Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-08 / 81. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 8. Vélemény És háttér 7 Nálunk a bírság költségvetési tétel. Tervezett, ellenőrzött, számon kért! A szívatások országa Az első, adóhatóságtól kézbesített pecsétes postámat egy láda mélyén gyöngyörgetem, elmúlt idők tanújaként. Teljes 40 szlovák koronát kért számon tőlem az adóhivatal, emlékszem, akkori lakhelyem nagyvállalata éppen ennek egymilliószorosával tartozott a „közösnek”. LOVÁSZ ATTILA A helyzet azóta megváltozott. Az adóhatóság minőségi javulását nem tagadhatjuk, az akkori irgum-burgum! hangnem is megváltozott. Ezúttal is üdvözlöm az akkori nagy vitákat folytató Miklos-Schmög- nerová duót, vitájuk eredménye kisebb adó és tisztességesebb adóhivatal lett. Ezen felül viszont a számlát mindenkor álló polgárok állami szívatásában - járulékok, büntetések, behajtások - semmilyen pozitív elmozdulásról nem számolhatunk be. Egyik kereskedelmi televíziónk mutatta be a rimaszombati közlekedésrendészet parancsnokának levelét, amely szerint március három hetében legalább (sic!) 1350 helyszíni bírságot vagy szabálysértési eljárást kötelesek a helyi fakabátok kiszabni, illetve kezdeményezni. Bár a felettes szervek azt mondják, ebben az EGY esetben nem tudtak a pápánál is pápább járási adlátus nagyon hülye rendelkezéséről, azt Bazovsky alezredes A 23-as csapdája című könyve óta tudjuk, hogy az efféle eljárás rendőrségi kultúra. Mint ahogyan az is, hogy az átlagos reálbér ötszörösével rendelkező Ausztriában a helyi bírságok pont a szlovák bírságok felét teszik ki. Meg azt is, hogy nálunk a bírság költségvetési tétel. Tervezett, ellenőrzött, számon kért! Meg azt is tudjuk, hogy nagyjából 120 ezer autónak járt le a műszakija. A belügyi és a közlekedési tárca most is irgum-burgum! fenyeget, az átlagos vizsgáztatási díj négyszeresét helyezve kilátásba bünti- ként. Akkor is, ha a kocsi az udvaron áll. Szó se róla, legyen szabály, legyen ellenőrizhető és legyen szankció. De az arányosság és méltányosság elvének hiánya éppen arról szól, hogy itt senki sem a közlekedés biztonságáért ágál, hanem szívat. Mert teheti. A tulajdoni formák alkotmányos egyenlőségének élő közvetítésben történő alfélen rúgásaként könyvelhetjük csak el, ha az ország első- és másodosztályú útjainak kátyúit látjuk, minden következmény nélkül. Rákérdeztem egy nagyokosnál, mennyit fizet nekem az állam, ha szétverem a kocsit a kátyúban. A válasz nagyon szép volt: nem kötelező kocsival járni. Ja, igaz, de útkezelőnek se kötelező lenni - meg, ha van útadó, sztrádadíj, költségvetési tételként bírság, akkor nemes egyszerűséggel következik a kérdés a kátyús utat nézve: hol a lóvé, kedveseim? Szlovákia feleakkora, mint Csehország, de végrehajtóból kétszer annyi van. Honi végrehajtóink (körpecsét, karhatalmi segítség) hatósági emberek. Fél áron kótyavetyélnek el ingatlanokat, nehogy már a bedőlt család a háromszobásból legalább egyszobásba költözhessen, nem, menjen csak szépen a híd alá. Meg behajtják néhányan - körpecséttel, hatósági jogosítványokkal - a nyugdíjjárulékot, csak a Szociális Biztosítóba nem fizetik be. Ha meg igen, akkor olyan tételeket számolnak el, amelyek indokolatlanok és csak a bíróság mondhatja ki, hogy azok. Lásd a 9 eurós elmaradás 136 eurós végrehajtási költségét - ugyancsak szép cikk volt nemrég. Abban az országban, ahol az állandó lakhelyen élő, onnan el nem mozduló, azt évek óta nem változtató polgárnak a megkeresése 60 eurót kóstál, mennyibe kerülne mondjuk az idáig hat alkalommal meg nem talált miniszterelnök tartózkodási helyének megállapítása? Amíg az állam nem szolgáltat, hanem szívat, addig százszor papolhat hazafiságról a politikai elit. Amíg a rendőr nem a rend őre, hanem büdzsétöltő bírságoló, addig az állam, rossz idő lévén, semmilyen alapon nem kérhet szolidaritást, összefogást. Addig lesz kátyú, bünti, körpecsétes felszólítás - a másik oldalon individualizmus, közösségi nihil és köz- teher-megkerülés. Nos, ez a pokolba vezető út.- Annyit késtél, hogy közben megöregedtél... (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Tévé a konyhában VERES ISTVÁN Mindenki azt csinál, amit akar, ezt tudjuk, amióta megadta nekünk a jóisten a szabad akaratot. Mégis fel-feltűnik minden évszázadban néhány akkora ízléstelenség, hogy az emberiség aligbír- jakihevemi.Ittvannakpéldáulatelevízióspoli- tikai viták. Aszlovákközszolgálatitévéakilenc- venes évektől veszi el az étvágyunkat vasárnaponként az 5 perc múlva 12 című vitaműsorral. Nagyon nehéz megérteni, miért számít csúcsidőneka vasárnap dél, és miért kell a húslevest szürcsölő polgárok millióival a politikusok veszekedését nézetni. De mégennél is van tovább: aMarkíza televízió létrejötte után nem sokkal szintén elkezdett politikusokat vitatkoztatni, méghozzá közvetlenül a közszolgálati vita után. Talán azért, hogy azoknak is elvegye az étvágyát, akikkésőbb ülnek asztalhoz. így megy ez évek óta, és még sokáig így fog, mivel az embereknézikezeketa vitákat. Akulturális miniszter talán megtilthatná a televíziós ízléstelenségnekezt a műfaját, ha akarná. Avulgárisvalóságshowtavaly ki tudta borítani, emezt, úgy látszik, anéphagyományrészének tekinti. Ha valaki akar valamit, azt megteszi, kivált, ha megteheti. A Smer megtehette volna, hogy az összes képviselőjével támogatja a korábbi ellenzéki jelölteket, Kmáéot vagy Klimešt a számvevőszék élére. A tegnapi tévéviták egyik témája is ez volt. Már rég túl lehetnénk az egészen, a számvevőszék élén pedig ott viríthatna az SaS jelöltje. Merthogy az ellenzéki egyezség szerint Sulíkékjelölnek. Robert Fico stratégiájába jól beleillik, hogy még mindig nem választottak meg senkit, tovább nyomhatja a rizsát az ellenzéki pártok civakodásáról. Hadd lássa a nép, mennyiveljobb az egypártrendszer. De előbb-utóbb oda kell valakit ültetni, ezt mondja Fico is. Ezért húzta el a mézesmadzagot a múlt héten az SDKÚ, a KDH és a Híd előtt: jelöljetek inkább ti, és megegyezünk. Az SaS-ről tudjuk, hogy akkor is előszeretettel támadja a Smert, ha épp nem is fűződikhozzá konkrét érdeke, koalícióra pedig nem lépne vele soha. Fico tehát aligha engedi majd, hogy ennek a pártnak a jelöltje ellenőrizgesse az állami hivatalokat. És ha valamelyik népi platformos párt jelöltje lesz a számvevőszék elnöke, azzal tovább mélyül a szakadék az ellenzéki pártok és az SaS között. Erről szól az egész pingpong. De hát a politikusnak érdeke, hogy keresztbe tegyen ellenfeleinek. Ahogy a tévének is érdeke, hogy a képernyő elé ragassza a nézőt, akár vasárnap délben is. Az egészet úgy védhetjük ki, hogy nem teszünk a konyhába tévét. FIGYELŐ Phenjanba vágyó brit turisták Az atomfenyegetésre buknak a brit turisták, megugrott az észak-koreai társasutazások iránt érdeklődők száma a phenjani rezsim atomháborút sem kizáró fenyegetései hatására. A Re- gent Holidays utazási irodánál 400 százalékkal emelkedett az érdeklődők száma. A brit külügyminisztérium szerint az Észak-Koreába utazókat az egyre élesebb hangú nyilatkozatok ellenére sem fenyegetik a korábbinál nagyobb kockázatok, de a helyzet gyorsan változhat. Áz észak-koreai utak nem olcsók: 990 fonttól 2795 fontig terjednek az árak. A legolcsóbb út egy négynapos hétvége, a legdrágább egy 18 napos körút, ráadásul mindegyik utazás Pekingből indul, és a díj nem tartalmazza a Pekingig szóló repülőjegyet, sem az ottani szállásköltségeket. (MTI) Kim Dzsong Un aligha fog lőni, tisztában van hadserege erejével. Inkább azt akarja bizonyítani - saját népének hogy globális játékos Észak-Korea - Lőni vagy nem lőni: ez itt nem kérdés JARÁB1K BALÁZS Tulajdonképpen hadüzenetet jelentett be Kim Dzsong Un, az Észak-Koreát vezető családi dinasztia harmadikként uralkodó sarja. A több mint egymillió katonát számláló hadsereg készültségben, a rakéták élesítve, a cél az Egyesült Államok haditengerészeti bázisai. A forródrót Dél-Koreával elvágva, és a diplomatáknak, a kínaiakat leszámítva, az ország elhagyását javasolták. Fiatal ez az Un, szinte gyerek még, a Nyugaton tanult, reformokat vártak tőle és fokozatos nyitást... Alig pár hete járt nála Dennis Rodman, az amerikai kosaras-fenegyerek, akkor elcsevegtek, és a fiatal diktátor azt sugallta, bárcsak felhívná őt Obama elnök. Akkor most megőrült? Valószínűleg nem. Bár Észak- Korea hagyományos hadserege az arányokat tekintve a legnagyobb a világon, technikai felszereltségét tekintve a béka feneke alatt van. Az elhivatottsággal viszont nem lenne baj, erről sokat elárul az a tény, hogy eddig mindössze 26 ezer katona dezertált az 1,2 milliós hadseregből, ami az arányokat nézve elenyésző. Az ország nukleáris kapacitása, már ami ismert belőle, talán 5-6 bombára elég. Hadi elemzők elég világosan leírták, hogyan folyna le egy háború: az USA képes leszedni ennyi rakétát Guam-szigeti támaszpontjának rakétaelhárító rendszerével, és a Pentagon Alaszkába telepíti további védelmi rendszerét. Ez utóbbinak itteni vonatkozásai is vannak - ezt a rendszert hozta volna anno Bush elnök Közép-Európába (Lengyelország, ületve Csehország területére), de az oroszok heves tiltakozása miatt a terv meghiúsult. Alig egy hónapja jelentették be a terv megváltoztatását, és a múlt héten már aktualizálhatták is. De ami talán a legfontosabb. A múlt héten olyat talált mondani Un, hogy az ország számára a nukleáris kapacitás megőrzése, illetve a gazdasági növekedés a kulcsfontosságú. Történetesen épp a múlt héten nevezte ki Un az ország egyik - persze az észak-koreai viszonyok szerint kell ezt értelmezni - reformerét, Pák Pong Jut miniszterelnöknek. A reformok legnagyobb kerékkötői a tábornokok, hiszen az államkincstár bevételeinek nagyobb hányadát éppen hadseregre fordítják. Mindennemű reform pénzbe kerül, ezért bármiféle változásnak éppen a hadse- reglenneavesztese. Un tisztában van hadserege képességeivel. Észak-Korea szétlőhet! Szöult, alig hetven kilométerre fekszik a demüitari- zált övezettől. Ám a legutóbbi incidens után - amikor negyven dél-koreai halász halt meg - Dél- Korea felvette a kesztyűt, és a határ menti incidenseknél most már visszalő. Dél-Korea hadserege szintén komoly erőt képvisel, és az új elnök, a néhai diktátor, Park lánya felkészült a háború eshetőségére is. Vagyis Észak-Korea nem fog lőni. Ha igen, akkor agyő. Un azt próbálja bebizonyítani - saját népének -, hogy globális játékos. Eszközei azonban, a mi szemünkben, inkább orbitális őrültté teszik.
