Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-08 / 81. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Wagner fókuszban Pozsony. Idén ünnepeljük Richard Wagner születésének 200. évfordulóját, ezért a német zeneszerző egész évben „refkeltorfényben van”. A pozsonyi Primáši palota tükörtermében holnap 19 órától kamarakoncerttel emlékeznek a zeneszerzőre. Közreműködik Eva Šušková (szoprán), Ladislav Fančovič (zongora), a Bruno Walter Symphony Orchestra tagjai Jack Martin Händler vezényletével. Wagner leveleiből a bécsi Stefano Bernardín olvas fel. (k) Jegyeladási rekord London. Négy és fél perc alatt fogyott el a 65 ezer jegy a Rolling Stones londoni koncertjére. A zenekar július 6-án lép fel a Hyde Parkban. 44 év után térnek vissza arra a helyszínre, ahol 1969júliusában - két nappal az alapító tag Brian Jones halála után - ma már rocktörténeti eseményként számon tartott ingyenes koncertet tartottak, 250 ezres közönség előtt. Az idei fellépésre 95 és 300 font közötti árakon árulták a jegyeket. A Mail on Sunday című lap szerint a példátlan érdeklődés hatására a szervezőkbeiktattakmégegy koncertet, és a Rolling Stones egy héttel később, július 13-án is fellép a Hyde Parkban. A lap bennfentes forrásai szerint az azonban már valószínűtlen, hogy az együttes egy harmadik bulira is vállalkozna, még abban az esetben sem, ha a második koncert belépőiért is akkora lesz a roham, mint az elsőért. (MTI) A Sorstalanság Amerikában New York. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, április 16-án mutatják be New Yorkban angolul Kertész Imre Sorstalanság című regényének színpadi változatát, amelyben egy New Yorkban élő magyar színész, Boncz Ádám is szerepel. A dramaturg Visky András, a díszlettervező Lydia Andrioti görög képzőművész, a fordító a brit Tim Wilkinson. Az előadást egy neves New York i rendezőnő, Gia Forakis rendezi, (szinhaz.hu) Elhunyt Bigas Luna filmrendező Barcelona. Hatvanhét évesen rákbetegségben elhunyt Bigas Luna filmrendező, forgatókönyvíró. Legismertebb filmjeként az 1992-es Sonka, sonka című szatírát tartják számon. A rendező az akkor még ismeretlen Penélope Cruznak és Javier Bardemnek adta filmje főszerepeit, mindkettőjük számára ez hozta meg az áttörést. Bigas Luna neve az 1978-as Bilbao című film révén vált nemzetközileg ismertté. Az alkotó a spanyol film utóbbi évtizedeinek egyik legjelentő- (Képarchívum) sebb művésze volt. (MTI) Az elmúlt 30 évben a musicalt csaknem 1400 alkalommal játszották Budapesten Feltámadtak a Macskák Macskák és emberek (Képarchívum) Köztudott, hogy a macskáknak kilenc életük van. Egy újabb élet meg- elevenedésének lehettünk tanúi a Madách Színházban, ahol egy új nemzedék lépett színpadra. A feltámadás ideje nem véletlen: 2013. március 25-én volt 30 éves a Macskák. Ajubile- um alkalmából színpadra léptek azok is, akik az előző szériában bújtak a cirmosok bőrébe. ALAAÁSl KRISZTINA A Madách Színház 1983. március 25-én mutatta be Andrew Lloyd Webber musicaljét, a Macskákat, amely T. S. Eliot Macskák könyve című versciklusának megzenésítéseként született, és közvetlenül a londoni ősbemutató után Magyarországon is debütált. Az elmúlt 30 évben a zenés darabot csaknem 1400 alkalommal játszották. Műiden magyar színházi rekordot megdöntve eddig több mint 1,5 millió néző vásárolt jegyet az előadásra. Az eltelt három évtizedben sok szereposztást megélt a Macskák: a különböző szerepekben összesen 190 művésznek tapsolhatott a közönség. De térjünk vissza az újonnan bemutatott darabhoz. Ha csupa jelzővel kellene illetni, akkor a lenyűgöző, látványos, szórakoztató mind megfelelne. És bár mindez igaz, sokkal több van mögötte. Szirtes Tamás rendező az elmúlt évtizedek minden tapasztalatát és profizmusát belepasszírozta a darabba. Az összehangolt színpadi mozgás nemcsak a tökéletességre való törekvés érzetét kelti a nézőben, hanem az illúzióval is remekül él: pár órára képes elhitetni, hogy valóban egy nagy macskaközösséget látunk, annak minden boldogságával és nehézségével együtt. Ugyanakkor mégis közel állnak a valósághoz: már-már emberi karakterek bontakoznak ki a szemünk előtt - tekintélyt parancsoló, megvetett és bohókás figurák. Emellett a Macskák a látványelemekkel sem takarékoskodik. Götz Béla díszlettervező varázslatos hangulatot teremt a színpadon az emberi méretekhez viszonyítva elnagyolt, de a macskákhoz nagyon is illő arányokkal: a hatalmas csillár és fotel, az óriáscüinder mind-mind olyan tárgyak, amelyektől elhisszük, hogy macskák futkároznak a színpadon. A látványhoz hozzátartozik a jelmeztervező, Kovács Yvétt Alida munkája (Vágó Nelly, az előző tervező nyomdokaiba lépve), aki csodásán kivitelezett cicabundába bújtatta a szereplőket. Van hófehér macskalány, fekete fürtökkel és öltözékkel felruházott (felbundá- zott) rockerkandúr, pirosban feszítő szexi cicababák, öltönyben parádézó bűvészkandúr, hogy csak néhányat említsünk. Pozitívum az is, hogy remek hangosítással dolgozik a Madách Színház, a dalszövegek is végig érthetőek. Az egyik dal közben pillanatok alatt összeszereltek egy hintát, és a macskapár a közönség felett himbálózva dalolászott. Ekkor a jelenlevők igazán közel érezhették magukhoz a darabot. Káprázatos látványt nyújtott a színpadra varázsolt hajó is, melynek árboca egy óriás fehér ing volt, és azt is megmutatták, milyen egyszerűen és szemléletesen lehet hullámokat teremteni néhány kék textíliával. Maga a darab rendkívül jól strukturált. Azokat a dalokat, melyekben tömeges táncjelenetek szerepelnek, kevés szereplős számok követik, hogy a közönség kicsit megpihenhessen, és ne kelljen folyamatosan ide-oda kapkodnia fejét. Amit még az előadás közben észrevettem: szinte mindenki csillogó szemekkel és letöröl- hetetlen mosollyal fürkészte a színpadon folyó eseményeket. És való igaz: bár mi „csak” a székekbe süppedve ültünk, egy percig sem unatkoztunk . A színészek és a táncosok lelkesedése, jókedve felspannol- ta a közönséget. Akik nem látták az előző szereposztásban a Macskákat, azoknak alapból kihagyhatatlan a darab, akik pedig látták előzőleg is, azoknak összehasonlításként érdemes megnézni, mennyit és miben változott, fejlődött, alakult a Karminca- rend. Ami biztos: a néző kétféleképpen állhat fel a székéből. Vagy úgy, hogy holnap ismét meg akaija nézni a darabot, vagy úgy, hogy ő is macska szeretne lenni. A művészet számos ágában kipróbálta magát: festett, szobrokat készített fémből, gipszből, keze alól kerámiák kerültek ki, verseket, színműveket írt Negyven év Pablo Picasso nélkül ÖSSZEFOGLALÓ Ma negyven éve, 1973. április 8-án hunyt el Pablo Picasso, a múlt század egyik legismertebb, legsokoldalúbb képzőművésze. Málagában született 1881. október 25-én. Tízéves koráig élt e városban, majd négy évig La Corunában, mielőtt a család Barcelonába költözött, ahol festő és rajztanár édesapját a Képzőművészeti Főiskola professzorának nevezték ki. Apja maga képezte tehetséges fiát, akinek tizenhárom évesen már kiállítása volt, tizenöt évesen pedig felvették a barcelonai Királyi Képzőművészeti Akadémiára, majd a madridi San Fernando Királyi Akadémián töltött egy évet. A spanyol fővárosban a Prado gyűjteményének tanulmányozása is hozzájárult technikai ismereteinek bővítéséhez. Picasso 1900-ban járt először Párizsban, a következő években Párizs, Madrid és Barcelona között ingázott. 1904-ben végleg Párizsban telepedett le, műterme hamarosan az avantgárd művészek központjává változott. Stílusa egymásba átívelő korszakok sora. Az 1901 és 1904 közötti kék korszakot a szegények világának ábrázolása uralja, az ezt követő rózsaszín periódusból származó vásznaira a könnyedebb, lírai hangvétel jellemző, témáit ekkor gyakran merítette a cirkusz világából. A primitív afrikai szobrok hatását tükröző korszakának csúcspontja az 1907-ben festett Avignoni kisasszonyok című kép, amely radikálisan szakított a ldasszikus felfogással: töredezett síkjai brutálisan ábrázolják a női testet. A tárgyi világ formáit felbontó és geometrikus jelekké absztra- háló technikát Georges Braque- kal közösen fejlesztette ki. 1912 utáni korszakát a szintetikus kubizmus jellemzi. A formák lapos, kiterített, homogén felületek szintéziséből rajzolódnak ki, a kompozícióba különböző anyagokat és papírkivágatokat is beillesztenek, kitalálva a kollázstechnikát. Az 1930-as években Picasso André Breton révén közel került a szürrealista mozgalomhoz. A spanyol polgárháború idején a köztársaságiak oldalán állt, elítélte Franco rendszerét. A két világháború közötti periódus emblematikus szintézise az 1937-ben készült Guernica, amely a spanyol polgárháborúban a németek által lebombázott város mementója, a fasiszta barbárság elleni tiltakozás. A második világháborút a németektől megszállt Párizsban töltötte, ekkor lépett be a kommunista pártba, amelynek haláláig tagja maradt. 1949-ben rajzolta Békegalambját, békekongresszusokon vett részt, de 1956-ban tiltakozott a magyar forradalom eltiprása ellen. A háború után többnyire a Földközi-tenger partvidékén, Dél-Franciaországban, Antibes, Cannes, Mougins közelében lakott, személyét ekkor már kultusz övezte. Élete tele volt botrányokkal, minden szerelmét megcsalta, több gyermeke született, akikkel ugyanolyan kegyetlenül bánt, mint a nőkkel. Élete utolsó korszakát a stílusok keveredése jellemezte, a művészettörténet stíluskorszakai felé fordult és klasszikus mesterművek kreatív interpretációit készítette. Picasso a művészet számos ágában kipróbálta magát: festményei mellett készített szobrokat vasból, fémből és gipszből, keze alól kerámiák is kikerültek, verseket és színdarabot írt. Hatása alól a múlt század egyetlen művésze sem vonhatta ki magát, stílusainak változatossága, kísérletező kedve, (Képarchívum^ műveinek óriási mennyisége egyedülálló. Egyesek szerint csak festményeinek száma több mint 13 ezer, emellett 300 szobrot és megszámlálhatatlan nyomatot, metszetet, könyvillusztrációt készített. Pablo Picasso 1973. április 8-án hunyt el Mougins-ben. 2003-ban szülővárosában, Málagában felavatták múzeumát. Képeiért mesés összegeket fizetnek, 2010-ben az Akt, zöld levelek és szoborportré című festményéért 106 millió dollárt, idén márciusban Az álom című képéért 155 millió dollárt fizettek. (MTI/juk)
