Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-27 / 73. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 27. www.ujszo.com KÉPERNYŐ Történelemóra Kétéves munka eredmé- nyétláthatjukma 19.55-tőlaz STV2 műsorán. Aki lemarad, holnap 13.45-kor tekintheti meg az ismétlést, és mivel dokumentumfilmeket a hazai moziban csak elvétve, vagy egyáltalán nem látni, érdemes bekapcsolni a tévét az említett időpontokban. Dušan Trančík szlovák rendező már előző, Az optimista című dokumentumfilmjével bebizonyította, hogy valamiféle furcsa elhajlás folytán rendkívüli módon érdeklik az itteni magyarok. Az a film Winter Lajosról, a pöstyéni fürdő megalapítójáról szólt, a Történelemóra (Hodina dejepisu) című kétnyelvű film pedig Trianonról, illetve arról, hogyan tálalják ezt a témát a szlovák és a magyar gimnazistáknak tanáraik. Mit gondolnak a szlovák tizenévesek a magyar kisebbségről? Vajon tudják-e, hogyan és miért kerültünk mi egy hazába? És mi a helyzet Magyarországon? Mennyit tudnak az érettségizők a trianoni egyezmény előzményeiről és következményeiről? Mi a véleményük a szomszédos Szlovákiáról, hogyan képzelik el jövőjüket? Kíváncsiak-e egyáltalán a múltra, és számít-e nekik az identitás? Ezeket a kérdéseket tette fel Dušan Trančík saját magának és riportalanyainak. Arra volt kíváncsi, kialakult- e valamiféle közös történelmi tudat a szlovák-magyar határ két oldalán élő tizenévesekben. A forgatás során a stáb számos akadályba ütközött, nem minden kiszemelt iskolában engedték őket forgatni, amikor megtudták, mi a téma. A filmben ráadásul keverednek a diákokkal készült interjúk, hol szlovákul, hol magyarul szólalnak meg a riportalanyok. A szlovák fiatalok többsége tart a magyaroktól, úgy tudják, itt minden magyar autonómiát követel, nem tudni, miért. A magyar- országi diákok többsége pedig úgy véli, Szlovákiában elnyomják a kisebbségeket, meg sem mukkanhatnak magyarul. A film második részéből már kimaradnak a történelemtanárok, csak a srácok beszélnek, úgy tűnik, őszintén. Kiderül, hogy a határ mindkét oldalán ugyanaz a jövőkép: a fiatalok elvágynak innen, a fejlett nyugati országokban szeretnének dolgozni, továbbtanulni, mert tudatosítják, hogy Magyarország és Szlovákia egyformán szegény ország, ahol nem látnak maguk előtt perspektívát. Dušan Trančík dokumentumfilmje főleg azért rendkívül érdekes, mert a rendező talán többet markolt, mint amennyit eleinte remélt. Politikusok számára kötelező, laikusok számára melegen ajánlott néznivaló, (juk) STV2 ma 19.55, holnap 13.45 „Bolondok napja” Komáromban Komárom. Március 29-én a komáromi RÉV-ben lép fel a Fools' Day zenekar, valamintvendégük, Emmer Péter. Akoncert előtt lehetőség nyílik kipróbálni a GV Guitars hangszereit. A nagymegyeri Fools' Day tagjai, Csintalan György, Csintalan Márk és Domonkos Gábor 2009-ben alapították fúziós triójukat. Zenéjük alapja a rock, a progresszív metál és a dzsessz. Repertoárjukban a saját dalok mellett feldolgozások is szerepelnek. Emmer Péter neve 1998-ban került be a köztudatba, mikor megnyerte a prágai Guitar Fest nemzetközi gitárversenyt. 2002-ben Pozsonyban közösen lépett fel a világhírű basszusgitárossal, Billy Sheehannal. Idén Harmónia-díjat kapott az év legjobb hangszeres muzsikusa kategóriában, (k) Quentin Tarantino üstökösként robbant be a filmiparba, és máig meg tudja lepni a világot Egy öntörvényű zseni Ma ünnepli ötvenedik szüAz ünnepelt (Képarchívum) letésnapját Quentin Tarantino, a világ egyik legtehetségesebb forgató- könyvírója és magasan jegyzett filmrendezője. Ha hinni lehet neki, még két filmet várhatunk tőle, aztán nyugdíjba vonul, illetve könyörtelen filmkritikusként kíván működni. JUHÁSZ KATALIN Tarantino ugyanis nem akar „öreg rendező” lenni, hatvan után inkább főállású filmőrült lesz, aki lealázza a világ összes filmkritikusát. Legalábbis most éppen így gondolja. És ha Tarantino egyszer elkezd beszélni, nemigen lehet leállítani. És ha azt állítja, bárki másnál jobb filmkritikus lenne, ki merne vitatkozni vele? Ezek alapján joggal gondolhatnánk, hogy Tarantino saját forgatókönyveit is agyonelemzi munka közben, de ez egyáltalán nincs így: írás közben igyekszik csakis a felszínen zajló dolgokra koncentrálni, a film végét pedig aszerint akakítja, hogy merre tendálnak a karakterek. Ezért sokszor átírja a befejezést, a Becstelen brigantyk és a Django elszabadul esetében be is vallotta, hogy eredetileg más véget képzelt el, de a karakterek egy idő után átvették a vezénylést és átalakították a befejezést. Amikor a Kutyaszorítóban-t fejlesztette a Sundance forgatókönyvírói műhelyében, Terry Gilliam volt a tanára, aki ráparancsolt, hogy írjon háttér- elemzést az egyik jelenethez, amiben kifejti, melyik szereplőnek mi a motivációja. Úgyhogy Tarantino szépen leírta, hogy a hasba lőtt Mr. Orange azzal van elfoglalva, hogy eljuthasson orvoshoz, miközben Mr. White gondoskodó szerepet ölt magára, és apa-fiú viszony alakul ki közöttük. Rácsodálkozott a dologra, aztán úgy döntött, többé nem gondolkodik el ilyesmiken munka közben, mert nem akarja, hogy filmjei didaktikussá váljanak. Utólag viszont kritikusokat megszégyenítő élvezettel elemzi saját munkáját, és szívesen megosztja műhelytitkait a világgal. Például azt, hogy képes beleszeretni szinte bármelyik filmes műfajba. Legutóbb a westernnel esett szerelembe, és jól tette: a Django elszabadul című filmért megkapta élete második forgatókönyvírói Oscar-díját. Egészen kivételes képességű forgatókönyvíróval állunk szemben. Többször nyüatkoz- ta, hogy regényírónak készült, és a filmezésből a történet érdekli leginkább. Amikor 1987-ben megírta a Tiszta románc forgatókönyvét, bízott benne, hogy ő rendezheti meg, de miután a stúdiótól nem kapott szabad kezet, beleegyezett abba, hogy adják a filmet Tony Scottnak. A végeredmény ugyan nézhető, de korántsem olyan falrengető, mint az említett Kutyaszorítóban, amelyet Tarantino rendezett. Ugyanez a helyzet a Született gyilkosok forgatókönyvével is, amelyet végül Oliver Stone rendezett. Aggódó szülők figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy a kis Quentin gyermekként naphosszat tévét nézett és képregényeket olvasott. Nem érdekelte a suli, 160-as IQ-ja ellenére kirúgták a középiskolából. Egy videókölcsönzőben helyezkedett el, ahol folytatta a non-stop fílmnézést, és rendkívül barátságos volt a kölcsönzőkkel: aki este hétig nem vitte vissza a kazettákat, az a másnapi nyitásig becsúsztathatta őket az ajtó alatt, és nem kellett még egy napikölcsönzési díjat fizetnie. Az üzletben látta először az 1965-ös Lovasok a forgószélben című filmet, amelyet minden idők legjobb westernjének tart. Ennek rendezője, Monte Hell- man volt első, Kutyaszorítóban című filmjének producere. Ezzel az alkotással az 1992-es Sundance Filmfesztiválon annyi elismerést gyűjtött be, hogy nyomban legendává vált. Második filmjével, a Ponyva- regénnyel már 100 millió dolláros bevételt produkált, de ez még mindig távol állt az igazi kasszasikerektől. Sem a Jackie Brown, sem a két Kill Bill-film, sem pedig a Grindhouse-os viccelődés nem érdekelte a szélesebb közönséget. Tarantino sokáig megmaradt rétegfilmrendezőnek. A nagy áttörést 2009-ben a Becstelen brigantyk hozta meg számára, amely 320 millió dollár bevételt eredményezett világszerte, és 8 Oscar-jelölést is begyűjtött. A színészek, akiket ő felfedezett (Sámuel L. Jackson, Steve Buscemi, Tim Roth, Michael Madsen, Harvey Keitel, Uma Thurman) egyenes úton trappolhatnak a halhatatlanság felé. De Quentin Tarantino nem egy „elfeledett” színésznek biztosított visszatérési lehetőséget azzal, hogy komoly szerepet kínált nekik, például John Travoltának, David Car- radine-nak, Lawrence Tiemey- nek, Pam Griernek, Robert Forsternek és Sonny Chibának. Üstökös-jellegű pályafutása alatt számos felkérést elutasított. De egy James Bond-filmet még szívesen megrendezne. Kíváncsian várjuk, megadatik- e neki ez a lehetőség. Mert, bár mára mainstream rendezővé vált, azért ne feledjük, hogy minden filmje után kemény kritikával illették a szakírók. Először a filmjeiben állítólag túlburjánzó erőszak miatt, újabban pedig a „rasszista” nyelvezet miatt. Vagyis az a stúdió, amelyik szerződést köt vele, számíthat némi kockázatra. Viszont azt a szempontot is szem előtt kell tartania, hogy Tarantino mostantól csupán két filmet szeretne megrendezni. „Egyszerűen csak nem akarok kiöregedett filmkészítővé válni. A rendezők az idő múlásával sosem lesznek jobbak. Általában a legrosszabb filmjeiket pont a pályafutásuk végén készítik. Az egész életem a filmjeimről szól, és egy rosszul sikerült hazavághat három remekművet is” - magyarázta egy interjúban. Mi, rajongók természetesen nem vagyunk hajlandóak komolyan venni ezt a hantát. Reméljük, hogy a filmes nyelvezet megújítója, a párbeszédek és monológok nagymestere, a váratlan fordulatok királya még sokszor megörvendeztet bennünket újabb és újabb ötleteivel. Boldog születésnapot, Quentin! Szeptember 30-ig látható a Szabó Gyula Emlékház új időszaki kiállítása, melyen a látogató egy térben tekintheti át a tájábrázolás különböző módjait Losonc és környéke tájképeken TALLÓSl BÉLA Losonc. Új kiállítás nyűt március 21-én a Szabó Gyula Emlékházban Losonc és környéke Szabó Gyula festészetében címmel. A megnyitón a kiállított műveket Szabó Halten- berger Kinga művészettörténész elemezte, rámutatva Szabó Gyula tájfestészetének fejlődésére az életmű összefüggéseiben. Szabó Haltenberger Kingát arról kérdeztük, hogyan született meg a kiállítás. „A losonci Szabó Gyula Emlékház 2012 októberében nyitotta meg új, nagyméretű kiállítótermét - mondta. - Míg maga az emlékház, a művész egykori lakása, időrendi sorrendben mutat be válogatást Szabó Gyula életművéből, az új teremben időszaki kiállítások rendezésére van lehetőség. Az októberi megnyitón Szabó Gyula nagyméretű alkotásait állítottuk ki utolsó alkotói korszakából, melyeknek bemutatására eddig nem volt hely. A nagyteremben nyílt Losonc és környéke Szabó Gyula festészetében című, mostani kiállításon a látogató egy térben tekintheti át a tájábrázolás különböző módjait, ennek fejlődését a művész korai koraszakától, 1932-től egészen az utolsó, 1971-es évig. A kiállítás a realisztikus, technikai szempontból kísérletező felfogástól az 50-es évek eleinte romantikus, majd 1955 után expresszív, lendületes képein át egészen a táj jelképszerű, geometrikusán absztrahált áttételes érzékeltetéséig különböző ábrázolási módokat vonultat föl” - fejtette ki a művészettörténész. Szabó Haltenberger Kinga azt is elmondta, hogy a Szabó Gyula Emlékház megalakulása óta együttműködik a Nógrádi Múzeum és Galériával, melynek gyűjteményéből minden eddigi kiállításán bemutatott egy-egy alkotást. E mostani kiállítás a két intézmény együttműködésének eredménye. A múzeum 13 festmény kölcsönzésével járult hozzá a tárlat megvalósításához, és a rendezés műszaki részében is részt vett. Már a megnyitón is sokan voltak kíváncsiak az új tárlatra (Sólyom Éva felvétele
