Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-22 / 69. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Klaus legújabb meglepetése Prága. Valószínűleg Brüsszelt is sokkolja: a hírhedten euroszkeptikus Václav Klaus volt cseh államfő fontolóra vette, hogy a polgári demokraták (ODS) színeiben indul a jövő évi európai parlamenti választásokon. A Právo bizalmas forrásokból úgy értesült, Klaus az európai konzervatívok képviselőcsoportjának - ezt brit, lengyel és cseh euroszkeptikusok alkotják - elnöke lehetne majd az EP-ben. Ha ez sikerülne, akkor Klausból frakcióvezetőként EP-alelnök is válhatna. (SITA) Miloš Zeman aláírja Prága. Miloš Zeman, az új cseh államfő bejelentette, hamarosan aláírja a Lisszaboni Szerződés kiegészítését, amely lehetővé teszi a bajba jutott euróövezeti országok megsegítésére hivatott Európai Stabüitási Mechanizmus létrehozását. Csehország az egyetlen EU-tagál- lam, amely még nem fejezte be a dokumentum ratifikálásának folyamatát. Maga a mechanizmus egyébként a múlt ősz óta már működik, (kés) Vizsgálatot indít az ENSZ New York. Az ENSZ a szíriai kormány kérésére vizsgálatot indít a felkelők állítólagos vegyifegyver- támadásának ügyében - jelentette be tegnap Ban Ki Mun, a vüágszervezet főtitkára. A szíriai lázadók szerint a kormány vetett be vegyi fegyvert Aleppó mellett. Ban Ki Mun iszonyatos bűncselekménynek és emberiesség elleni bűntettnek nevezte, ha bármelyik fél bármüyen körülmények között vegyi fegyvert vet be. Franciaország, Nagy-Britannia és az USA arra kérte szerdán Ban Ki Munt, hogy küldjön vizsgálóbizottságot Szíriába az állítólagos vegyi- fegyver-használat ügyében. (MTI) Szavazhatnak a skótok Edinburgh. A Skócia függetlenségéről szóló népszavazást 2014. szeptember 18-ára írta ki a skót kormány - jelentette be Alex Salmond kormányfő az edinburgh-i parlamentben. A népszavazáson azt az egyszerű kérdést teszik fel, hogy a választópolgár akarja-e Skócia függetlenné válását vagy sem. (MTI) Nagyon berágtak az oroszok az unióra, féltik a ciprusi bankokban lévő betéteiket - államosíthatják a nyugdíjpénztárakat Ciprus hétfőig kapott ultimátumot Moszkva/Brüsszel/Nicosia. Alaposan összerúgta a port Oroszország és az EU a ciprusi válság miatt. Ha nem születik megoldás a ciprusi bankválságra, akkor az EKB hétfőtől nem ad több pénzt a ciprusi bankoknak. Medvegyev kormányfő azt mondta, az EU és a ciprusi kormány úgy viselkedik az adósságprobléma megoldásakor, mint elefánt a porcelánboltban. ÖSSZEFOGLALÓ Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szerint a ciprusi példa okot szolgáltat Moszkvának arra, hogy átgondolja, van-e helye az eurónak az oroszországi tartalékvaluták között. Korábban Vlagyimir Putyin elnök is többször hangsúlyozta: bízik az euróbán, és Oroszország nem szándékozik csökkenteni az uniós valuta súlyát a valutatartalékaiban. „Ha Cipruson a bankbetétek megadóztatása lehetséges, miért ne lehetne ezt megcsinálni Spanyolországban, Olaszországban, és néhány más országban, ahol pénzügyi problémák vannak. Holnap ott fogják elkobozni a betéteket. Ez ok arra, hogy elgondolkodjunk” - mondta az orosz kormányfő az Inter- faxnak. Oroszország valutatartalékainak 41—42 százaléka euró. Medvegyev hangsúlyozta: Oroszországnak kiszámíthatóságra van szüksége. Oroszország 2011-ben 2,5 milliárd eu- rós hitelt nyújtott Ciprusnak. Az Oroszország és az EU Moszkva. A súlyos pénzügyi problémák megvitatása mellett Jósé Manuel Barroso EB- elnöknek arra is volt tegnap ideje, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára emlékeztesse Moszkvát. A Kreml azt szoregyüttműködéséről szóló tegnapi moszkvai tanácskozáson Jósé Manuel Barroso EB-elnök azt mondta, az Európai Bizottság kész nyitott kapcsolatokat építeni partnereivel a ciprusi helyzettel kapcsolatban. Annak kapcsán tette ezt a kijelentést, hogy az orosz vezetés nehezményezte: Brüsszel nem értesítette Moszkvát a múlt szombati döntésről, amely - mint Barroso hangsúlyozta - kompromisz- szum eredménye volt. Moszkva élesen bírálta az euróövezeti galmazza, hogy az orosz állampolgárok 2014-ben már vízummentesen utazhassanak be a schengeni tagállamokba. Barroso, aki 16 biztossal együtt, az eddigi legnagyobb létszámú küldöttség élén érkezett az orosz korpénzügyminiszterek által elfogadott tervet, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurónyi hitelt kapott volna, ha az ország ehhez még 5,8 müliárd eurónyi saját forrást von be, elsősorban a bankbetétek egyszeri megadóztatásával. A Moody's hitelminősítő szerint 2012 végén orosz bankok 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben. A ciprusi törvényhozás kedd este elutasította az eumánnyal folytatott tárgyalásra, ezt így hárította el: „Minthogy túl nagy a szakadék a rövid és a hosszú távú tervek között, Moszkvának és Brüsz- szelnek egyelőre a középtávú feladatokra kell összpontosítania.” (MTI) róövezeti pénzügyminiszterek tervét. A nicosiai parlament tegnap, mialatt az EB vezetői Moszkvában tárgyaltak, megkezdte egy újabb, az ún. B terv megvitatását. Medvegyev tegnap kifogásolta, hogy Brüsszel és Moszkva között nem működik az úgynevezett korai figyelmeztető rendszer. Az európai gazdaság helyzetét igen nagy figyelemmel kísérik Moszkvában, és az orosz kormányfő ismételten teljesen abszurdnak nevezte az európai uniós pénzügyminiszterek tervét, mert „a nemzetközi pénzügyi rendszerre a legnagyobb veszélyt a bizalom hiánya jelentheti”. Barroso szerint a ciprusi válság a rendkívüli módon felduzzasztott, mértékében az ország GDP-jének nyolcszorosát kitevő pénzügyi rendszer következménye. Kijelentette, hogy bár Brüsszelnek és Nicosiának nem sikerült egyezségre jutnia a segítségről, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy kiutat találjanak a kialakult helyzetből. Az Európai Központi Bank (EKB) nyílt nyomást gyakorolt tegnap azzal a bejelentésével, hogy ha a következő napokban nem születik megoldás a ciprusi bankválságra, akkor hétfőtől nem biztosít rendkívüli pénzforrásokat a ciprusi bankoknak. Az EKB az EU és az IMF által támogatott programot akar, amely biztosítja a bankrendszer fizető- képességét. A nicosiai parlamentben tegnap tárgyalt B terv állítólag előirányozza a 100 ezer eurót meghaladó betétek megadóztatását, a nyugdíjpénztári eszközök át- alaidtását államkötvényekké, és tegnapi információk szerint a szigetország második legnagyobb bankja, a Laiki Bank felszámolását. Ezek az intézkedések 4,2 müliárd euró bevételhez juttatnáka ciprusi költségvetést. Cipruson a betétállomány mintegy 70 müliárd euró, míg az ország hazai összterméke (GDP) 18 milliárd euró. A ciprusi lakosság 91 százaléka ellenzi a bankbetétek megadóztatását és 63 százaléka támogatja a kilépést az euróövezet- ből. (MTI, TASR, ú) Ismét kihangsúlyozta a zsidó történeti-területi folytonosságot Megtaposták Obama képeit a palesztinok ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rámalláh. Reggel, miközben az amerikai elnök a palesztin vezetőkkel való találkozóra készült, a Gázai övezetből újabb rakétákat lőttek ki izraeli területre. Barack Oba- mát dühös és csalódott palesztin tüntetők várták Rámalláhban: „Nem akarunk semmüyen békés megoldást, csakis golyókat és rakétákat!” „Menj haza, ördög, nem akarunk amerikaiakat látni itt!” - kiabálták. Egy Obamát üdvözlő posztert összefirkáltak, majd cipőkkel dobálták, ami a muzulmán jelrendszerben a lehető legnagyobb tiszteletlenség jele. Más Obama-plakátokat a földre helyeztek és az autók sorra végighaladt rajtuk. Az Obama-plakátokat megbecstelenítő képsorokat az amerikai diplomácia képviselői is látták, ami nagyban magyarázza a rámalláhi köszöntések hűvösségét. A himnuszok után üdvözlő beszédek nélkül vonultak tárgyalni az elnökök. Obama a Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: Amerika nem mondott le a béke kereséséről, a palesztinok megérdemlik a saját államot, a pa(TASR/AP-felvétel) lesztin és az izraeli fiatalok pedig a jobb jövőt. Megismételte szerda esti jeruzsálemi gondolatát: „Nehéz ügy a palesztin-izraeli viszály rendezése, de Amerika mélyen elkötelezett az önálló, területileg egységes és életképes palesztin állam iránt.” Abbász is síkraszállt a kétál- lami megoldás mellett, s közölte, hogy a palesztinok készek megvalósítani váüalásaikat és kötelezettségeiket. A palesztin elnök hangsúlyozta a függetlenséghez, szabadsághoz és békéhez való jogukat, az 1967-es határvonalakkal, Jeruzsálem fővárossal megszülető állam igényét. Jeruzsálemben pedig központikérdéssé vált, hogy Abbász elítéli-e a reggeli, Dél-Izrael ellenirakétatámadást. Elítélte. Obama a rámalláhi tárgyalások előtt megtekintette az Izrael Múzeumban a holt-tengeri tekercseket, s ezzel a diplomácia nyelvén megerősítette a reptéri beszédében már hangsúlyozott zsidó történeti-területi folytonosságot, Izrael egyik legfontosabb legitimációs alapját. Az is fontos, hová nem megy el Obama: például nem látogatja meg a Siratófalat. Egyrészt 2008-ban - még nem volt elnök - kínos incidens érte ott, amikor távozása után kivették a kövek közül és nyüvánosságra hozták személyes kívánságait, másrészt diplomáciai bonyodalmat okozna, ha elnökként az izraeliek kíséretében látogatna el az 1967-ig Jordánia kezén lévő területre, amelyre mind Izrael, mind a palesztinok igényt tartanak. Elődei, Clinton és Bush a kneszetben szólaltak fel, Obama látogatása során ez is elmaradt. (MTI, ú) Öcalan azonnali tűzszünetre szólította fel híveit Távoznak a kurd harcosok ÖSSZEFOGLALÓ Diyarbakir. Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetője tegnap felszólította a PKK lázadóit, hogy szüntessék be a harcot és vonuljanak ki Törökországból, mert „elérkezett az idő az eddigi politika átértékelésére”. Öcalan nyilatkozatát kurd politikus olvasta fel a kurd újév alkalmából Diyarbakirban, több százezer, vörös-sárga-zöld zászlót lengető ember előtt. Ez a város nem hivatalosan a délkelet-törökországi kurd terület fővárosa. „Elértünk abba a szakaszba, amikor fegyveres erőinknek a határok mögé kell vonulniuk... Ez nem a vég, hanem egy új korszak kezdete. Egy olyan korszaké, amelyben érvényre jutnak a demokratikus jogok, a szabadság és az egyenlőség” - állította az 1984-ben kezdődött kurd felkelés 63 éves vezetője, akit 1999-ben fogtak el. Öcalan azonnali tűzszünetet hirdetett, de az üzenetben a leszerelésről nem esett szó. A kurd harcosok az észak-iraki hegyvidékre vonulnak vissza. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő ígéretet tett arra, hogy a hadsereg nem támadja meg őket távozásukközben. A több évtizedes konfliktus békés rendezését mindkét oldalon ellenzik a szélsőségesek. A törökök attól tartanak, hogy „az út ki van kövezve a föderális Kurdisztán felé”. A másik oldalon kurd harcosok még kedden is támadtak török állami hivatalnokokat, egyes harctéri parancsnokok pedig nem bíznak a török kormány ígéreteiben. Diyarbakir egyik kurd politikusa szerint ez az utolsó esély a békére, mert „a következő generáció olyan, akár a vihar, sokkal radikálisabb, soha nem ismert békét a kurdok és törökök között”. (MTI, ú) Öcalan 14 éve, amikor elfogták (Képarchívum) Barroso és Medvegyev. Mindketten másutt keresték az összhangot. (TASR/AP-felvétel Schengen még nem nyílik meg az oroszok előtt
