Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-06 / 80. szám, szombat
SZALON 2013. április 6., szombat 7. évfolyam, 14. szám 2001-hez képest jelentősen nőtt a magukat nemzetiséghez tartozónak vallók száma, a válaszadók 85%-a válaszolt a nemzetiséget firtató kérdésre Magyarország a népszámlálás tükrében népszámlálás 2011 Gyarapodtak, és jóval ön- tudatosabbak a magyar- országi nemzetiségek, mint tíz évvel ezelőtt. Ez az egyik legfontosabb tanulsága a 2011-es nép- számlálásnak. Az összesített országos adatok nyilvánosságra hozatala majdnem másfél évbe került, annak ellenére, hogy első ízben lehetett a világhálón is kitölteni a népszámlálási kérdőívet. PATAY GÁBOR 2011. október 1-jén Magyar- országon 261 ezer emberrel kevesebb élt, mint a 10 évvel korábbi népszámlálás idején, ennek csupán harmadát tudta ellensúlyozni a bevándorlás, az ide költözők legnagyobb hányadát még mindig a határon belülre települő magyarok adják. Az elmúlt évtizedben a népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre vándorolt, tehát az ország keleti területein az átlagot meghaladó volt a veszteség. Népsűrűség A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre. Budapest után a legsűrűbben lakott terület Pest megye, itt átlagban 191 fő, míg a legritkábban lakott Somogybán 52 fő élt egy négyzetkilométeren. Korcsoportok Mintegy negyedmillióval kevesebb gyermek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A legutolsó népszámlálás adatai alapján majdnem ugyanannyival nőtt a 60 évnél idősebbek száma, mint amennyivel kevesebb gyermek élt Magyarországon. Figyelemre méltó, hogy minden tizedik magyarországi lakos legalább 70 éves vagy annál idősebb. A házasságkötések számának csökkenése miatt a házas családi állapotú népesség aránya 45 százalék alá esett, nagymértékben nőtt a hajadonok és nőtlenek aránya, valamint az elváltak száma is. A száz nőre jutó élve született gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. Az ország legterméketlenebb területe Budapest, míg a legnagyobb gyermekvállalási kedv Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyéhez kötődik, itt 175 gyermek jut száz nőre. Végzettség Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent 2011-re. A felnőtt népesség csaknem fele érettségizett vagy diplomás. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett. A legtöbb diplomás a fővárosban, míg a legkevesebb Nógrád megyében él. A magyar anyanyel- vűeknek csupán a negyede beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet. Vallás A nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma csökkent, az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma jelentősen nőtt a kérdésre válaszoló népesség körében (1,8 millióan határozták meg magukat ilyenképpen). A katolikusok száma 3 millió 871 ezer, a reformátusoké 1 millió 153 ezer, az evangélikusoké 215 ezer volt. Csaknem 2,7 millióan nem válaszoltak erre a kérdésre. Nemzetiségek 2001-hez képest jelentősen nőtt a magukat nemzetiséghez tartozónak vallók száma. A nemzetiségi törvény szerint az elismert magyarországi nemzetiségek körébe tartozik a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A legnépesebb nemzetiség a cigányság. 2011. október 1-jén 315 ezren vallották magukat cigány, ill. roma nemzetiségűnek, másfélszer annyian, mint 2001-ben. Ugyanakkor becslések szerint mintegy 800 ezer ember tartozik ehhez a közösséghez Magyarországon. 186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú nemzetiség, létszámuk az előző népszámláláshoz képest 54 százalékkal növekedett. A nemzetiséghez tartozók száma csak a görög, a szlovák és a szlovén közösség esetében csökkent - ez az adat azonban értelmezési kérdéseket vet fel (lásd keretes írásunkat). A román és a szlovák nemzetiség egyaránt 35 ezer, a horvát közösség közel 27 ezer, a szerb 10 ezer főt számlál. A többiek létszáma a népszámlálás adatai alapján 10 ezer fő alatti. A népszámlálási törvény értelmében egyébként a nemzetségi kérdésekre a válaszadás önkéntes volt, ezzel együtt a lakosság túlnyomó része válaszolt ezekre a kérdésekre is. A válaszadási arány a nemzetiség kérdésére 85 (2001-ben 94) százalék volt. A nagyobb létszámú nemzetiségek közül a cigányok legnagyobb arányban Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, a németek Budapesten, Baranya és Pest megyében, a románok Budapesten, Békés és Pest megyében, a szlovákok Békés, Komárom-Esztergom és Pest megyében élnek. Furcsa, hogy a korábban hagyományosan „szlovák bástya” Nógrád már nem tartozik ebbe a körbe. Különbségek Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetiségi közösségek mutatói számos pontban eltérnek az országos átlagtól. A legtöbb hazai nemzetiségnél a gyer- mekkorúak aránya kifejezetten alacsony. Kivételt képeznek a cigányok, akiknek a kormegoszlása valamennyi korcsoportban a leginkább eltér a teljes népességétől. A gyermekkornak aránya 32%, több mint duplája a teljes népességre jellemzőnek, az időskorúak aránya pedig kirívóan alacsony (4,6%). Az iskolai végzettség - részben összefüggésben az iskoláskorúak magas arányával - a cigányok körében igen alacsony szinten mozog: az érettségit vagy diplomát szerzettek aránya mindössze 4,2 százalék. Kiemelkedő ugyanakkor a teljes népességhez képest a lengyelek, az ukránok és az örmények iskolázottsága: közösségeikben 60- 70 százalék közötti a legalább érettségizettek aránya. Elsősorban magyarok, utána mások A nemzetiséghez tartozást - eltérően sok európai országtól, ahol csak egyeden kérdést tesznek fel - több kérdés vizsgálta: a nemzetiségen kívül az anyanyelvre, a családi-baráti körben beszélt nyelvre is vonatkozott egy-egy kérdés. Magára a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozóan is két kérdést tettek fel a 2011. évi népszámlálás során, azokból a kutatói tapasztalatokból kiindulva, amelyek szerint ez elősegíti a többes identitás bejegyzését. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? - szólt a 34. kérdés. Majd a 35.: Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is? Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdésfeltevés helyes volt, ugyanis nemzetiségét a válaszadók több mint 60 százaléka a második kérdésnél jelölte meg. (pg) Hányán vannak a szlovákok? 2011-ben szlovák nemzetiségűnek 29 647-en vallották magukat (2001:17 693 fő), a szlovákot anyanyelvként 9 888 fő tüntette fel (2001: 11 817 fő), 16 266-an bejelölték, hogy a szlovákot a családi, baráti közösségben használják (2001- ben: 18 057 fő). Az adatok összesítése alapján a magyarországi szlovák közösséghez tartozóként a KSH 35 208 fővel számol. A 2001-es népszámlálási kérdőívben egy további kategória is szerepelt: a kulturális kötődés. Szlovák kötődésűként akkor 26 631-en határozták meg magukat. A részhalmazok alapján a 2001-es népszámlálás a szlovák nemzetiséghez tartozóként, azaz egyfajta összesítésként 39 266 személyt mutatott ki. Ilyen megközelítésben a szlovák közösség 10 év alatt mintegy 4000 fős veszteséget produkált, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a nemzetiséget egyértelműen vállalók lélekszáma nagyjából 12 ezerrel nőtt. A fogyás vagy növekedés kérdését tehát több pontot figyelembe véve lehet csak értelmezni. Ez igaz a többi nemzetiség esetében is. (as) VÁLASZOL Kruchina Vince a Központi Statisztikai Hivatal szóvivője A különböző kitöltési lehetőségekkel milyen arányban éltek a válaszolók? A válaszadók 19%-a interneten, 16%-a papíron, önkitöltős módszerrel, míg 65%-a interjú formájában szolgáltatott adatot. Volt-e szankciója az adatszolgáltatás megtagadásának, ha igen, hány büntetést vetettek ki? Mivel a népszámlálás adatszolgáltatása a törvény erejénél fogva kötelező volt, a szankcionálás a jegyző hatáskörébe tartozott. A szankciót válaszmegtagadás esetében lehetett alkalmazni, a szabálysértőket 50 ezer forintig lehetett bírságolni. Mivel a szabálysértéseket nem a KSH kezelte, nincs pontos információnk, de visszajelzések alapján az eljárások száma nem haladta meg a százat. Miért vett igénybe ilyen hosszú időt az adatok közzététele, holott az adatgyűjtés során a legkorszerűbb technikát is bevetették? Összesen 17 hónap telt el az adatgyűjtés vége és a végleges adatok közzététele között. Megjegyezném, hogy előzetes adatokat, valamint a kérdőívek 1 %-átfeldolgozó eredményeket már néhány hónappal a nép- számlálást követően, 2012 márciusában, majd októberében is nyilvánosságra hoztunk. Az adatok feldolgozása igen összetett művelet volt, mivel 3 különböző adatgyűjtési csatornából (internetes, számlálóbiztos által kitöltött papír és a válaszadók által maguk kitöltött papír kérdőívek) kellett összeterelni és azonos szintre hozni az információkat. Az online kérdőíveken kevesebb volt a hibázási lehetőség, míg a papír kérdőíveknél - különösen amelyeket az adatszolgáltatók maguk töltöttek ki - több hónapig tartott az ellenőrzés. Emellett a kérdőívben szerepeltek szöveges válaszok is, amelyeket kódolással kellett a statisztikai feldolgozásra alkalmassá tenni. Az előző népszámlálás végleges megyénkénti, településenkénti adatait 24 hónap után hoztuk nyilvánosságra. Nemzetköziviszonylatban: a legtöbb országban 13-20 hónapra volt szükség az adatok feldolgozásához. A hosszadalmas feldolgozási időszak miatt mennyire tekinthetők irányadónak a 2011 októberében rögzített, mára véglegesített adatok? Teljes mértékben irányadók. A népszámlálási eredmények időtállók, nem csak az adatfelvétel pillanatára vonatkozóan mondanaksokat, hanemvisszatekintve sok-sokévtizedre, rávilágítanak az ország társadalmigazdasági életénekfontosválto- zásaira, tendenciáirais. Kitért-e a legutóbbi nép- számlálás a határon túli magyarokra, valamint mérték-e a kettős állampolgárok vagy a magyarigazolvánnyal rendelkezők számát? A népszámlálás a határon túli magyarokra nem terjed ki. A jogszabály alapjánanépszámlá- lás során össze kellett írni a Magyarország területén élő természetes személyeket, valamint az ország területén minden lakást, lakott üdülőt és közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményt. Az adatokat 2011. október 1., szombat, 0 órai időpontnak megfelelően kellett megadni. A népszámlálás idején 147197külföldiállampolgártés 89 ezer kettős állampolgársággal rendelkező adatszolgáltatót regisztráltunk, (pyg)
