Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-22 / 69. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 22. Vélemény És háttér 7 Ciprus bajban van, de ez nem ok arra, hogy az Európai Unió felrúgja saját alapelveit Befalazott ablakok Egy határ menti laktanyá­ból kellemetlen hírek ér- keztekavezérkarhoz, aszí- vatásokról híres kaszár­nyában ugyanis többször előfordult, hogy psziché­sen kevésbé erős kiskatona ugrott ki az ötödik emelet­ről abetonjárdára. A vezér­kari dörgedelmek után a laktanyaparancsnokin- tézkedett: befalaztatta az ötödik emeleti ablakokat. LOVÁSZ ATTILA Ha nem lenne tragikus, akkor nevetséges lenne a hetvenes években hírhetté vált eset. Ha nem lenne tragikus, akkor csak röhöghetnénk azon, miként akaija az unió és Ciprus politi­kusi gárdája menteni - igen, az orosz offshore lovagok által is használt-bankok pénzét. Hogy a kaotikus politikai döntések, hirtelen és meggondolatlan in­tézkedések sorozata elérheti az ostobaság szintjét, szinte borí­tékolható volt. De most itt van. Egy konkrét helyzet kezelésére a politika nem átallott olyan in­tézkedést javasolni, amely alapelveket rúg fel. A ciprusi bankvilág története az újságolvasó számára ismert. Egyébként meg nem is annyira más, mint a görög, és a többi, Európa-szerte várható történet. Most lehet szidni a pénzéhes bankokat, lehet összeesküvés­elméleteket gyártani, de amint ezt megtettük és hajlamosak vagyunk egy kicsit a tények által is befolyásoltatni véleményal­kotásunkat, akkor jobb, ha egy­két dolgot tisztázunk. A fegy­ver- és gyógyszer-kereskedelem mellett a bankszektor az álla­mok által leginkább szabályo­zott terület. A nagyméretű sza­bályozás mellett az államok esetenként a betétesek, főleg a kisbetétesek pénzét megvé­dendő vezettek be még komo­lyabb szabályozó intézkedése­ket. Ha tehát a bankszektor az államot kijátszotta vagy csak élt a szabályozás által nem kezelt üzletpolitikák sorával, akkor meaculpáznia elsősorban a pénzügyi kormányzatoknak és a központi bankoknak illenék. Ha mindezek után a pénzügyi kormányzatnak nem telik oko­sabb megoldásra, mint hogy az egyszer már megadózott pén­zeket általános érvényűén meg­adóztassa, akkor olyan bizo­nyítványt állít ki saját ostobasá­gáról és alkalmatlanságáról, aminél jobb nem is kell. Jó lenne végre emlékeztetni politikusainkat, hogy az unió nem elsősorban gazdasági szö­vetség, hanem politikai. Az unió alakulásának politikai alapdo­kumentumai olyan alapvető ér­tékekre hivatkoznak, amelyek az európai polgári demokráciák Nem azért van az unió, hogy mindenáron euróval fizessünk, hanem hogy szabad vi­lág maradhassunk. építése során halmozódtak fel, s amelyek „a jó élet kontinensé­nek” fundamentumai. A törvény előtti egyenlőség, a szabad vé­leménynyilvánításjoga, az élet­hez, az anyanyelvhez való jog, hogy csak pár ismertebbet említ­sünk, legalább annyira funda­mentum, mint az az elv, mely szerint a polgár vagy a vállalko­zás mindent megtehet, amit a törvény nem tilt neki. Vagy az az elv, mely szerint kétszer nem büntetjük ugyanazt, és kétszer nem adóztatjukmegugyanazt. Baj van Cipruson, s azért, hogy ne kelljen becsődölni, alapelveket rúgnánk fel. Mikor következik be „a jó élet konti­nensén” az az állapot, amikor a csőd vagy valamely krízis elke­rülése okán majd lehet nem egyenlőnek lenni a törvény előtt, vagy valakinek elvehető lesz az élete, lenyúlható a pén­ze? Vigyázat, ha a politika egy­szer ellenállás nélkül csinál meg valamit, akkor azt megismédi. Lett légyen szó a legalizált rasszizmusról (apropó: tegnap volt a rasszizmus elleni vüág- nap), amit hazánkban főleg büntetlen mocskoscigányozás- sal és kurvamagyarozással gya­korolnak) vagy legyen szó a tő­késített nyugdíjpillér lenyúlásá- ról, vagy ami még nem követke­zettbe, a halálbüntetésről. Ciprus bajban van. De ez nem ok arra, hogy elveket rúgjunk föl. Nem azért van az unió, hogy mindenáron euróval fizessünk, hanem hogy szabad világ ma­radhassunk. NEM ÉRTEM. ANNYI A MUNKANÉLKÜLI. NEM TUDJUK ŐKET HAVONTA BERENDELNI A HIVATALOKBA! Járt Richter munkaügyi miniszter (Tüskéscápa/ Fotó: TASR) JEGYZET Díjat vissza! JUHÁSZ KATALIN Két jókora ön­gólt rúgott Ba­log Zoltán ma­gyar miniszter. Egyet akkor, amikor Tán- csics-díjjal tün­tette ki a nemzetközi összees­küvés-elméletekből és fajgyű­löletből összerakott, beteges nézeteit rendszeresen hirdető Szaniszló Ferenc újságírót. A másikat pedig akkor, amikor a szakma, a jogvédő szerveze­tek, valamint az izraeli és az amerikai nagykövetség tilta­kozásának hatására nyílt le­vélben kérte vissza a díjat az Echo TV műsorvezetőjétől. Szaniszló ugyanis szívhez szó­ló beszédet rittyentett szerda este saját műsorának különki­adásában, amelyben úgy dob­ta vissza a díjat, mint koszos rongyot, és szittya szabadság­hőssé emelkedve porig alázta a „megtévesztett” minisztert. Sőt, egyenesen a pusztuló vi­lágrend önleleplezódéseként értékelte azt a kínos tortúrát, ami a díj kapcsán vele történt. Megtudtuk azt is, hogy régen a szovjetek üldözték őt, most meg az amerikaiak. Nem lehet könnyű neki. Még jó, hogy az ápolókegyelóre nem üldözik. De van itt egy másik szabad­ságharcos, akit Balog minisz­ter a nemzeti ünnep alkalmá­ból a Magyar Érdemrend Lo­vagkeresztjével tüntetett ki. A nyíltan revizionista, a színpa­don homofób és cigányellenes kijelentéseket tevő, szélsőjob­boldali Kárpátia énekese, Pet- rás János. A Kárpátia rendkí­vül lelkes, termékeny zenekar, 2003-as alakulása óta 13 le­mezt adott ki, megállás nélkül koncertezik, hirdeti az igét, nálunk is.2011-béna magyar uniós elnökség hivatalos Face­book-oldalára felkerült a Kár­pátia Pálinka című dala, s még azt a versszakot is lefordították angolra, amiben a csapat a Ko­lozsvárra való bemasírozást vi­zionálja. A Kárpátia a Jobbik házi zenekara, és nem mellé­kesen tagjai írták az azóta be­tiltott Magyar Gárda indulóját is. Ebből inkább nem idéznék, helyette a következő Petrás-ci- tátummal járulnék hozzá az ünnepi hangulathoz: Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron,/ Kassa, Somorja, Rozsnyó, Korpona/ Visszatér a nyáron./ Érted élünk drága hon, vesszen- vesszen Trianon! KOMMENTAR A szolgaság útján MOLNÁR IVÁN Az eurózóna létrehozása a szolgaság útja - fi­gyelmeztette a csatlakozó országokat koráb­ban Robert Barro, a Harvard Egyetem neves közgazdásza, akit az elmúlt években folyama­tosan a közgazdasági Nobel-emlékdíj esélye­sei között említenek. A botrányos ciprusi men­tőcsomaggal kapcsolatos fejlemények neki adnak igazat, a kérdés már csak az, hogy milyen messzire vagyunk hajlandók elmenni ezen az úton. A birodalmak megszületnek, hatalmasra nőnek, majd szét­pukkannak, mint egy lufi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél gyorsabb és agresszívebb a növekedés, annál nagyobb a durranás. Az eurózóna tíz év alatt nőtte ki magát egy 17 or­szágot tömörítő, több mint 300 millió lakosú „birodalom­má”. Mivel alapvetően egy politikai projektként jött létre, a megalakulásától kezdve gondokkal küzd. A tapasztalatok szerint ha egy rendszer fenntartása több energiát kíván, mint amennyit produkálni képes, a rendszer összeomlik. Márpe­dig az eurózóna fenntartása egyre több energiát vesz igény­be, miközben a „vezető réteg” egyre vadabb ötletekkel áll elő. Az euróválság kezdetén a szorult helyzetbe került álla­moknak hitelt nyújtottak, hogy megtámogassák megingott bankrendszerüket. Később az államkötvényeket birtokló be­fektetőkre hárították a terheket, Ciprus esetében pedig már a magánszemélyek bankbetéteire is rátennék a kezüket. Ha így folytatjuk, hamarosan senki sem érezheti magát bizton­ságban, hiszen a „birodalom” bármikor kisajátíthatja a va­gyonúnkat. A neves történész, Komoróczy Géza szerint a birodalmakat nem az ellenség dönti meg, hanem maguktól omlanak össze, miközben az utolsó pillanatig tart a diadal, az önelégült, magabiztos győzelemittasság. A vezető rétegek ugyanis túl vakok és önhittek ahhoz, hogy elhiggyék, az általuk összetá­kolt birodalom sem különbözik az összes eddigitől. Az euró­zóna döntéshozói a rendszer fenntartását szolgáló, egyre ag­resszívebb és kiszámíthatatlanabb döntéseikkel, a nemzeti parlamentek zsarolásával csak meghosszabbítják a biroda­lom haláltusáját, emberek mülióit döntve szegénységbe, a vég azonban elkerülhetetlen. Ez nem azt jelenti, hogy a jö­vőben egy, az eddiginél jóval kisebb eurózóna ne működhetne tovább, a jelenlegi helyzet azonban fenntartha­tatlan. Mindezt tudják az eurózóna döntéshozói is, egyelőre azonban képtelenek beismerni, hogy az általuk kreált rend­szer megbukott. Hogy közben egyik ország vérzik ki a másik után? Kit érdekel? Amíg az adófizetők hagyják, hogy a pén­züket egy fenntarthatatlan rendszer agóniájára herdálják, nem lesz változás. FIGYELŐ „Én vagyok elmebeteg?” Szaniszló Ferenc szerint a pusztuló világrend önleleple- ződése, hogy megkérték Tán- csics-díja visszaadására. Az Echo TV műsorvezetője hosz- szú és bonyolult beszédben tett nyilatkozatot arról, hogy legyőzte őt az USA és Izrael. Nyilatkozatát azzal zárta, hogy neki a Táncsics-díj nem kell. Előző este Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra kérte, adja vissza díját, mert tévedésből ítélte neki. „Ez az egész megviselt, de meg nem tört - fogalmazott a megindultsággal küzdő, nyi­latkozatát vélhetően súgó­gépről olvasó műsorvezető. - Nekem a Táncsics-díj nem kell. Lemondok róla, vissza­adom azoknak, akik méltat­lannak találtattak, hogy en­gem méltónak találjanak” - mondta. A nemzetközi tilta­kozásokra utalva azt mondta: „Ha Brüsszelben, Washing­tonban aggódnak a szólás- szabadságért, miért avatkoz­nak be egy egyszerű kis díj ügyébe? Mitől félnek? Üze­nem a washingtoni nagykö­vetnek: világraszóló győze­lem ez az USA számára Sza­niszló Ferenc és a Táncsics-díj fölött! Üzenem az izraeli nagykövetnek, győztek az el­lenem folytatott hatnapos há­borúban.” Szaniszló saját be­vallása szerint leleplezte a Kennedy-gyükosság, a WTC elleni, szeptember 11-ei tá­madás, a Diana-gyilkosság, valamint a Jörg Haider-gyü- kosság hátterét. Úgy gondol­ja, az „aljas rágalomkampány célja megfélemlíteni azokat, akik leleplezik e rettenetes világrendet”. Az őt kritizáló Deutsch Tamás nyilatkozatá­ra azt mondta: „Engem nevez a Fidesz képviselője elmebe­tegnek? Aki jövedelmező állá­sát a nemzeti eszméknek kö­szönheti?” Deutsch azt írta: „Vonják vissza ennek a Sza­niszló nevű elmeháborodott zsebnyilasnak a díját! Lécei, lécei, lécei!” Vona Gábor, a Jobbik elnöke viszont nyűt le­velet írt az izraeli nagykövet­nek, megvédte Szaniszló Fe­rencet, és közölte, ő a média­tanács élére nevezné ki az an­tiszemita nézeteket hangoz­tató és buzizó újságírót. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents