Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-25 / 71. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 25. Vélemény és háttér 7 25 éve nem azért tüntettek, hogy az egyházi elit kiegyezzen a szociálisan demagóg kormánnyal Vízágyúkkal eloltott gyertyák Kétezer évvel ezelőtt egy megalázott, véresre vert, sajátjai által halálba küldött és keresztre feszített ember azt mondta: szeressétek egymást! Kétezer éve nem tudunk mit kezdeni ezzel az üzenettel. De huszonöt évvel ezelőtt mégis megmozdult valami. LOVÁSZ ATTILA A keresztre feszített örökségét nem egyszer hamis próféták magyarázták félre, világi intézményeket szentesítettek, a szeretet vallásának főkorifeusai nem egyszer az erőszakra adták áldásukat, a meg nem értést és a kirekesztést áldották meg. De az eredeti eszme megmaradt. Negyed százada olyan emberek mentek ki az utcára, akik csöndben, fegyelmezetten, valahogy úgy - no nem teljesen, de mégis ahogyan az őskeresztények tették, fegyvertelenül, csak a hitük erejével demonstrálták azt az erőt, amit aztán a polgári demokraták a hatalommal nem rendelkezők hatalmaként aposztrofáltak. A kommunista hatalom, egyébként teljesen logikátlanul és ostobán, a hitet elsőszámú ellenségnek kiáltotta ki, de negyven év sem volt elegendő, hogy Európa kétezer éves értékrendi fundamentumát megkérdőjelezze. Mert a hamis próféták és a hatalommal, vallási és egyházi hatalommal visszaélők ellenére is megmaradt a keresztre feszített üzenete. Most, negyed századdal később, amikor már sok mindent ki lehet mondani, és amikor az egyház és a vallásgyakorlás kritikája sem pártállami eszköz, csak az ember az Úr által adott szabad akaratának érvényesülése, valahogy hiányzik a közéletből a márciusi gyertyás tüntetés résztvevőinek csöndes, de határozott véleménynyilvánítása. Azok a vízágyúk által szétzavart tüntetők csak szabad vallásgyakorlást akartak és így szembefordultak egy szociális demagógián alapuló, de véresen elnyomó hatalommal. Most új bajok vannak, új társadalmi gyakorlat veszélyezteti az ember Istentől kapott szabadságát, és a keresztény ellenállók hangja, az a visszafogott, de határozott és erős hang nagyon hiányzik. Mert ahogyan Utassy írta Petőfiről egy versében: ,A bőség kosarából lopnak/ népek nevében, s te halott vagy,” máris van miért szólni. S mennyire szép asszociáció, hogy éppen most lett egy szegénységet alapokból ismerő és szerénységet hirdető egyházfő. Meg aztán talán mégsem azért tüntettek 25 éve, hogy most meg a „sajátjaik” viselkedjenek úgy, mint az arrogáns komcsik, amikor a miért kérdésre a „csak” volt a válasz - lásd a visszahívott Bezák érsek esetét. S talán nem azért tüntettek a keresztények, hogy egy szociális demagógiával jellemezhető politikai garnitúrával egyezzen ki a hazai egyház elitjeinek egy jelentős része, majd kiderüljön, luxusszállóban kell püspöki konferenciát tartani, a püspöki rezidenciákon nem fér el húsz ember... S talán az sem lenne utolsó téma, hogy egy kormányzat - egyébként minden törvényes alap nélkül - visszadob egy emberjogi elemzést, amit Du- bovcová ombudsman tett le az asztalra. Talán jobb lenne mégis elolvasni, mi csípte annyira azt a 83 szempárt, a smeres képviselők szemét. Mert elég körülnézni, szemünket nem a jelentések csípik és nem azoktól könnyes. Az 1988. március 25-i pozsonyi gyertyás demonstráció egy rendszer megbuktatásának jelentős eseménye lett. Most nem megbuktatni, inkább újraformálni kellene. S lehet, most is elővenné valamelyik ostoba a vízágyút, lehet, hogy nem. Hogy szólni van miért, nem vita tárgya. Az akkori bátrakat tisztelhetjük, de követők nélkül teljesen fölöslegesen. A keresztre feszített üzenetét ugyanis újra és újra, minden nemzedéknek el kell mondani. Jobbik-kivetítő: Magyarország-Románia (Tüskéscápa) KOMMENTAR Szaniszló és a többiek MOLNÁR NORBERT Szaniszló Ferenc, minden idők egyik legkomi- kusabb és egyben legnevetségesebb újságíró- v figurája, aki azt állítja magáról, hogy leleplezte í Diana hercegnő meggyilkolása okát, szeptember 11. hátterét, a Haider- és a Kennedy-me- rénylet vagy éppen a vörösiszap-katasztrófa 1 rejtélyét, amelyek mögött természetesen az USA és Izrael áll. Szaniszló egy tévéadóban évek óta nyíltan zsidózik és kisebbségellenes szövegeket nyomat. Szóval ez az uszító, de Magyarországon megtűrt, helyenként ünnepelt tévémaci visszaadta Táncsics-díját. Miután a fél ország (vagy annál picivel nagyobb része), a külföld, de még maga a kitüntetést átadó miniszter is követelte, kérte, hogy adja vissza azt a rohadt díjat, ami tévedés volt, meg véletlen. Visszakapta az állam. És most mindenki elégedett lehet, és lehet még köpködni egy ideig. Szaniszló pedig az Echón továbbra is mondja a magáét, uszít és butít, de ez már senkit sem érdekel, mert legalább visszaadta aTáncsicsot.Aminiszter fellélegezhet: Szaniszló kitüntetése ugyan elbukott az előre sejthető botrányok közepette, de neki legalább nem kell mennie. Nem kell, mert Szaniszló kitüntetése beleillik az aktuális fősodorba. Még szerencse, hogy a Kárpátia énekesét csak éppen hogy megkapar- gatta a sajtó, Bakay történész úr is kívül esett a fókuszon, és még van ott egypár gyanús elem, de addig jó, amíg mindenki Szaniszlóról beszél, mert ő legalább visszaadta, Balog miniszter úr pedigmégjó fej is lehet, hiszen beismerte hibáját, kérte, elintézte, happy end. Tizenkét Táncsics-díjas pedig megfenyegette a.. .ki tudja, kit, hogy visszaadják a díjat, ha Szaniszló nem adja vissza. Mert ők nem akarnak egy társaságba keveredni Szaniszlóval. Mert, ugye, ki akar? Rémisztőén ciki ugyanazt a díjat birtokolni, amit Szaniszló. Ám ne legyen finnyás az az újságíró, aki politikusoktól fogad el kitüntetést. Mert kormányokjönnek-men- nek, ideológiák érkeznek és távoznak, s az aktuális hatalom mindig az aktuális ideológia alapján osztja a díjakat az aktuális kedvenceknek. Ha úgy tetszik, az ideológia energiahordozóinak. Tehát, aki kormánykitüntetést kap, tisztában kell lennie azzal, hogy rossz társaságba keveredhet. Vagy azonnal, vagy később. Vagy már korábban keveredett, de a kitüntetés eufóriája vakít. Józannak maradni ilyenkor nehéz. Az az újságíró, aki korábban kapott díjat politikustól, nem sokban különbözik Szaniszlótól. Talán abban, hogy nem feltétlenül ostoba. De amúgy meg teljes ostobaságot követ el, ha elfogadja. Fogadjon el az újságíró kitüntetéseket, díjakat szakmai szervezetektől, civil szervezetektől, de ne politikusoktól, mert kínossá válik. Mert bértollnokká válik, még ha nem is az. Ezért az egész Táncsics-díj történet nem Szaniszló számára kínos. Nem is a miniszter és az aktuális vagy mindenkori hatalom számára. Hanem azok számára, akik anno elfogadták, de Szaniszló miatt hirtelen vissza akarták adni. Mert az újságíró meglehet állami kitüntetések nélkül, sőt, igazán csak úgy lehet meg. Mert az újságíró nem politikusokat szolgál. Vagy ha igen, vigyázzon, mert nem csak ő kaphat díjat. Az összes bankbetét megadóztatása hajmeresztő, pánikhoz vezetne szerte Dél-Európában Ciprusi csomó JARÁB1K BALÁZS Visszatért az euróválság és vele az összes hisztéria, jobbról, balról. Mivel Ciprusról van szó, ebbe a fejezetbe bekerült Oroszország és Törökország is. Bárcsak az európai integráció haladna ilyen sebességgel... Ciprus egymillió polgárával az EU gazdasági teljesítményének kevesebb mint 0,5 százalékát adja. Gazdasága évente 18 milliárd euró értéket állít elő, ennek 80%-át a bankszektor. Mivel a ciprusi bankok főleg Görögországban fektették be a könnyen jött pénzt, az ott elszenvedett hatalmas veszteségek miatt vüágos volt, hogy mentésre szorulnak. A men- tőcsomag -17 milliárd euró - az ország nagyságát nézve az eddigi legnagyobb. Bár az EU ezt gazdaságüag simán le tudná nyelni, ám főleg Berlin - közelegnek a szeptemberi választások - politikaüag nem akarja állni az egész cechet. A szigetország gazdasági stratégiája bő két évtizede a regionális adóparadicsom kiépítése. Az „off-shoro- zók” kedvéért azért kiemelném, hogy Ciprus eleget tesz az OECD-kritériumoknak (kettős adózási egyezmény 46 országgal), tehát azért nem kajmánszigeteki szintű adóparadicsomról beszélünk. A ciprusi parlament kivívta a vüág elismerését azzal, hogy elutasította a trojka (EU, európai jegybank és az IMF) első ajánlatát. Bármennyire is lehet Nicosiát okolni a jelenlegi helyzetért, az összes bankbetét megadóztatása hajmeresztő ötlet, pánikhoz vezetne szerte Dél-Európában. Másrészt Berlin szeretne elkerülni egy újabb görög helyzetet. A németek inkább az ír mentőcsomagot próbálják megismételni, az írek komoly önrészt vállalták, és alig egy évvel a mentés után, épp a múlt héten tartottak sikeres államkötvény-kibocsátást. Vagyis a trojka teljes joggal ragaszkodik ahhoz, hogy Ciprus (pontosabban bankszektora) vegye ki a részét a mentésből. Elméletileg lenne is miből: a Moody’s adatai szerint a ciprusi bankokban mintegy 68 milliárd euró van. A közhiedelemmel ellentétben jó része (43 milliárd) ciprusi kezekben (persze, ebbe beletartoznak az orosz cégek „adóoptimalizáció” végett létrehozott ciprusi vállalatai). Emellett a külföldi betétek nagy része szintén orosz. Van azonban a brit hadseregnek és kormány- tisztviselőknek is vagy másfél milliárdja, hiszen Cipruson két brit katonai bázis is van. Bár van vesztenivalója, Moszkva nem fogja kihúzni Ciprust a csávából. Putyinnak nincs szüksége Ciprusra: minden híresztelés ellenére Vlagyimir Vla- gyimirovics nem megalomániás, ő az orosz szomszédságot, és nem a Szovjetuniót akaija ösz- szerakni. Moszkva fizet Minszk- nek és hajlandó lenne Kijevnek, de Ciprus nem illik a Putyin- doktrínába. Másrészt Putyinnak kapóra jön a ciprusi válság, hiszen decemberben új törvények léptek életbe az erőteljes orosz pénzkimenekítés (évi 60 milliárd euróra becsülik) akadályozására. Putyin otthon szeretné látni a gazdag oroszok pénzét. A ciprusi csomót bizonyára átvágják. Ha az EU komolyan gondolja korábban meghirdetett banktervét, akkor Cipruson kezdheti végrehajtani. Ebben az esetben, ahogy azt az Economist brit hetilap javasolja, nem a ciprusi kormányt kell menteni, hanem az egyes bankokat. A bankmentés mikéntjéről kell megállapodni, legkésőbb ma estig. Különben jöhet az államcsőd, ami új fejezetet nyitna az euróválság történetében. TALLÓZÓ Zárt kapuk előtt Húgytenger árasztotta el a Dózsa György utat, a focimeccsről zsidózás miatt kizárt tömeg pedig heves zsidózással biztatta a válogatottat a stadion tövéből, a szélsőjobb- oldali tábor kivetítőjénél. A zárt kapus Magyarország- Románia vb-selejtező előtt százával özönlötték el a rohamrendőrök a környéket. Bár a fegyveres erők miatt volt némi feszültség a levegőben, a meccsre hangoló nemzeti rock-, illetve skinheadzene- karok sokat oldottak a drukkerek hangulatán. Fellépett többek között az Egészséges Fejbőr, a Romantikus Erőszak vagy a Kárpátia, amelynek frontemberét nemrég tüntette ki Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatával. Egy-egy váratlan pillanatban több százan úgy kezdtek sieg heüezni, mintha kötelező lenne. Még népszerűbb volt a „ mocskos zsidók”, éš sokakról kiderült, hogy nem sajnálnák a golyót a románoktól, zsidóktól és cigányoktól. „Hideg van, jó lesz kicsit ugrálni” - mondta a meccs derekán az egyik szurkoló, majd útjára indította a „Ki nem ugrál, büdös román, hej-hej” rigmust. Az embereknek pedig nagyon is volt kedvük ugrálni, olyannyira, hogy még a kivetítőtől ötvenhatvan méterre is kifejezetten kellemetlen volt, ha nem ugrált az ember, mert körülötte tényleg mindenki így tett. A tömegben volt két 16 éves fiú a Fradi egyik utánpótláscsapatából, azt mondták, azért jöttek el a szélsőjobbos tábor rendezvényére, mert „hátha segít a szurkolásunk a csapatnak”. (origo)
