Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-28 / 74. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 28. Hasznos tanács 9 Ha a szülők megegyeznek a gyermek elhelyezésében, a tartásdíj összegében, a bíróság csak rábólint A legjobb a közös elhelyezés A válási folyamat egyik legnehezebb, legtöbbet bírált része a gyermek elhelyezése. A gyermekeknek az a legjobb, ha továbbra is érzik, mindkét szülő törődik velük, ehhez a legmegfelelőbb, ha a szülők megegyeznek a közös elhelyezésben, és ezt a bíróság is megerősíti. ÖSSZEFOGLALÓ Gyermekelhelyezési keresettel már a bontóper kezdete előtt bírósághoz lehet fordulni. Ez akkor indokolt, ha valamelyik fél attól tart, hogy a másik szülő önkényesen magánál tarthatja a gyereket. A döntés meghozásakor mindig a gyermek érdekeit tartja szem előtt a bíróság. Az összes körülményt meg kell vizsgálni, és a gyereket annál a szülőnél helyezik el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ideális esetben a szülők előre megegyeznek, megállapodás hiányában a bíróság dönt. Ha pedig a per során kiderül, egyik szülő sem alkalmas a gyermek nevelésére, a gyermeket ún. harmadik személynél is elhelyezhetik. Az is előfordulhat, hogy a bíróság a gyermek közös elhelyezéséről dönt, vagyis a gyermeket egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a szülők. Ekkor nem feltétlenül szabnak ki tartásdíjat. Ez a lehetőség a legjobb a gyermek számára, neki ugyanis mindkét szülőre szüksége van. A válásról szóló határozatban szabályozzák a szülők kötelességeit és jogait, azt is, hogy a másik szülő milyen gyakran találkozhat vele. Szükség esetén korlátozzák a láthatás jogát, sőt megtilthatják a kapcsolattartást. A tartásdíj A szülők legalább a gyermek 18 éves koráig vagy amíg a gyerekek nem képesek eltartani saját magukat, kötelesek tartásdíjat fizetni. A nagykorú gyermekek után fizetett tartásdíjról a bíróság csak javaslat alapján dönt. A házasság felbontásakor a bíróság meghatároz egy összeget, melyet az a szülő fog fizetni, amelyik gondoskodásába nem helyezték a gyermeket. Ideális esetben a szülők előre megegyeznek a tartásdíj összegéről. Ha nincs megegyezés, vagy az ellentétben áll a gyermek érdekeivel, a tartásdíjat a bíróság határozza meg. Semmilyen norma nem szabályozza, pontosan hogyan kell kiszámítani, több tényezőtől függ. Alapszabály, hogy mindegyik szülő a lehetőségeitől és anyagi helyzetétől függetlenül köteles teljesíteni a törvényileg meghatározott minimális kötelességét, eszerint a tartásdíj minimális összege a létminimum 30 százaléka, vagyis legalább 58,4 euró. A konkrét összeg megállapításakor, amikor megvizsgálják a szülő lehetőségeit és anyagi helyzetét, figyelembe veszik az összes bevételét és megalapozott költségeit, ám nincsenek tekintettel az egyéb kiadásaira. Ha valaki eltitkolja tényleges anyagi helyzetét, 820 euróra büntethető, ha később is nehezíti a tényfeltárást, további 1640 eurós büntetést kaphat, a tartásdíj kiszabásakor pedig a bíróság feltételezi, hogy legalább a létminimum húszszorosának megfelelő havi bevétele van. A tartásdíjat havonta és előre kell fizetni. Spórolás is előírható Amennyiben a szülő anyagi helyzete lehetővé teszi, a bíróság takarékoskodásra is kötelezheti őt a gyermek javára. Ez esetben a rendes tartásdíj mellett meghatározzák azt az összeget is, amelyet rendszeresen átutal egy külön e célból létrehozott számlára. Az itt elhelyezett pénzhez csak a bíróság engedélyével lehet hozzányúlni. A tartásdíjhoz való jog nem évül el, ám csak a kereset beadásának napjától lehet jóváhagyni. Kiskorú gyermek esetében - bizonyos esetekben - a per előtti 3 évre visszamenőleg is megítélhetnek tartásdíjat. Ha a későbbiekben változik a szülők anyagi helyzete, a bíróságot kérhetik a tartásdíj összegének a módosítására. Ha valamelyik házastárs képtelen eltartani magát, a bíróság a másik felet kötelezheti, hogy anyagilag támogassa őt - a válás kimondásától számított legtöbb 5 évig, indokolt esetekben tovább is, például akkor, ha az ő gondozásába helyezték egészségkárosodott gyermeküket, (sza) Érvek és ellenérvek 10 érv, miért ne váljon el: 1 A házastársi válságot ■ nem kell azonnal válással orvosolni, a konkrét problémákra kell megoldást keresni. 2 Menjenek el házassá- ■ gi szaktanácsadóba! 3 Mediátor közvetíté- ■ sével megújíthatják a párbeszédet, és sikerülhet kiutat találni a kilátástalannak tűnő helyzetből. 4 A közös gyerek a leg- ■ fontosabb érv, miért ne váljanak el! A válás nemcsak ■ egyszerű formalitás, hanem kudarc is, ami lelkileg és érzelmileg megviseli az egész családot. 6 A válás az addig ■ megszokott életszínvonal megváltozását is jelentheti: vagyona felét elveszítheti, de adósságai megmaradnak. 7 Ha a válás előtt nem ■ dolgozott, utána valószínűleg rá lesz utalva. 8 Önmagában a válás ■ is drága mulatság. A válás megalapo- ■ zottságáról meg kell győzni a bírót, sokszor ki kell teregetni a szeny- nyest, és ha partnerének ügyesebb ügyvédje van, nem biztos, hogy az ítélet igazságos lesz. Ha nem szereti a ■ magányt, ne váljon el! Az új partner nem biztos, hogy jobb lesz. 10 érv, miért váljon el: I Voltak házzasági ■ tanácsadóban, medi- átornál, ám a helyzet nem javult, sőt romlott. Idegenekként élnek ■ egymás mellett, már nem éreznek semmit egymás iránt. 3 Nem jó, ha csak ■ a gyerekek miatt maradnak együtt - a kicsik érzik a feszültséget, problémákat. 4 Kiabálás, sírás, szó- ■ beli és fizikai erőszak - nem tolerálható, főleg ha ismétlődik. Az ilyen kapcsolatot minél gyorsabban fel kell bontani. 5 Ha az egyik part- ■ nemek egy másik személlyel van kapcsolata. 6 Ha eltérő kulturális, ■ szociális, vallási és filozófiai nézeteik miatt gyakran veszekednek, az ilyen viták egyre hevesebbek és lelkileg kimerítőek. 7 Ha az egyik partner ■ kineveti, kigúnyolja, nem tiszteli, levegőnek nézi a másikat, szolgálót csinál belőle. 8 Szexuális életük nem ■ kielégítő, és nincs remény javulásra. 9 Az egyik fél alkoho- ■ lista, kábítószerezik, vagy más szenvedélybetegsége van, és nem akarja kezeltetni magát. Hosszabb ideje ■ külön élnek, mindkettőjük elégedett a saját életével. A válás radikális és szélsőséges lépés, mielőtt rászánja magát, jól fontolja meg a válás ellen és mellett szóló érveket. A VAGYONMEGOSZTÁS Házastársi osztatlan közös tulajdonnak számít minden olyan ingó és ingatlan vagyon, melyet a felek az esküvő pillanatától számított közös élet alatt együtt szereztek. Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a párok a fizetés mértéke szerint szeretnék szétosztani a szerzett vagyont. Bármennyi volt a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyon egyenlő arányban Uletí a házastársakat. A javak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában meglévő értéket kell számítani, nem a beszerzési árat. A bíróság az ingadanok értékesítésére igazságügyi szakértőt rendel ki. Előfordulhat, hogy a házastársak már a válás előtt külön élnek, és néhány közös vagyontárgy az egyildik kizárólagos birtokában marad. Ilyen helyzetben a fent említett javak értékében a különválás időpontja lesz a meghatározó. ♦ Az összes megtakarítást - például a befektetési jegyeket, a lakás-takarékpénztári megtakarítást, a nyugdíjbiztosítást, a lekötött betéteket stb. egyenlő arányban osztják el. A gyakorlatban ez általában úgy szokott kinézni, hogy az adott megtakarítás azé marad, akinek a nevére szól, és kifizeti a másik partnert. Hasonló módon osztják el az adósságokat is. Ezt elkerülendő a felek köthetnek házassági előszerződést, melyben előre rögzítik, válás esetén hogyan fognak eljárni. ♦ Az életbiztosítás nem képezi a vagyonmegosztás tárgyát, mert nem számít megtakarításnak. ♦ Ha a felek még a válóper elindítása előtt megáUapodnak, hogyan osztják el a közös vagyont, és a gyerek elhelyezéséről is megegyeznek, a bíróság „5 perc alatt” kimondja a válást, és az egész csak 66 euróba fog kerülni. Ha tényfeltáró eljárásra, külön vagyonmegosztási és gyermekelhelyezési perre van szükség, az évekig elhúzódhat, közben szakértőket vonnak be - ez mind külön pénzbe kerül. A bíróság igazságosan elosztja a vagyont, ám a jogerős határozattal megítélt vagyon értékének két százalékát ki kell fizetni a bíróságnak. ♦ Amikor a válás már elkerülhetetlenné válik, célszerű egy részletes listát készíteni a lakásban található ingóságokról. Ideális esetben ezt közösen készítik. Az értékesebb darabokat érdemes lefényképezni, a számlákat félretenni - jól jön majd, ha hirtelen, rejtélyes körülmények között eltűnik valami egy nagyobb vita után. Előfordulhat az is, hogy a társa váratlanul elköltözik, és minden mozdíthatót magával visz. Ezenkívül készítse elő a közös hitelkártya- és bankszámlák lezárását, nyisson saját számlát! ♦ A vagyonmegosztás során az egyik legfontosabb kérdés az szokott lenni, hogy ki maradjon a közösen vett házban, lakásban. Tanácsos nem kiköltözni, mert nagyobb az esélye, hogy annak ítélik az ingatlant, aki benne lakik - aki elköltözött, meg tudja oldani a lakásproblémáját, így nem feltétlenül szorul rá, hogy az ingatlan az övé legyen. A megegyezés eredménye lehet az is, hogy kompenzálja az elköltözőt az a fél, akié a lakás lesz, segít neki új lakás finanszírozásában stb. De az is lehet, hogy az egyik fél önként lemond az ingatlanról. ♦ Míg a házastársi osztatlan közös tulajdont egyenlő arányban osztják el a felek között, addig a különvagyonhoz nem lehet nyúlni. Különvagyonnak számít az, ami már egyértelműen megvolt a házasság előtt, valamint az ennek az értékén szerzett vagyon (pl. az egyik fél vagyonának értékesítéséből szerzett összegen vásárolt további vagyon). Ugyancsak különvagyon az örökség, ha csak az egyik fél örökölte - ez érvényes az ajándékra és a restitúci- óból származó vagyonra is. Különvagyonnak számítanak a személyes használati tárgyak, valamint a felek munkavégzéséhez szükséges eszközök is.
