Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-26 / 72. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 26. www.ujszo.com ■EH Szigorítanak a britek London. Hiba volt a 2004-ben . EU-taggá lett közép- és kelet-európai országok munkavállalóinak korlátozás nélküli beengedése Nagy-Britanniába. David Cameron kormányfő tegnap, a brit bevándorlási politika reformjáról Ipswichben elmondott beszédében közölte: a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció az unióhoz ezután csatlakozó új tagállamok esetében teljes mértékben érvényesíteni fogja az átmeneti munka- vállalási korlátozásokat. Bejelentette, hogy a brit kormány még az idén komoly mértékben megszigorítja a Nagy-Britanniá- ban dolgozó külföldi EU- munkavállalók hozzáférését a jóléti-egészségügyi ellátórendszerek szolgáltatásaihoz. (MTI) Elégedett palesztinok Rámalláh. Washington két hónapon belül cselekvési tervet készít az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítására - jelentette be egy magas rangú palesztin vezető. John Kerry külügyminiszter, aki a múlt héten elkísérte Barack Obama elnököt izraeli, ciszjordániai és jordáni- ai útjára, szombaton Am- mánban maradt, hogy ott találkozzon Mahmúd Ab- bász palesztin elnökkel. A palesztin forrás szerint „Kerry valódi beavatkozást kezdett az amerikai kormány nevében, bár egyelőre nem akart új ötleteket rákényszeríteni a két félre”. Kerry erről a nyilvánosság előtt nem tett említést, de rendkívül sikeresnek ítélte Obama közel-keleti körútját. (MTI) Kiderült, hol van Bozizé Bangui. Kamerunba menekült a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, miután a Séléka szövetség lázadói elfoglalták az elnöki palotát - közölte a kameruni védelmi tárca. Közben Michel Djotodia, a lázadók vezetője kikiáltotta magát az ország elnökének. Egy illetékes szerint a Francois Bozizé közép-afrikai elnököt és két fiát, valamint a segédtisztjét szállító helikopter vasárnap este szállt le a kelet-kameruni Batouri repterén. A lázadók vasárnap i reggel foglalták el a középafrikai fővárost, és bevették az elnöki palotát is, Bozizé fél órával előtte távozott onnan. Az USA, az ENSZ és az Afrikai Unió is elítélte az alkotmányellenes hatalomátvételt. (MTI) Meglepetésszerűen távozott a legismertebb politikai vezető - erősödő iszlamisták Tragikussá válhat a széthúzás Aszaad (balról jobbra) parancsnok, akinek a halálhírá keltették, Moáz el-Hatíb vasárnap mondott le, Chassan Hitto amerikai üzletembert kormányfőnek választották (TASR/AP-felvételek) Damaszkusz/Ankara. Egyre nagyobb a széthúzás a Szíriái ellenzék soraiban, s ebből csak az Aszad-re- zsim profitál. Vasárnap lemondott a nemzetközileg elismert ellenzéki koalíció vezetője, tegnap pedig súlyosan megsérült a Szabad Szíriái Hadsereg (FSA) egyik alapítója és vezetője. ÖSSZEFOGLALÓ A legnevesebb dezertőr tábornok, Rijád al-Aszaad tegnap súlyosan megsebesült, elvesztette a lábát, amikor az autója alatt pokolgép robbant. Olyan hírek is voltak, hogy meghalt, más források szerint törökországi kórházba szállították. Aszaad az ellenzéki FSA vezetője lett, de az ellenzéki erők tényleges katonai vezetőjének szerepét később Szalím Idrísz vette át, a Szíriái Nemzeti Koalícióhoz kötődő FSA vezérkari főnökeként. Ahmed Moáz el-Hatíb, az említett koalíció vezetője vasárnap mondott le. A koalíciót már több tucat ország és nemzetközi szervezet a szíriai nép törvényes képviselőjének ismerte el. Hatíb a lemondást azzal indokolta, hogy a nyugati hatalmak ígéreteik ellenére sem támogatják az ellenzéket, ebben a helyzetben az a legjobb, ha ő kívülről segít. Elemzők a további okok között emlegetik egyrészt azt, hogy az ellenzéken belül egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a szélsőséges iszlamisták, másrészt pedig azt, hogy egyre nagyobb befolyásra tesz szert Katar, amely egyébként jelentős összegekkel támogatja az ellenzéket. El-Hatíb az ellenzék legismertebb vezéralakja, geofizikus, aki a damaszkuszi Omajjád nagymecset imámja volt. Azután, hogy tavalyelőtt kitört Bassár el- Aszad elnök rezsimje ellen a forradalom, a mérsékelt iszlamis- taként ismert politikust a szír titkosszolgálatok többször őrizetbe vették és kihallgatták, mígnem tavaly júliusban Egyiptomba menekült. Lemondása arra is rávilágít, hogy a közös ellenség, Bassár el- Aszad elnök rezsimje ellenére a szír ellenzék mennyire töredezett, és a széthúzó érdekek foglya. Úgy tudni, Hatíb egyike volt azoknak, akik ellenezték a múlt héten ellenzéki miniszterelnökké választott amerikai üzletember, Ghassan Hitto kinevezését a posztra. Hittót nem támogatta az ellenzék katonai szárnya, az FSA sem, így a választást az er- nyőszervezetben lemondáshullám követte. Hatíbot ellenzéki körökben olyasvalakinek tartják, aki össze tudná hozni a nemzeti egységet. Egyiptomba menekülése előtt szunnitaként az alavita és a keresztény kisebbség vezetőjével az oldalán állt a nyilvánosság elé. Novemberi programbeszédében azt mondta, az ellenzék vele minden szunnitának, alavi- tának, síitának, kereszténynek és drúznak szabadságot követel. Az már keveseknek tetszett, hogy januárban tárgyalást ajánlott Aszad elnöknek, ha a rezsim hajlandó 160 ezer politikai fogoly elengedésére. Az ellenzék korábban mindenféle politikai rendezésről szóló tárgyalás feltételéül szabta, hogy Aszad lemondjon az elnöki tisztségről, Hitto pedig a maga részéről kizárta, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Aszaddal. Egyébként a 49 éves Hittót a kormányfői poszton a Muzulmán Testvériség támogatja. (MTI, TASR, ú) Prágai tavasz Meghalt Čestmír Císaŕ Prága. Kilencvenhárom éves korában vasárnap elhunyt Čestmír Císaŕ, a prágai tavasz, az 1968-as csehszlovákiai reform- kísérlet egyik vezéralakja. Císaŕ 1963-ban került a legfelsőbb vezetésbe, amikor a párt (CSKP) KB-titkára, majd oktatási és kulturális miniszter lett. A reformkommunista Císaŕ rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert a csehszlovák értelmiség és a diákság körében, de az Antonín Novotný államfő és pártfőtitkár irányította konzervatív szárny 1965-ben eltávolította tisztségeiből, s csehszlovák nagykövetként Bukarestbe küldték. 1968 tavaszán hívták haza, miután Alexander Dubček lett a párt vezetője. Novotný lemondása után a nagy támogatottságnak örvendő Císaŕ az értelmiség és a diákság államfőjelöltje lett, de jelöltségéről végül Ludvík Svo- boda hadseregtábomok javára lemondott. Csehszlovákia szövetségi állammá való átalakítása után, 1968-ban és 1969-ben ő lett a Cseh Nemzeti Tanács (parlament) első elnöke. Amikor Moszkva irányításával a Varsói Szerződés hadseregei 1968 augusztusában megszállták Csehszlovákiát és letörték a reform- mozgalmat, a szovjetek egyik konkrét követelése az volt, hogy Císaŕ távozzon a közéletből. A politikust ezután kizárták a pártból is. (-kés) Sztrájk Kadirov csecsen elnök testőreinek szabadon bocsátása miatt Lázadás az orosz titkosszolgálatnál ÖSSZEFOGLALÓ Sokan Afganisztán Guantánamójának tartják Bagram már az afgánoké Moszkva. Elég abszurd moszkvai hír: sztrájkolnak a hírhedt szovjet KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik osztályának munkatársai. így tiltakoznak Ramzan Kadirov csecsen elnök testőrsége tagjainak szabadon bocsátása ellen. A Novaja Gazeta ellenzéki lappal az FSZB központi apparátusának tisztjei közölték: az osztályukon dolgozók csaknem teljes létszámban megtagadják a munkát, mivel egy hete kiengedték a vizsgálati fogságból azokat a csecsen belügyeseket, akiket London/Moszkva. Az orosz sajtóban találgatások tucatjai jelentek meg Borisz Berezovsz- kij halálának tisztázatlan körülményei kapcsán. A brit rendőrség bejelentése szerint nincs jele annak, hogy Berezovszkijt megölték volna, de egyelőre az sem ismert, hogy az angliai otthonában szombaton holtan talált orosz oligarcha halálát mi okozta. Kevin Brown főfelügyelő szerint .jelenleg nincsenek bizonyítékok arra, hogy bárkit felelősség terhelne Berezovsz- kij haláláért”. Berezovszkij pár héten belül tanúként jelent volna meg azon egy 2011-ben elkövetett emberrablás, zsarolás és kínzás miatt vettek őrizetbe. A lap azt írta, a titkosszolgálat munkatársai készek arra is, hogy távozzanak az FSZB állományából. A felháborodott tisztek elmondták, az üggyel foglalkozó egyik nyomozót elbocsátották, mert nem volt hajlandó megalkudni, és annak ellenére kiengedték Kadirov testőrségének tagjait, hogy amíg őrizetben voltak, a lehallgatott telefonbeszélgetéseikből kiderült: a tanúk megfélemlítésére adtak utasítást. A vizsgálat szerint 2011 augusztusában egy moszkvai bevásárlóközpontnál a csecsen ela nagy-britanniai igazságügyi vizsgálaton, amely Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt meggyilkolásának hátterét hivatott feltárni. Litvinyenkót 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott nagy adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérget a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték a londoni Millennium Hotel báljában, ahol két másik orosszal találkozott. A sokszoros milliomos Berezovszkijt és Litvinyenkót két közös vonás mindenképpen összekötötte: mindketten Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének bírálói voltak, éá - életüket nők moszkvai testőrségében szolgálatot teljesítő belügyi tisztek elraboltak egy grúz férfit. Az áldozattól hárommillió rubelt, vagy egy nagy értékű Lexus gépkocsit követeltek és megkínozták. A férfi túlélte a kínzást és tanúskodott elrablói ellen. A lap, amelynek munkatársa volt a 2006-ban meggyükolt Anna Politkovszkaja is, interjút közölt az FSZB munkatársaival, akik elmondták: feletteseik azzal magyarázták a csecsen bel- ügyesek elengedését, hogy utasítást kaptak, a Szocsiban 2014-ben sorra kerülő téli olimpia végéig nem szabad bántani Kadirov környezetét. (MTI, ú) féltve - mindketten Londonban kerestek menedéket 2000-ben. A sokakban felmerülő kérdés az, hogy halálukban is fellelhető-e valamilyen hasonlóság. Bár az első találgatások Berezovszkij öngyilkosságát valószínűsítik, ez a kérdés a jelek szerint a brit hatóságokban is felmerült. Berezovszkij házát vasárnap vegyi, biológiai és nukleáris szennyezőanyagok kezelésében jártas rendőrségi szakértők kutatták át. Az orosz főügyészség pedig tegnap azt közölte, lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy Berezovszkij „törvénytelenül szerzett vagyonát visszaszerezzék”. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Miközben John Kerrey amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba érkezett, a fogolykínzásokról és Koránégetésekről hírhedt bagrami börtön - sokan csak Afganisztán Guantánamójának nevezik - tegnap, hosszú huzavona után, teljes mértékben afgán felügyelet alá került. Bagram volt az utolsó amerikai irányítás alatt álló börtön a közép-ázsiai országban. Az átadást sokáig késleltette, hogy Washington és Kabul nem tudott megállapodni az ott őrzött háromezer fogoly mindegyikének a sorsáról. A börtön hosszú időn át terhelte az amerikai-afgán viszonyt. Bár az átadásról már tavaly márciusban megszületett a megállapodás, és szeptemberben már sort kentettek egy ceremóniára is, attól félve, hogy néhány veszélyes fogoly kiszabadul, néhány amerikai katona ott maradt őrizni őket. Hogy velük mi történjen, arról a két félnek csak nemrég sikerült megegyeznie. Bagramban több száz, a harctéren őrizetbe vett foglyot őriznek, akik közül mintegy ötvenen harmadik országból - főleg Pakisztánból - érkeztek. A „harctéri őrizetbe vétel” az amerikai-afgán kapcsolatok egyik neuralgikus pontja. Az USA mostanáig ragaszkodik ahhoz, hogy az egységeivel szemben álló erők elfogott katonáinak sorsáról maga rendelkezhessen, ezért biztonsági okokra hivatkozva nem is szerette volna ezt a több száz foglyot afgán felügyelet alatt látni, joggal tartva attól, hogy sokuk az afgán hatóságok amnesztiájával azonnal szabadulna. (MTI, NOL) Bagram. Az USA többször cáfolta, hogy titkos börtön és kínzóközpont működne a támaszponton. (TASR/AP-felvétel) A brit rendőrség szerint nincs jele idegenkezűségnek Nem tisztázott Berezovszkij halála ÖSSZEFOGLALÓ
