Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-20 / 67. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 20. www.ujszo.com Buják Vince fafaragó a napokban helyezte el családi háza elé az alkotást (A szerző felvétele) Nem mindennapi alkotás díszíti Buják Vince fafaragó otthonát Diófából faragta ki az utolsó vacsorát SZÁZ ILDIKÓ Tardoskedd. Egyedülálló alkotással ajándékozta meg szülőfaluját, a családi háza előtt elhaladókat Buják Vince fafaragó és kosárkötő mester. Diófából faragta ki az utolsó vacsora jelenetét. „Októberben kezdtem el a munkát. Két nagyölvedi ifjú fa­faragó volt a segítségemre, Vígh Viktor és Desat Norbert. A bibliai alakok megrajzolását bíztam rájuk, utána hónapokig tartó aprólékos munka követ­kezett. Reméltem, hogy a hús­véti ünnepekig elkészülök” - mondta Buják Vince. Jézus alakját karakteresebbre, arc­vonásait élesebbre faragta, hogy kitűnjön a tanítványok közül. „Felforrósított lenolajjal kentem le a kész alkotást, hogy sokáig tartós maradjon a fa. Száz évig is eláll egy üyen fa- ragvány. Az utolsó vacsora je­lenete fölé fából ácsoltam há­zat, hogy megvédjem a hótól és az esőtől. Az apostolok sem a szabad ég alatt fogyasztották el az utolsó vacsorát” - egészítet­te ki az elmondottakat Buják Vince. A tardoskeddi fafaragót néhány évvel ezelőtt az Egye­temes Kultúra Lovagjává avat­ták Budapesten. Az 1947-es csehországi deportálások ide­jén Tachovban született, ma Tardoskedden élő kézműves játszóházak, falunapok, nép­rajzi rendezvények állandó résztvevőjeként lett ismert. Ke­vesen tudják azonban, hogy a kosárkötés tardoskeddi ha­gyományait kézikönyvben fog­lalta össze, amely ezer pél­dányban jelent meg, és ingyen adja az arra érdemeseknek. Otthonában állandó kiállítást hozott létre a természetes anyagokból készült használati tárgyakból, és bármikor fogad­ja alkotóházában a fiatalokat. A tardoskeddi fafaragó azt tervezi, hogy egy újabb alkotá­sával hamarosan emléket állít azoknak a lelkiatyáknak, akik egykor a faluban éltek és hir­dették az igét. A pozsonyi dómban űjraszentelték Pázmány Péter földi maradványait Befejeződött a vizsgálat Pozsony. Újraszentelték Pázmány Péter eszter­gomi érsek, bíboros és Lippay György eszter­gomi érsek földi marad­ványait a Szent Márton- székesegyházban hétfőn este, a szertartással befe­jeződött a két magas rangú egyházi méltóság maradványainak közel három évvel ezelőtt kez­dődött tudományos vizsgálata. MT1-TUDÓSÍTÁS A két esztergomi érsek sír­kamráját 2009 decemberében találta meg és tárta fel egy egy­házi személyiségekből, történé­szekből és más szakértőkből álló magyar-szlovák kutatócsoport a Szent Márton-székesegyház- ban. Az azóta eltelt időben a két egyházi méltóság földi marad­ványainak azonosítása folyt. Bár korábbi feljegyzések alapján valószínű volt, hogy Pázmány Péter földi maradványai a Szent Márton-dómban nyugszanak, az három évvel ezelőttig kérdé­ses maradt, pontosan hol he­A Szent Márton-dóm kriptája lyezték el. Ennek tisztázására alakult meg 2005-ben az a kuta­tócsoport, amely megtalálta a sírkamrát - mondta az MTI-nek Halkó József, a pozsonyi főegy­házmegye segédpüspöke, a ku­tatócsoport egyik tagja. Hozzá­tette: a sírkamra feltárását ko­moly levéltári és könyvtári kuta­tások előzték meg, ezeket Käfer István, Kránitz Mihály és Hargit- tay Emil, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai végeztékéi. A sírkamra feltárása után tu­dományos vizsgálatok egész so­rát végezték el a két egyházi mél­tóság maradványain. Ezeksorán sikerült bizonyítani, hogy az 1859-ben a templom akkori káp­lánja, Knauz Ferdinánd és segí­tői által egyszer már feltárt krip­tában valóban Pázmány Péter, (Gabriel Kuchta felvétele) illetve Lippay György tetemét ta­lálták meg. A tudományos vizs­gálatot lezáró, a pozsonyi Ko- menský Egyetem hittudományi karának épületében hétfőn tar­tott szakmai kollokvium előadói arra is rámutattak, hogy bebizo­nyosodott: az 1637. március 19-én elhunyt Pázmány Pétert az úgynevezett második vég­rendeletében meghagyottakhoz hűen egyszerű, vélhetően dísz­telen koporsóban, főpapi jelvé­nyek nélkül, piros reverendában temették el. A Vizsgálat lezárása után a két egyházi méltóság földi marad­ványait új fakoporsókban he­lyezték el, ezeket a Szent Már­ton-dómban hétfőn este zajlott egyházi szertartáson Stanislav Zvolenský, a pozsonyi főegy­házmegye érseke újraszentelte. A látszerész óva int az áruházi szemüvegek vásárlásától, igaz, időt és pénzt takarítunk meg, viszont hosszú távon ártalmas lehet Szemünk világának őrzője A szemmérést digitális műszer végzi, de az adatokat olvastatással is alátámasztják (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Öt érzékszervünk közül ta­lán a szemünkre van a legna­gyobb szükségünk. Egy sötét szobában is elveszettnek érez­zük magunkat, el sem tudjuk képzelni, milyen lehet vakon élni. A látáshibák javítására ma már nem kell heteket várni,, akár egy óra is elég arra, hogy újra tisztán lássuk a világot. Miklós Lajos közel negyven éve dolgozik látszerészként, mivel optometriát is tanult, szemvizsgálatot is végezhet. A szakosító elvégzése után Po­zsonyban kezdett dolgozni, 1975-től a galántai optika fő­nökeként, ’78-tól az akkori Nyugat-szlovákiai kerület fel- ügyelőjeként ellenőrizte a lát- szerészetek munkáját. Akkori­ban még kézzel csiszolták a szemüvegbe kerülő üvegeket, ma már ezt a munkát automata gép végzi. A homokköves csi­szolót a gyémánt váltotta fel. „Régen kézzel kellett berajzol­ni a lencse formáját, majd ki­vágni és megfelelő alakra csi­szolni. A műgyanta lencsék mintegy harminc éve váltották fel az üveglencséket, megjele­nésük nagy előrelépést jelen­tett” - mesél a múlt századi gyakorlatról a látszerész. A szemmérés, szakszóval opto­metria is más körülmények közt folyt, manapság számító- gépes vizsgálat segíti a látsze­rész munkáját. A gép eredmé­nyeit szubjektív méréssel - ol­vastatással - is alátámasztják. Előfordul, hogy a kliens csak ekkor döbben rá, mennyire rossz a látása. Egyre többen választanak szemüveg helyett kontaktlen­csét vagy lézeres operációval javíttatnak a látásukon. ,A hid­rofil kontaktlencséket folyama­tosan tökéletesítik, emelik a fo­lyadék mennyiségét a lencsé­ben, ezáltal a lencse nem zárja el a szaruhártya levegőzését és segíti a könnyáramlást” - vezet be a kontaktlencsék világába Miklós Lajos. A kontaktlencsék egyre népszerűbbek, sokak éle­tét megkönnyítik. ,A kontakt- lencsét használóknak azt ajánl­juk, legalább hétvégén használ­janak szemüveget a lencse he­lyett. A lézeres szemkorrekciót pedig azért nem javasoljuk, mert a fénysugár megsérti a szaruhártyát és ez gondokat okozhat” - figyelmeztet a lát­szerész. Ami régebben szégyellniva- ló volt, mára trendi, népszerű lett. A mai keretek bővülő vá­lasztékából mindenki megta­lálja a neki legjobban tetszőt. Mint a divat minden ágában, a szemüvegkeretek között is hó­dít a retro, előkerülnek a régi keretek. A szemüveg segítsé­gével módosítani tudják az arcvonásokat is. „Vannak, akik kifejezetten divatcikként te­kintenek a szemüvegre. A látá­sukkal nincs gond, de szívesen hordanának szemüveget, ne­kik nullás dioptriájú lencsét helyezünk a keretbe” - avat be a vásárlók elvárásaiba Miklós. ,A népszerű divatmárkák ki­szorítják a piacról a klasszikus kereteket gyártó vállalatokat, pedig nem mindegyik minősé­ge indokolja a magas árat” - mondta a látszerész. Sokan nincsenek tisztában a fogalmakkal, keverik a rövidlá­tást és a távollátást. A látáshi­bákat a szem alkalmazkodóké­pességének elvesztése okozza. A fiatalok gond nélkül élesítik be szemüket, legkésőbb 45 éves kor körül azonban jelent­kezik az ún. időskori távollátás, a preszbiópia, amikor csökken a szemgolyó alkalmazkodóké­pessége. Ezért fordul elő, hogy az idősebbeknek két szem­üvegre van szükségük, az egyikkel olvasnak, a másikat távolbalátásra használják. ,A rövidlátók nem tudják beélesí­teni a távolabbi tárgyakat, míg a távollátók ideghártyáján a közeli tárgyakról nem keletke­zik kép. A szem akkor van nyu­galomban, amikor távolba néz, fokozatosan közelít rá a kisebb távolságban levő tárgyakra.” A rövidlátók száma emelkedik. Azok, akik irodai munkát vé­geznek, általában tovább bírják szemüveg nélkül. A rövidlátást negatív dioptriájú lencsével, a távollátást pozitív dioptriával korrigálják. ,A látásunk nem egyforma, egyik szemünk erősebb, mint a másik. Megfelelő kivizsgálás nélkül ezt nem lehet megállapí­tani. Ha áruházban veszünk szemüveget, időt és pénzt taka­rítunk meg, viszont hosszú tá­von ártalmas lehet” - fejtette ki véleményét Miklós. A látsze- résznek a pszichológiához is ér­tenie kell. Olykor nehéz meg­győzni az embereket arról, mennyire rossz a látásuk. A lá­táshiba gyakran öröklődik. Mik­lós egykori gyerekpáciensei ma már saját csemetéjüket viszik a látszerészhez, hogy az optikus az ő látáshibájukat is korrigálja. 14i(i 14;t dr. Tóth Erzsébet Mikor keli szakorvosi beutalt és mikor nem? Áprilistól változások a betegellátásban

Next

/
Thumbnails
Contents