Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-16 / 64. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 16. www.ujszo.com Állítólag három smeres képviselőt vert meg Hlina mint Bruce Willis ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Állítólag verekedés volt a parlamentben. Alojz Hli­na független képviselő három smeres képviselőt vert meg. Az Egyszerű Emberek volt képvise­lője szerint azonban önvéde­lemről volt szó, őt támadták meg a smeres honatyák. Az esetről Anton Martvoň (Smer) képviselő beszélt a saj­tónak, azt azonban nem árulta el, hogy kik a sértett képviselők. Martvoň szerint az ügy még csü­törtökön este történt, amikor a képviselők a bíróságok fegyelmi tanácsainak tagjait választották titkos szavazással. „Megtámad­ta őket az elválasztó fal mögött. Fizikai támadás volt, egyiket a nyakánál kapta el, volt, akit le­lökött a lépcsőről, egy követke­zőt falhoz vágott” - állítja Martvoň. Hlina szerint azonban ő csak védekezett. „Ha valakit hátulról megtámadnak, ráadá­sul túlerőben, akkor inkább ön­védelemről kell beszélni. Csak védekeztem” - állítja Hlina. Pavol Paška házelnök egye­lőre semmit sem tehet, állítja szóvivője. „Nem érkezett pa­nasz, az ilyen ügyekkel külön­ben ' is a mentelmi bizottság foglalkozik” - mondta lapunk­nak Pavol Chovanec, a házel­nök szóvivője. A bizottság sme­res elnöke, Miroslav Číž ugyancsak a panasz hiányára hivatkozva nem tesz semmit. Szerinte a bűnös pénzbírságot kaphatna. Az ügy előzménye lehet, hogy Hlina a fegyelmi tanácsok tagjainak megválasztása előtt kérte ajelöltek meghallgatását, és amikor ezt a smeres többség elutasította, cipőjével verte a fa­lat. Meg akarta akadályozni a titkos választást, testével akarta eltorlaszolni a szavazóhelyi­ségbe vezető egyik folyosót. A verekedés viszonylag ritka jelenség a szlovák parlament­ben. Legutóbb két éve Anna Belousovová (akkor SNS) tá­madt Igor Matovičra, egy po­font adott az „egyszerű em­bernek”. (lpj, TASR) RÖVIDEN Neonácik és antifasiszták a fővárosban Pozsony. Nem lesz nyugodt hétvégéje a fővárosban a rendőröknek, a központban ugyanis neonácik, s a náci néze­teket ellenző szervezetek képviselői is tüntetni fognak. Az elnöki palota előtt délután két órakor találkoznak az Önálló Szlovákiáért nevű tüntetésen a szélsőséges Szlovák testvéri­ségképviselői. Ugyanott, délelőtt 11 és délután 15 óra között egy másik megmozdulást is bejelentettek, melynek szervezői a fasiszta szlovák állam létrejöttének évfordulójára akarnak emlékezni. Az antifasiszták délután 14 órától az Sznf téren találkoznak a Pozsony nácik nélkül nevű tüntetésen. A fel­vonulásokra több tucat rendőr fog ügyelni, a belvárosban forgalomkorlátozásokra is fel kell készülni. (TASR) Az 5%-os béremelés csak a kezdet Pozsony. További béremelést és szociális előnyöket fognak magunknak követelni az oktatásügyi alkalmazottak. Ezt Pa­vel Ondek, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szak- szervezetének (OZ PŠaV) elnöke mondta tegnap a szlovák ok­tatásügyről tartott nemzetközi konferencia után. Az öt száza­lékos béremelés csak a kezdet, jegyezte meg Ondek. A szak- szervezeti vezető szerint az alkalmazottak alacsony bérezése mellett az oktatásügy legnagyobb problémája a tankönyvhi­ány, az iskolák rossz felszereltsége s a tudományos és kutatói tevékenység alacsony szintje a közép- és főiskolákon. (TASR) A párt képviselői tagadják, de nem kizárt a pártszakadás sem az SaS hétvégi kongresszusa után Sulik és Kollár közül választanak Ketten együtt. Most még mosolyogva (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony Elnököt választ magának a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt az eperjesi pártkongresszu­son. A küldöttek, vagyis az SaS esetében gyakorlatilag a párt teljes tagsága, két je­lölt közül választhatnak: Richard Sulíkjelenlegi el­nök és Jozef Kollár, a párt elnökségi tagja indul a posztért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A párt képviselői és a polito­lógusok szerint a két jelölt közt nincsenek ideológiai vagy ér­tékrendbeli különbségek, mindketten jobboldali, piacori­entált gazdaságot támogató, li­berális pártot képzelnek el. A párttagok szerint nem várható pártszakadás egyik jelölt győ­zelme esetén sem. Nincs ideológiai különbség Martin Chren, az SaS parla­menti képviselője szerint csak az elképzelések megvalósításá­ban mutatkozik különbség ket­tőjük között, az elképzelések­ben nem. „Meggyőződésem, hogy szombaton, a választás után az indulatok alábbhagy­nak, és az SaS folytatja a koráb­ban kialakított értékközpontú politikáját. Az SaS liberális párt, és az is marad” - jelentette ki a parlamenti képviselő. Ő Kollár megválasztását támogatja, aki szerinte kiszámítható politikus, meg tudja védeni és valósítani elképzeléseit. Pártszakadástól nem tart Ľubomír Gaiko volt védelmi miniszter sem.,Azt nem zárha­tom ki, hogy néhány képviselő vagy egyszerű tag az általuk támogatott jelölt kudarca ese­tén kilép a pártból, de nagyobb távozási hullámot nem tartok valószínűnek” - jelentette ki Galko. Az SaS-ből egyik jelölt sem tá­vozik a veresége esetén, de Ri­chard Sulik azt bejelentette, hogy ha nem ő lesz a pártelnök, akkor a választási ciklus végével visszavonul a politikából. ,A párt tagja maradok akkor is, ha veszítek, továbbra is ellátom majd képviselői feladataimat - jelentette ki Sulik. - Nem alapí­tok új pártot, tehát semmiféle sértődött távozás nem lesz.” Kol­lár is megerősítette: marad a pártban, ha Sulíklesz az elnök. A választók Kollárra voksolnának Ján Baránek politikai elem­ző, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetője sem lát ideológiai különbséget a két je­lölt között. „Inkább arról van szó, hogy Sulik komoly veszte­séget okozott tavaly a pártnak, a parlament elnökeként nyúj­tott teljesítménye is meglehe­tősen ellentmondásos - mond­ta lapunknak Baránek. - Ebből a szempontból Kollár jobb jelölt.” Az elemző azonban nem tartja kizártnak a pártsza­kadást sem. „Ha Sulik győz, el­képzelhető a pártszakadás is, de ezt nem lehet teljesen kizár­ni az ellenkező esetben sem - véli Baránek. - Kérdés, hogy mekkora az elégedetlenség a pártban Sulikkal szemben.” A párt két év kormányzás alatt választóinak közel felét elvesztette, Baránek szerint eb­ből arra lehet következtetni, hogy a szimpatizánsoknak in­kább Kollár tetszene. Az elnö­köt azonban a párttagság vá­lasztja, az SaS a taglétszámát tekintve a legkisebb párt, tagjai száma 300 fő körül lehet. La­punk információi szerint Sulik az esélyesebb, mintegy 20-40 vokssal többre számíthat Eper­jesen. (lpj, SITA, TASR) Megkezdődött a vita a drogfogyasztásért és drogtartásért járó bírságok enyhítéséről Borec és Lipšic drogvitája ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elutasítja Tomáš Borec igazságügyi miniszter azokat a véleményeket, melyek szerint ha a parlament elfogad­ja a büntetőjogi törvénykönyv módosítását, akkor a drogdüe- rek a jelenleginél alacsonyabb büntetéseket fognak kapni. Ezt állítja például a tárca előző ve­zetője, Dániel Lipšic. A parlament tegnap első ol­vasatban tárgyalt a szóban for­gó módosításról. Borecnek ez­zel - saját bevallása szerint - az a célja, hogy az eddiginél szigo­rúbban büntessék a drogdílere- ket, s jóval enyhébben azokat, akiknél kisebb mennyiségű ká­bítószert találnak. A kisebb mennyiségű kábítószer tartásá­ráért járó büntetés alsó határa négy évről három évre csök­kenne. Ezáltal a bíróságok lehe­tőséget kapnának arra, hogy azoknak a kábítószerfüggők­nek, akik nem kereskednek a szerrel, „csak” fogyasztják, fel­tételes szabadságvesztést adja­nak, probációs felügyelettel. Al­ternatív büntetésről (közhasz­nú munka) is dönthetnének az­zal, hogy az elítélteknek gyógy­kezelésen kellene részt venni­ük. További enyhítés, hogy bün­tetését nem jegyeznék be az er­kölcsi bizonyítványba. „Az, aki saját használatra vá­sárol kábítószert, gyakran nem tudja, pontosan milyen mennyiségű drogot vesz. Ha magasabb koncentrátumú kábí­tószer kerül hozzá, s letartózta­tása után a szakértők kiderítik, hogy a mennyiség 11-12 egy­szeri adagnak felel meg, akkor az illető a jelenlegi törvények szerint automatikusan dílemek számít. Ha a módosítást elfo­gadjuk, ilyen személyeknél más elbírálásra is lehetőség lesz” - mondta Borec. Lipšic viszont másképp látja a módosítást, szerinte a legjob­ban a düerek fognak örülni ne­ki. „Csak abban bízom, hogy második olvasatban kihúzzák azt a részt, amely a kisebb mennyiségű kábítószer tartásá­ért járó büntetés alsó határát négy évről három évre csökkenti” - mondta Lipšic. (dem, SITA) Habár a diáknak eddig nem volt szüksége a jó írásbeli eredményekre, a legtöbb helyen csak elvétve buktak el diákok a tesztíráson Módosult az érettségi: éreznek is változást, meg nem is VERES ISTVÁN Pozsony. Megoszlanak a vé­lemények arról, mennyire számít szigorításnak, hogy idén már az írásbeli érettségi valamelyik részét kötelezően sikeresen kell megírniuk a diá­koknak. Eddig is fel kellett ké­szülni - mondják az igazgatók. Az sem egyértelmű, tükrözi-e a teszt a diák valódi tudását. Tavaly akkor is leérettségiz­tek a negyedikesek, ha elbuk­ták a tesztet és a fogalmazást is, de „kivágták” magukat a szóbe­lin. Az idei, éppen zajló írásbeli érettségiken viszont már vagy a tesztet, vagy a fogalmazást si­keresen meg kell írnia a diák­nak, legalább minimális pont­számot kell szereznie, külön­ben nem mehet szóbelizni. Lényeges, de vannak nagyobb gondok is Ez egyértelmű szigorítás, vér li Petrezsél Zsuzsanna, az ipolysági gimnázium igazgató­ja. „Á tesztnél és a fogalmazás­nál is előfordulhat, hogy nem ugrik be a tanulónak a kívánt rész, és nem jön össze az egész úgy, ahogy kell” - mondta la­punk kérdésére. Hozzátette, nem tartja bagatell feladatnak a fogalmazást sem, mivel ed­dig is voltak olyan tapasztala­taik, hogy nem jött össze a di­áknak a minimális 25 százalék, hiába járnak pontok a szép külalakért is. Az említett szigorítás nem nagy változás, véli Molnár László. A füleki gimnázium igazgatója egyetért azzal a fel­Hétfőn még írnak (Miroslava Cibulková felvétele) vetéssel, hogy a legigazságo­sabb az lenne, ha a tesztet és a fogalmazást is meg kellene ír­niuk a diákoknak egy megadott minimális pontszámra. „De az érettségi rendszernek jelenleg ez a legkisebb baja” - teszi hoz­zá. Szerinte nagyobb baj, hogy eltörölték a kétszintű érettsé­git, ami főleg a külföldre je­lentkezőknek hátrány, mert alapszintűként ismerik el. Azt is problémának tartja, hogy a gimnáziumi és szakközépisko­lás érettségi megszerzése közt nagy különbség van a követel­ményekben, a bizonyítvány sú­lya viszont a munkapiacon egy­forma. Mit tükröz a teszt? Egyesek szerint hiba, hogy a tesztek szerint is rangsorolják az iskolákat, ugyanis ha a diá­kok a fogalmazást jól megírják, nincs, ami arra kényszerítse őket, hogy a tesztre is komo­lyan készüljenek. Petrezsél Zsuzsanna úgy véli, nem mérvadó az a rangsor, amely a teszteredmények alapján rangsorolja a középiskolákat. „Egy ilyen teszt megírásánál sok minden közrejátszik, ezért nem biztos, hogy a gyerekek tudását tükrözi az eredmény” - állítja az ipolysági gimnázium igazgatója. Gondnak tartja, hogy a gyerekek egymást köve­tő napokon írják az írásbeli érettségit - ez szerinte meg­terhelő. Hozzáteszi, annak el­lenére, hogy az érettségihez eddig a diáknak nem volt szük­sége a jó írásbeli eredmények­re, náluk korábban csak elvét­ve buktak el diákok a tesztírá­son. „Szlovákból és angolból már előfordult, magyarból még soha” - árulta el. A tesztekre korábban is ké­szültek a diákok, úgyhogy az idei változás nem okozhat nagy zavart, véli Molnár László. A fü­leki igazgató leszögezi, náluk és azokban az iskolákban, aho­va vizsgáztatni járnak, eddig is komolyan vették a teszteket. „Valamennyire ez is reális ké­pet mutat” - véli a tesztek alap­ján készülő rangsorról. Az írásbeli érettségik kedden kezdődtek a szlovák nyelvvel, szerdán az idegen nyelvek, tegnapelőtt a matematika volt soron. A magyar és ukrán írás­beliket az időjárás miatt hétfő­re halasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents