Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-28 / 74. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Vangelis 70 Athén. Holnap ünnepli 70. születésnapját a világhírű zeneszerző, Evangelosz Odüsszeasz Papathanassziu, ismertebb nevén Vangelis. 1967-ben Demis Roussos és Loucas Sideras társaságában megalapította az Aphrodite's Child nevű zenekart, amely világhírű lett. Már első kislemezük, a Rain and Tears nagy sikert aratott, a következő négy évben lemezeikből húszmillió példány kelt el. Vangelis élete legnagyobb sikerét a Tűzszekerek című film zenéjének köszönheti, amelyért 1981 -ben Oscar-díjat kapott. Még számos film zenéjét írta, Ridley Scottal 1982-ben a Szárnyas fejvadász, majd tíz évvel később az 1492 - A Paradicsom meghódítása című alkotásokban dolgozott együtt. 2004-ben Oliver Stone kért tőle zenét a Nagy Sándor, a hódító című alkotásához. (MTI/juk) Film a Pistorius-gyilkosságról? London. Míg Oscar Pistorius állítólag az összeomlás szélén áll, addig Hollywoodban körvonalazódik egy olyan film ötlete, mely a műlábú futó életét mutatná be, olimpiai sikereitől kezdve barátnője meggyilkolásáig. Bár a film tervét még semmüyen hivatalos forrás nem erősítette meg, a hírek szerint már készül a forgatókönyv, és a szereposztáson is gondolkodnak. Állítólag két nagyobb filmstúdió is foglalkozik a Pistorius-sztori feldolgozásával. Brit bulvárlapok szerint Oscar Pistoriust a filmben Ryan Gosling alakítaná, a meggyilkolt barátnő, Reeva Steenkamp szerepére pedig Charlize Theron lehet esélyes, (k) PENGE A meztelen lány Vida Nikoletta első verskötete ígéretes vállalkozás: a metaforikusán értelmezett meztelenség, a lecsupaszított létezés tudattartalmait rögzíti, de folyamatosan reagál a testi viszonylatokra is. Versei zömében egy elbeszélés kellős közepéből kiszakított szövegfoszlányoknak vagy gondolatfutamoknak tűnnek, rendszerint prózai, sokszor egyenesen igénytelen nyelven. Ez a típusú vers a retorikai megformálásból és a szöveg plasztikusságából nyeri erejét. Mintha egy kígyót bottal piszkálnánk, terelgetnénk valamilyen általunk kijelölt cél felé. A versszövegek azonban csak a legritkább esetben keltik ezt a feszültségteli, veszélyes hangulatot, általában a női magazinok szokatlanul poé- tikus tárcáit idézik. Ritka az olyan koncentrált szerkesztés, mint pl. A jelen hasonmásai című szövegben, ahol a kevés felvett motívum alaposabb nyelvi vagy egzisztenciális megszólaltatására is sor kerül. A csupasz test és a ruha magányának közös nevezőre hozása a Libabőr című versben remek ötlet: „Levetkőztünk. / Mindenki meztelenre. / Libabőrös testünk oly magányos volt, / akár egy szakadt necc- harisnya...” Vagy a fent és lent kimozdításából fakadó perspektíva is lenyűgözi az olvasót: „Valaki szalad a fák közt, / árnya betakaija az eget”. És íme a köznapi létben megpillantott szépség: „Lenne saját nadrágod, / Saját bugyim, / De közös lenne a mosás”. Vida Nikolett kötetében sok a szép, kidolgozott, alaposan megfontolt hely, passzus, a versek egésze azonban néha valóban olyan, mint ahogy a fülszöveg sejteti: „csendes, vontatott, melankolikus zenéjű”. Ez a vontatottság különösen akkor zavaró, ha a minimális közlendő a közhelyek mentén kísérletezik poétikus ki- zökkentésekkel, vagy ha maga is minden irónia nélkül a közhely anatómiájává seké- lyesíti a verset, mint pl. a Csupaszon esetében: „Süketen és vakon álmodjuk tovább / Önző álmainkat”. Vida Nikoletta kötete autentikus, izgalmas szöveg a maga kipróbálatlanságból fakadó bizonytalanságaival - inkább egészében véve, regényszerűen érdemes olvasni, mintsem versekre bontva. Vida Nikoletta - A lány meztelenül (Madách-Po- sonium, 2012) Értékelés: •••••00000 Vida Nikoletta Steven Soderbergh új filmjében mellbevágó csavarokkal és megdöbbentő fordulatokkal dolgozik Túlmegy azon, aminek látszik Férj (Charming Tatum) és feleség (Rooney Mara), valamint a feleség pszichológusa (Jude Law) (Fotók: ßontonfilm) Még el sem kezdődik a film, csak a főcím stáblistája pereg egy épület előterében, s már a betűk mögül előtűnő épület leköt, elárul, mond valamit. Sejtelmeset, vészjóslót, a bezártság feszült érzetét sugallja. Letűnnek a betűk, s az első epizódkép egy vérfoltos üres szobabelsőt mutat. Még semmi se történt, már benne vagyunk a filmben. A hangulata tökéletesen megvan. TALLÓSl BÉLA Amit itt a legelején, eddig láthattunk - a hangulatkeltő környezetből - nagyon lényeges, mivelhogy a felvezető kulcsot képezi a filmhez. Azért fontos ezt itt hangsúlyozni, mert nem ezen a nyomon vezet tovább Soderbergh Mellékhatások című mozija, de később, amikor a sztori elér oda, hogy eseménysort köt a bemutatott helyszínrészletekhez, a néző maga is kezdi kirakni a múltat. Igen, a múltban megesett dolgokat próbálja (egyébként nem sikerülhet!) a helyére rakni, ugyanis a kezdő képsor után - amikor végül is még egyáltalán nem történt semmi - meredeken visszaugrunk az időben, s valójában így kezdődik el a film, immár a sztori tálalásával. De a történet is úgy bomlik ki, hogy a film körülbelül a feléig (vagy még azon túl is) félrevezet. Mint ahogy a hivatalos ajánló is más irányba visz el. Azt hiteti el ugyanis, hogy a Mellékhatások amolyan gyógyszeripari ellenreklám. Hogy a története a gyógyszeripar manipulációiról, illetve arról és egyben az ellen szól, amit a gyógyszergyártók nap mint nap teljes gőzzel reklámként nyomatnak. Vagyis hogy csak és kizárólag az ő termékük a jó, a legjobb, fogyasszuk azt, s minden panaszunknak búcsút inthetünk. így aztán beleéljük magunkat, hogy a film a gyógyszerpiac átláthatatlan machinációiról próbálja lerántani a leplet. Ehhez társul egy másik, összefüggő téma, az orvosipszichológusi etika bonyolult kérdésköre. Ez is, az is benne van a filmben, a feléig (vagy még azon túl is). De nem kizárólagosan erről szól. Az Oscar- díjas Soderbergh annál sokkal bonyolultabb, eszesebb, furfangosabb, fifikásabb rendező, mint hogy a „sima gyógyszerügy” témával traktálja a nézőit (még ha erősen koncentrál is FILMKOCKA Mellékhatások ■ Angol cím: Side Effects ■ Szlovák cím: Vedľajšie účinky ■ Színes, amerikai thriller, 106 perc, 2013 ■ Rendező: Steven Soderbergh ■ Forgatókönyvíró: Scott Z. Burns ■ Operatőr: Steven Soderbergh ■ Szereplők: Rooney Mara, Jude Law, Channing Tatum, Catherine Zeta-Jones, Mamie Gummer A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. rá, csupán mellékvonalként). Túljár ő a néző eszén. Csavarokkal dolgozik. Váratlan, mellbevágó csavarokkal és megdöbbentő fordulatokkal. Ettől dagad bűnüggyé a gyógyszeripari és orvosetikai dráma, s vált át a film fondorlatos bűn- cselekményeket felgöngyölítő thrillerbe. Emily Taylor (Rooney Mara) félje (Channing Tatum) mellett fényűző életet élt. Pálja azonban különféle ügyletek miatt börtönbe kerül. Amikor a férfi négy év után kiszabadul, Emüy nem tudja onnan folytatni, ahol házaséletük megszakadt. Súlyos depresszióban szenved, teljesen leenged, elveszti energiáit, ezért felkeresi Jonathan Banks (Jude Law) pszichológust, aki egy sokat reklámozott és teljes felépülést ígérő gyógyszert ír fel neki. A szer kezdetben segít Emilyn, javul az energiaháztartása, amit félje elsősorban az ágyban, együttlét közben tapasztal. Úgy tűnik, minden helyrezökken, ám a nem várt mellékhatás galibát okoz. Ekkor erősödik fel a film elején megteremtett hangulat. Itt már nemcsak Sugallatként csapja meg a nézőt a vészt jósló, feszült érzet, hanem átélhető valósággá válik. Azzal, hogy felderül annak a négy évnek a titka, amíg a férj börtönben ült. E titok fokozatos feltárásával fordulatokkal teletűzdelt thriller kezdődik, amelynek a logikája és fejlődése csigalépcsőhöz hasonlítható. A csavarlépcső egy rébuszhoz vezet, s minden egymásra épülő (emeleti) szinten újabb, végképp nem várható, nem kiszámítható fordulattal fed fel belőle valamit. Kiderül, hogy a gyógyszeripari és orvosetikai dráma csak egy felcsigázó, csúcsra járató előjáték volt. Nem stilizált, deformált, irreális, nem elszállt, hanem átélhető valós alapot nyújt a véres bűnügyhöz. Ettől ütős ez a thriller. Ez érvényes a figurákra is. Reális, autentikus hősök, nem filmmese teremtményei. A film fényképezése - ezúttal is Soderbergh kezében volt a kamera - pedig jó fényt ad a rébuszfej- téshez. Érdemes belevágni. Változatos programmal készül a húsvéti ünnepekre a magyar közmédia Vetélkedő, kalandfilm, gasztrotúra, filmek AJÁNLÓ Budapest. Élő közvetítés a Vatikánból, opera, ifjúsági és játékfilmek, valamint húsvéti vetélkedő is szerepel a közmédia húsvéti programjában. Rendhagyó húsvéti Maradj talpon! vetélkedővel várják a nézőket holnap az Ml-en. A játékosok közül többen a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsorban szerepeltek. Díszes népviseletben vonulnak fel a néptáncosok, népdalénekesek, a vásári mesemondó, valamint Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató, a műsor egyik zsűritagja, aki szintén beszáll a versengésbe. Szombaton a Ben Húr című 2010-ben készült kétrészes angol-kanadai film első részét vetítik a Dunán. A film az amerikai Lew Wallace 1880-ban megjelent könyve alapján készült Joseph Morgan főszereplésével, a második részt vasárnap tekinthetik mega nézők. Ünnepi Gasztroangyal kiadással jelentkezik az Ml-en Borbás Marcsi. A műsorvezető ezúttal Pécs gasztronómiai különlegességeit fedezi fel, a műsorban a Vivat Bacchus Énekegyüttes előadásában egy ófrancia bordal és Bárdos Lajos kórusműve, a Dana-Dana is felcsendül. A Bartók rádión Muszorgszkij Borisz Godunov című operája lesz hallható a madridi Teatro Real előadásában, mások mellett Szemerédy Károly operaénekessel, aki Madridban végeztetanulmányait. Az Ml-en Roman Polanski Twist Oliver című filmjét vetítik. Charles Dickens egyik legolvasottabb regényének adaptációja 2005-ben készült. Húsvét vasárnapján az M2 ünnepi válogatással várja a gyerekeket. Élőben közvetíti az Ml a katolikus szentmisét a Vatikánból, majd délben Ferenc pápa Urbi et Orbi, a „városnak és a világnak” szóló üzenetét, jókívánságát és áldását követhetik figyelemmel a nézők az M1 -n és a Dunán. Hétfőn a Kossuth rádió Palócföldre kalauzolja a hallgatókat. A Húsvét Hollókőn című félórás élő adásban a háromnapos helyi Húsvéti Fesztiválról lesz szó. Judy Garland és Fred Astaire főszereplésével A Húsvéti parádé című amerikai filmet vetítik a Dunán, a vígjátékban a híres táncos egy csetlő-botló táncosnőből farag sztárt. (MTI)
