Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-27 / 73. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 27. Vélemény És háttér 7 A dolog még ott romlott el, amikor Ciprus bankrendszere óriásira duzzadt Aphrodité vonzerejének vége Ciprus története csak egy kicsi, de sokatmondó epizód az elhúzódó uni­ós adósságválságban. GÁL ZSOLT A kis szigetország az elmúlt években úgy vonzotta a gazda­gok - különböző eredetű - pénzét szerte Európából, mint annak idején a görög mitológia szerint Ciprus partjainál a ha­bokból kagylóhéjban kiemel­kedő szerelemistennő, Aphro­dité a férfiak tekintetét. Az ókorban a legenda sze­rint, amikor az istennő partra lépett, lába nyomában csodás növények keltek ki a földből, amelyek nem mellesleg kitűnően alkalmasak a szerel­mi vágy növelésére (innen az afrodiziákum szavunk). Ciprus esetében az uniós tag­ság, az alacsony társasági adó és a stabil jogi környezet jelentette a vonzerőt a tőke számára. Ezekből az afrodiziákumokból a két utóbbi azonban végleg a múlté, és Ciprus - az államcsőd­től való rettegés és kényszer ha­tására - legalább olyan szeszé­lyessé vált a befektetők számá­ra, mint Aphrodité volt a mito­lógiában. A közvetlen állam­csődöt ugyan elkerülte, de a hi­telét végleg elvesztette és gaz­daságára sötét jövő vár. A jelenlegi helyzetből már csak rossz kiutak voltak, mert a dolog még ott romlott el, ami­kor a kis szigetország bank- rendszere óriásira (a nemzeti össztermék hétszeresére) duz­zadt az Európa minden részéről odaáradó pénzeknek köszönhe­tően. A beáramló pénzek között akadt teljesen legális és sejthe­tően illegális jövedelem, és a cé­lok is különbözőek voltak a le­gális adóoptimalizációtól az adókerülésig bezárólag. De fő­leg a biztos, kedvező környezet játszott szerepet, különösen a bizonytalan, vadkeleti állapo­tok elől menekülő orosz és uk­rán tőkének. A ciprusi nagy­bankok görög ciprióta vezetése a pénzek tekintélyes részét Gö­rögországban fektette be, egye­bek között államkötvényekbe, ami fatális döntésnek bizo­nyult. A részleges görög állam­csőd miatt az állampapírokon óriási veszteségeket szenvedtek el, és már idáig is csak az Euró­pai Központi Bank lélegeztető­gépén vészelték át a válságot. Most bizonyosan bankpánik vár a szigetországra. A külföldi befektetők nagy része valószí­Ciprus a közvetlen ál­lamcsődöt ugyan elke­rülte, de a hitelét végleg elvesztette és gazdasá­gára sötét jövő vár. nűlegúgy menekül majd el, mint ahogy 1975-ben a libanoni pol­gárháború kitörése után Bejrút­ból (a térség addigi pénzügyi központjából), éppen Ciprusra. Különösen azok fognak bosszú­san távozni, akiknek bankbeté­tük 100 ezer euró feletti részét (még nem tudjuk, mekkora ré­szét) az állam egyszerűen kon- fiskálja. De az a tény, hogy az összes bankbetét megadóztatá­sa egyáltalán felmerülhetett, alighanem oda vezet, hogy a kisbetétesek jelentős része is az első adandó alkalommal kiüríti a bankszámláját, biztos, ami biztos alapon. Mivel a pénzügyi rendszer - az idegenforgalom mellett - a ciprusi gazdaság alappillére volt, ezért a gazda­sági zuhanás (a nemzeti össz­termék, a foglalkoztatottság, a jövedelmek zuhanásszerű csök­kenése) előre programozható. Az Európai Unió szemszögé­ből Ciprus csak egy parányi láncszem a megmentett orszá­gok sorában, viszont kényel­metlenül jelzi, hogy a válság folytatódik, ráadásul tabukat dönt le (a bankbetétek egy ré­szének elvétele). A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezető­jének gazdasági tanácsadója JEGYZET Húsvéti stressz VERES ISTVÁN lanulsokvolta rosszkedvű em­tek az ablakon, és olyanokat mondtak, amiket ide leírni nem is lehet. Képtele­nek elfogadni a valóságot, hogy igen: 2013-ban március végén olyan mérsékelt égövi országokban, mint Szlovákia és Magyarország, még hava­zik, nem is akárhogyan. Szent­ségeinek otthon, az utcán és a munkahelyen, hogy tiszta de­presszió, ezt nem lehet kibírni, és hogy már rég nyílnia kellene a magnóliáknak. Meg hogy nem lehet közlekedni a város­ban, latyakosakajárdákmegaz utak. Mitszóljon, akinekapad- lását rendszeresen telehordja hóval a szél? Azt össze kell sö­pörni, kannákban lehordani, mert ha szétolvad, be ázik a pla­fon. Ha ilyen teendőkre kény­szerít minket az időjárás, akkor indokolt a rosszkedv, de ha csak a hideg és a latyak számít zavaró tényezőnek, talán nem érdemes fárasztani magunkat idegeskedéssel. Hisz november végétől egyfolytában havazik, j anuár közepén reménytele­nebb a helyzet, hisz akkor tud­juk, hogy méghátra vanmásfél hónapnyi kemény tél. Akkor sokkal szomorúbb belegon­dolni, mint ilyenkor, amikor tudjuk, hogy néhány nap, és itt ajóidő. Úgy vagyunkaz egésszel, mint a karácsonyi ponttyal. Az év során alig eszik valaki halat, de karácsony előtt kígyózó sorokban vásárolja mindenki, és ha nem kap, vagy nem olyat (két kiló felett már zsíros), amüyet szeretne, egy­ből elborul az agya. Egész év­ben bezzeg nem hiányzott neki. Szóval a rosszkedv kulcsa a fe­jekben van. Nem is azért borul el az agyunk, mert különöseb­ben nagy problémát okozna a hó vagy éppen a hal hiánya, ha­nem mert hozzá vagyunk szok­va, hogy minden gombnyo­másra összejön. Hamegnem, képtelenekvagyunkbeletö- rődni, hogynem azt kaptuk, ami szerintünkjáma. Pedig a tavasznak a megújulásról kel­lene szólnia, de mi csakaztvár- juk: legyen már meleg. Jól kez­dődik tehát az idei húsvét is. Ráadásul már a fekete macská­ról elnevezett kölnit sem lehet kapni. Mindegy jó lesz a mara­dék Pitralon. KOMMENTAR Digitalizálás Maďarič-módra AAAR1ÁN LEŠKO Bármilyen régóta foglalkozik is az ember a szlovák belpolitikával, egy dolog biztos egészen misztikus és megfoghatatlan marad számára. Mint ahogy nehéz megjósolni, hogy melyik dalból lesz igazi nagy sláger, ugyanúgy nehéz eltalálni, hogy milyen belpolitikai ügyből lesz igazi nagy,országos botrány. Néhány ügyecske meglepő módon agyonmedializált, földrengésszerű bot­ránnyá dagad, és előfordul, hogy igazán komoly dolgok a sors szeszélye folytán egy tyúklopási ügynél is kevesebb teret kap­nak és aztán gyorsan elfelejtődnek. Első pillantásra úgy tűnik, e második sors vár arra a botrányra, amit múlt héten Dániel Krajcer és néhány ellenzéki politikus robbantott ki a szlovák kulturális örökség digitalizálása kap­csán. Az ügy a bizonyítékok ellenére sem került a címlapokra, pedig világos, hogy Marek Maďarič (Smer) kulturális minisz­ter 2010-ben több millió eurós szerződést kötött egy gyanús kft.-vel a digitalizálás elvégzésére, majd ezt a szerződést 2012-ben megújította. Ha pusztán belpolitikai ügyről lenne szó, ez a helyzet már nem is változna. De mivel a digitalizálás­ra az Európai Unió ad pénzt, a botrány hamarosan mégiscsak kikerülhet a címlapokra. Az előző és a jelenlegi kulturális miniszter azon vitázik, hogy Daniel Krajcer szabályosan mondta-e fel azt a szerződést, amit MarekMadariékötöttaTender Media Group (TMG) tár­sasággal. Azon veszekednek, hogy a szerződésbontást meg- kapta-e egyáltalán a társaság, s ha igen, akkor a megfelelő személynek lett-e kézbesítve. Ez a kis politikai folklór egy ide­ig lekötheti a szemlélődőt, de a dolog lényege máshol van. Krajcer azért bontott szerződést a TMG-veí, mert a digitalizá­lásban csak a közvetítő szerepét töltötte be, pontosan úgy, mint a hírhedt kvótaeladási botrányban az Interblue Group. Azt a pénzt, amit egyenesen a digitalizálást végző cégeknek kellene megkapniuk, a TMG társaságtól kapják meg, amely a közvetítés fejében a pénz egy részét elteszi. Az Európai Bi­zottság és a brüsszeli intézmények figyelmét nyilván nem kerüli el Krajcer nyüatkozata, aki kijelentette, hogy a szerző­dést alapos könyvvizsgálat után bontotta fel, mert nem volt összhangban az uniós feltételekkel és a digitalizálás alapvető céljával. Ha mást nem is, Brüsszel ezt alaposan kivizsgálja. És abban a pillanatban, amint kijelenti, hogy a Maďarič-féle digitalizálás költségeit nem állja, mert nem az uniós szabá­lyok alapján zajlik, az ügy nyomban botránnyá dagad. És nemcsak Maďarič botránya lesz ez, hanem mindkét Fico- kormányé és személyesen a kormányfőé is. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora TALLÓZÓ Már bánják a britek Bár a brit kormány tagad­ja, minden bizonnyal a ro­mán és bolgár munkaválla­lók áradatától való félelem is közrejátszott abban, hogy David Cameron a bevándor­lás szigorítását tűzte zászla­jára. Cameron igyekszik ke­vésbé vonzóvá tenni Nagy- Britanniát: ezentúl sem az egészségügyi, sem a lakásel­látás nem lesz automatikus a frissen bevándorlók számá­ra. Az új jóléti rendszerben a helyi önkormányzatoknak nem lesz kötelességük azonnal kedvezményes ott­honhoz juttatni a migránso- kat. Maguk dolgozhatják ki feltételeiket, elbírálási mód­szereiket. A jövőben akár két-öt évet is el kell tölteni­ük egy bizonyos területen ahhoz, hogy egyáltalán be­nyújthassák igényüket a szo­ciális alapon kiutalt ingatla­nokra. A jelentkezők alkal­masságát keményebb, egye­bek között a megfelelő angol nyelvtudást igazoló vizsgák döntik el. Hasonlóan kímé­letlen lépésekre készül a kormány az úgynevezett „egészségügyi turizmus” le­állítása érdekében, melynek értékét a szakminiszter évi 200 millió fontra becsüli. A veszteséget egyrészt az igénybe vehető szolgáltatá­sok megnyirbálásával, más­részt az ellátás díjának az il­letékes országtól való visz- szakövetelésével próbálják majd csökkenteni. A kor­mány le kíván csapni az ille­gális munkaerőt alkalmazó csaló vállalkozásokra, ame­lyek akár 20 ezer fontra is büntethetők lesznek. Tör­vény írja majd elő azt is, hogy a lakáskiadóknak ellenőriz­niük kell új bérlőik beván­dorlási státuszát. Szerződés- kötés előtt bizonyítékot - út­levelet, vízumot vagy bio­metrikus lakhatási igazolást - kell követelniük az ügyfél­től, és szerződéskötés után is nyilvántartást kell vezetni­ük. (Népszabadság) Március hava (Tüskéscápa)

Next

/
Thumbnails
Contents