szigorúbb emissziós normáival gyakorla­tilag kinyírta a klasszikus ben­zinmotorokat - új autót ilyen­nel már egy sor gyártó nem szállít -, az autógyáraknak szinte nincs más választásuk, mint egyre kisebb henger­űrtartalmú és hengerszámú, turbóval megspékelt erőforrá­sokat kreálni. EcoBoost, TSI, TCe, FSI - az autók „hátsóin” ilyen és ehhez hasonló rövidí­tések jelentek meg, amik azt jelzik, itt downsizingolt (tessék beírni a szótárba, ha eddig nem volt meg) turbóbenzinesekkel van dolgunk. Teljesítmény alacsony fordulaton is A egyliteres EcoBoost mind­azt kínálja, amit a minőségi modern turbóbenzinesek. Nemhiába kapta tavaly az év motorja címet. A Ford pedig te­lepakolta vele az alacsonyabb közép- és kiskategóriás autóit: B-Max, C-Max, Fiesta, Focus ezzel (is) megy. S mit tud? Ami a feladata. Gond nélkül elhúzza az autót, s mint a turbós erőforrások álta­lában, már alacsony fordulat­számon jó teljesítményt nyújt és kellő nyomatékot ad le. Ez egyébként az egyik alapvető különbség a szívó- és a turbó­benzines között. Előbbi fokoza­tosan éri el a csúcsot, amely 4-5 ezres fordulaton található, míg a turbós ilyen pörgésnél már rég „halott”. Ő 1500-3000 kö­zött érzi igazán elemében ma­gát, ezért főként a városi furi- kázás során lehet jól kihasz­nálni - alul fürge. A turbódíze­lekkel ellentétben pedig kulti- vált is. Nem recseg, nem bör- rög, hangban valahol a szívó­benzines és a TDI között talál­ható. Amikor viszont - főként ma­gasabb sebességben - nagyobb dinamikára lenne szükségünk, érezzük, hogy a fizika törvé­nyei határt szabnak az egylite­res fickándozásának. Kanyar­gós úton teherautót előzünk, padlóig nyomjuk a gázpedált, visszaváltunk, ismét „padló­zunk”, ám valahogy nem ugyanazt kapjuk, mint egy klasszikus 1,6-os vagy 1,8-as benzinmotortól - miközben papíron a kicsinek és a régi „nagynak” is 65-80 kW-os tel­jesítménye van. Igen ám, de a motor alapvetően kicsi, ezért a húzósabb helyzetekben nem lehet tőle csodát várni. Óvatosan a gázzal! Éppen ezért ésszel kell hasz­nálni. Érezni, tapasztalni kell erős és gyenge pontjait. Különö­sen igaz ez a fogyasztás eseté­ben. Többször leírtuk már, hogy a katalógusok sok mindent el­bírnak, a valóság viszont olykor köszönőviszonyban sincs a kré­tapapírra vetett adatokkal. A kis turbóbenzinesek eseté­ben hatványozottan igaz ez. Nem mintha az autógyárak itt jobban át akarnának verni bennünket, a beígért és a sok­szor reális fogyasztás közötti különbség az uniós mérési szabványok eredménye. Szinte nyugdíjas tempóban kell ve­zetni ahhoz, hogy megközelít­sük a hivatalosan megadott ér­téket. A mi esetünkben ez 5,1 liter lett volna, a valóság vi­szont 7 körül volt. Igaz, igye­keztem a lehető legtöbbet ki­hozni a kocsiból, egy tesztelés­hez hozzátartozik a határérté­kek „megérintése” is, ám ez épp elég figyelmeztetés a tempó­sabban közlekedőknek: inkább dízelt vegyenek, ha valóban alacsony fogyasztást szeretné­nek elérni. Ha sokat sztrádáz- nak, szintén a dízelest ajánljuk. Ám mivel távolról sem min­denki üyen, az óvatosan, ko­mótosan, nem túl gyorsan és főként városban és elővárosi forgalomban közlekedőknek nyugodtan ajánlhatjuk ezt a motortípust. Ráadásul keve­sebb törődést is igényel - fenn­tartása így olcsóbb -, mint a turbódízeles. Jólvezethető A kocsi menettulajdonságai­ról ugyanaz mondható el, mint a Ford többi típusáról: megbíz­ható és kényelmes. A futómű, a váltó, a rugózás hagyományo­san magas színvonalú, ugyanez igaz a beltér kidolgozására is. A belső dizájn szintén a Ford- család többi tagjához hasonla­tos: a középkonzolon először nehéz eligazodni, ám pár nap használat után már minden könnyen megy. Egyterűként a C-Maxban a rakodóterek és a helykínálat is fókuszba kerül. Három- vagy négyfős családok­nak ajánljuk, aki három gyerek­kel szeretne utazni, az vegyen egy fokkal nagyobb kocsit. A családi autók esetében ki­tüntetett figyelmet kap a biz­tonság kérdése. Ez a Ford egyik erősségének számít. A gyártó családi modelljei a legmaga­sabb biztonsági standardoknak is megfelelnek. Ebben az eset­ben ez természetesen ötcsilla­gos töréstesztet jelent, vala­mint azt, hogy a standardizált teszt minden részében a leg­magasabb százalékon teljesí­tett a típus. (MSz) Ford C-Max - a számok nyelvén Hengerűrtartalom 998 cm3 Teljesítmény 74 kW (100 LE) Maximális forgatónyomaték 170 Nm Maximális sebesség 174km/ó Gyorsulás 0-100 km/óra 12,6 másodperc Átlagos fogyasztás 5,lliter/100km Új Szó-teszt 6,8 liter/100 km Hosszúság/szélesség/magasság 4380/1828/1626 mm Alapár: 14 990 euró Tesztelt modell ára: 16 650 euró Fent a „sima" C-Max, alul a Grand C-Max. Utóbbit is szerelik egyliteres EcoBoosttal, (A Ford és a szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents