Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-25 / 71. szám, hétfő
Minden második szlovákiai lakosnak betegek az erei O Az érbetegség olyan régi, mint maga az emberiség. A civilizált országokban a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartozik. Fájdalom, görcsök, fáradt, nehéz, dagadt láb - ezek az első jelek, amelyek a betegségre utalnak. Lehet, hogy még semmi sem látható a lábon, de a kóros folyamat már elindult. Ék emberek többsé/l _ ge nem tulajdoZj fW nít neki jelentő/% § séget, sőt egye•JL M í vJÍ nesen lebecsüli. Pedig jó lenne, ha tudatosítanák, hogy ha a korai tüneteket nem kezelik, 7-10 év múlva akár lábszárfekély is lehet belőlük. Szlovákiában a lakosság fele krónikus érbetegségben szenved, 75 százalékuk évekig nem figyel ezekre a tünetekre. Ha a korai tüneteket nem kezelik, 7-10 év múlva akár lábszárfekély is lehet belőlük. Az alsó végtagokon megjelenő apró erek, értágulatok és visszerek nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem súlyos gyulladásos betegségre utalhatnak, amelyet gyógyszeresen kell kezelni. A korai diagnosztika és a megfelelő kezelés ki tudja védeni a későbbi szövődményeket, amelyek gyakran hosszú munkaképtelenséget okoznak. A szakemberek figyelmeztetnek: senki ne gondolja, hogy ha csak seprűerei vannak, akkor az erei teljesen egészségesek lehetnek, ugyanis súlyos betegség húzódhat meg a háttérben. Az orvosok semmiképpen sem ajánlják, hogy a piacon kapható táplálék-kiegészítőkben lássák a megoldást. Az erek esetében csakis a jól megválasztott gyógyszer hozhat eredményt. A nálunk is kapható egyedülálló érgyógyszerért, amelynek hatása bizonyítón, sajnos már néhány hónapja a betegnek teljes egészében fizetnie kell. Tudni kell, hogy az érfájdalom más, mint az egyéb fajdalom. Ha napközben faj valakinek a lába, este pedig a felpolcolása után megszűnik a fájdalom, akkor egyértelmű, hogy az erekkel van a baj. Nagyon jó szolgálatot tesz az ún. kompressziós harisnya, amelyből már nálunk is bő választék van. Jó hír azoknak, akik szeretnék kivizsgáltatni az ereiket, hogy az idén is megrendezik az egészséges erek napjait, hogy kezdeti stádiumban szűrjék ki a krónikus érbetegségeket. Ennek keretében áprilisban 25 városba látogat el a mozgó rendelő, ahol körzeti orvos vagy érspecialista várja az érdeklődőket. Ha önnek minden ok nélkül fajt már a lába ülés vagy állás közben, de még semmilyen külső jelt nem tapasztal, ez már a krónikus érbetegség első stádiuma lehet. A fájdalomcsillapító ilyenkor nem segít, csak elnyomja a bajt. A nehéz láb, a fájdalom, a szúrás, a dagadás, az égés, az éjszakai görcsök, a viszketés, a hideg láb olyan bajra utal, amelyet feltétlenül meg kell beszélni az orvossal. Rendkívül fontos a korai és a helyes diagnózis. A krónikus érelégtelenség gyulladásos megbetegedés. Meg lehet előzni a lábszárfekélyt, a trombózist és az embóliát, ha már a kezdeti stádiumban komplex kezelést kap a beteg. A komplex kezelés alatt az életmód megváltoztatását, a gyulladás- csökkentő gyógyszerek használatát és az elasztikus harisnya viselését értjük. Dr. František Zemovický érsebész szerint ma már nem hátrány, ha egy nő ilyen harisnyát visel, hiszen nálunk is kaphatók jó minőségűek, amelyek könnyen kezelhetők, kellemesen viselhetők, ugyanakkor jól tartják a lábat. „A betegség korai felismerésében kulcsfontosságú szerepet tölt be a körzeti orvos, akinek a kétévente esedékes rendszeres kivizsgálás során az erek állapotát is fel kellene mérnie” - hangsúlyozta dr. Peter Lipták körzeti orvos. Hallgass a lábadra, míg nem késő - ez annak a projektnek a neve, amelynek keretében körzeti orvos és érspecialista várja az érdeklődőket a kijelölt helyszíneken, (ki) » Az ingyenes érvizsgálat egyes helyszínei • 4. 5.: Kassa - városi park • 4. 19.: Nyitra • 4. 20.: Léva - Tesco-parkoló • 4. 22.: Rimaszombat - főtér • 4. 23.: Losonc - Prior-parkoló • 4. 24.: Pozsony - a ružinovi kórház • 4. 25.: Érsekújvár - a rendelőintézet előtti parkoló • 4. 26.: Komárom - a Tiszti Pavilon előtti tér • 4. 27.: Dunaszerdahely - Tesco-parkoló • 4. 29.: Pozsony - a Strečnianska utcai rendelőintézet Munkaidőben 9 és 18, szombaton 9 és 14 óra között várják az érdeklődőket Az évszakokkal együtt változik a koleszterinszint Brazil kutatók szerint a tél beálltával emelkedik a koleszterinszint, tavasszal pedig újra csökken. Télen vigyázni kell a koleszterinszinttel - mondja dr. Filipe Moura, a campinasi egyetem doktorandusza. Nem világos azonban, tette hozzá, hogy ezek miatt a változások miatt az érintetteket jobban veszélyezteti-e a szívroham és a stroke. A kép ugyanis összetett, és szintbeli változásokon kívül más tényezők is szerepet játszhatnak. Az évszakfüggő koleszterinszint-változásoknak számos lehetséges oka van. Télen az emberek több kalóriát fogyasztanak, zsírosabban étkeznek, ami hatással lehet a rossz koleszterin szintjére. Télen kevesebbet mozgunk, kevesebb napfény ér bennünket, és a megfázásnak, influenzának is köze lehet a koleszterinszint emelkedéséhez. A kutatók több mint 227 ezer résztvevő koleszterinszint-ada- tait gyűjtötték össze, és megállapították, hogy télen az LDL, a rossz koleszterin szintje átlagosan 8 százalékkal, míg nyáron a HDL-é, azaz a jó koleszteriné 9 százalékkal magasabb. Dr. Moura szerint ezek a különbségek még nagyobbak lehetnek olyan országokban, ahol nagyobb az eltérés a tél és nyár között. A kutatók azt tervezik, hogy szívbetegeknél is megvizsgálják, vajon ezek a koleszterinszint-változások megmutatkoznak-e a szívrohamok számában. (press) A cukrozott üdítőitalok fogyasztása évente több mint 180 ezer halálesettel hozható összefüggésbe világszerte, elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának elősegítése miatt — derült ki egy új tanulmányból. A kutatók szerint a tizenöt legnépesebb ország közül Mexikóban volt a legmagasabb a cukros szomjoltókkal összefüggésbe hozható halálozások aránya: éves szinten 318 eset egymillió felnőttre. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a cukros üdítők fogyasztása növeli az olyan krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint a diabétesz, a szívbetegség és a rák. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tanulmány mindössze összefüggést talált a cukros üdítők fogyasztása és a halálozások között, nem pedig ok-okozati kapcsolatot. A cukorral édesített szomjoltók gyakran csak részét képezik a rossz étrendnek, amely egyébként is hozzájárul az egyén gyenge egészségi állapotához. Az új tanulmány 114 országra vonatkozó adatokat .. dolgozott fel. A kutatók az étrendekre irányuló felméréseket elemezve vizsgálták a cukros üdítők fogyasztásának mértékét és az egyes betegségek okozta halálozások számát. A kutatók korábbi tanulmányokból származó információkat használtak, hogy megbecsüljék a cukros üdítők fogyasztásának testsúlynövekedésre gyakorolt hatását, illetve, hogy a testsúlygyarapodás milyen hatással van a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és rák okozta halálozás kockázatá(informed) GYÓGYHÍREK 13 Tudta? A cukros üdítők áldozatai MAR KORÁBBI VIZSGALATOK IS KIMUTATTAK AZ ÖSSZEFÜGGÉST Ha nem figyelünk, többet eszünk Az evés vagy nassolás közben televíziót néző, játszó vagy olvasó emberek hajlamosak többet enni, több kalóriát elfogyasztani egyeden étkezés alkalmával - derült ki egy brit tanulmányból, amely a témában releváns korábbi vizsgálatok eredményeit összegezte. „Néhány korábbi vizsgálat már kimutatta ezt az összefüggést, ám az eredményeket még sohasem összegezték” - húzta alá a tanulmányt vezető Eric Robinson, a Liverpooli Egyetem munkatársa, aki szerint aki nem figyel oda, akár 50 százalékkal is többet ehet a szokásosnál.. A tanulmány szerzői „odafigyeléssel” és „nem odafigyeléssel“ végzett étkezési mintákat különböztettek meg. Az előbbi kategóriába tartozó emberek nyugodtan, csendben ülve esznek és memorizálják az elfogyasztott ételeket, míg az utóbbi csoport tagjai nem szentelnek különösebb figyelmet az aktuális étkezésnek és később annak sincsenek tudatában, hogy mennyi táplálékot vettek magukhoz. A vizsgálatok egyikében a résztvevőknek televíziót kellett nézniük evés közben, míg egy másikban pisztáciát nassoltak, miközben a kutatók azonnal eltüntették a látószögükből a már elfogyasztott magvak héját. A vizsgálatok többsége egyetemisták bevonásával készült, és a résztvevők szülte mindegyike normális testsúlyú volt. A mostani elemzés statisztikailag jelentős eltérést mutatott az odafigyeléssel és a nem odafigyeléssel történő evés között. Utóbbi átlagosan 10 százalékkal növelte az elfogyasztott étel mennyiségét, és jelentős hatással volt a későbbi étkezésre is, több mint 25 százalékkal növelve az akkor elfogyasztott táplálékmennyiséget. Ezzel szemben a korábbi étkezés alkalmával megevett ételek felidézése nagyjából 10 százalékkal csökkentette a következő étkezésnél elfogyasztott ételmennyiséget. Az aktuálisan fogyasztott ételekre irányuló nagyobb tudatosság azonban nem befolyásolta azt, hogy a résztvevők miként ették meg az eléjük tett fogásokat. A kutatók szerint az odafigyeléssel végzett evést érdemes lenne beépíteni a fogyókúrás programba például olyan okostelefon-alkal- mazás révén, amely figyelmesebb és tudatosabb evésre ösztönzi a felhasználókat. (medipress)
