Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-16 / 64. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 16. Közélet 3 Egyesek szerint semmit sem tett, mások szerint pont ő mentette meg paptársai életét A pápa átvette hivatalát A dalai lámának tetszik Ferenc névválasztása Bíznak a vallásközi párbeszéd folytatásában Róma. Ferenc pápa csütörtökön megtartotta első pápai miséjét, átvette vatikáni lakosztályát, majd tegnap fogadta a bíborosi testületet. Közben a Vatikánnak a pápa korábbi, az argentin diktatúra alatti tetteit kellett magyaráznia. ÖSSZEFOGLALÓ Az őt megválasztó bíborosokat és a nyolcvan évnél idősebb, nem pápaválasztó bíborosokat együtt fogadta pénteken a vatikáni Kelemen Teremben Ferenc pápa. XVI. Benedeknek mondott köszönettel kezdte beszédét Ferenc pápa, akit a terembe való belépésekor a bíborosi testület tagjai tapssal fogadtak. A nyugalmazott pápát utódja az egész egyház „lelki örökségének” és „éltető lángjának” nevezett. Ferenc pápa úgy fogalmazott, XVI. Benedek lemondásának „alázatos és bátor gesztusa új erőt adott az egyháznak”. „Soha ne engedjünk a pesszimizmusnak, a keserűségnek, az elbátortalanodásnak”- hangsúlyozta az egyházfő, kiemelve, hogy „a világban fel kell támasztani a keresztény lét örömét”. Ferenc pápa „új evangelizációs módszereket” szorgalmazott. Testvéreknek nevezett bíborostársainak a 76 éves pápa azt mondta: a testület „fele az öreg korban jár, de az öregség a bölcsesség kora”. Megválasztása után két nappal az egyházfő az összes bíborossal a vatikáni Kelemen Teremben találkozott, ugyanott ahol XVI. Benedek február 28-án, a Vatikánból való távozásának és lemondásának napján búcsúzott el a bíborosoktól. Ködös múlt Tegnap a Vatikán szóvivője reagált a médiában megjelent, a pápa évtizedekkel ezelőtti tevékenységével kapcsolatos kritikákra. A szóvivő szerint „baloldali antiklerikális támadás” indult az új egyházfő ellen egyes argentin lapokban, amelyek Ferenc pápának az argentin katonai diktatúra alatt játszott szerepével foglalkoznak. „Jól ismert rágalmazó kampány folyik. A vádakat szilárdan és világosan cáfolni kell” - jelentette ki pénteken Federico Lombardi, és hangsúlyozta, hogy „az argentin igazságszolgáltatás kihallgatta ugyan Jorge Mario Bergogliót, de soha semmit sem róttak a terhére”. Lombardi szerint Bergoglio „sokat tett az emberek megvédése érdekében” az 1976-tól 1983-ig tartó katonai diktatúra alatt, és amikor Buenos Aires érsekévé nevezték ki, „bocsánatot kért az egyház nevében azért, hogy nem tett eleget ebben az időszakban”. A pápa argentin kritikusai szerint jezsuita provinciálisként nem emelte fel szavát a katonai diktatúra ellen, sőt, a legfőbb vád ellene az, hogy szerepet játszott két jezsuita atya, Orland Yorio és a magyar származású Francisco Jalics elrablásában. Mindkettőjüket 1976 májusában hurcolták el az argentin haditengerészet tisztjei, s embertelen körülmények között tartották fogva, mert missziós tevékenységet folytattak az ország szegénynegyedeiben. A most megválasztott pápa legfőbb vádlója, egy újságíró azt állítja, hogy Bergoglio megvonta a jezsuiták által adott védelmet a két paptól, s ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adott a katonáknak az elrablásukhoz. A vádat Jaliccsal folytatott beszélgetéseire alapozza. Rágalomnak tartja Bergoglio viszont rágalomnak mondja mindezt, s az ellenkezőjét állítja: a színfalak mögött azon ügyködött, hogy megmentse a két pap életét, és másokét, akiket ő maga bújtatott el a halálkommandók elől. Egy esetben például még saját igazolványát is odaadta egy - hozzá hasonlító - menekülőnek, hogy az kijuthasson az országból. A pápa a tervek szerint ma találkozik a sajtó képviselőivel, lehet, hogy a sajtótájékoztatón ez a kérdés is felmerül. Ferenc vasárnap délben áll a nyilvánosság elé, amikor a pápai lakosztály ablakából egyházfőként első alkalommal elimádkozza az Úrangyala-imádságot a téren összegyűlt hívekkel. Március 19-én, kedden délelőtt fél 10-kor a Szent Péter téren ünnepi szentmisére kerül sor Ferenc pápa péteri szolgálatának kezdete alkalmából. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ A nagy világegyházak képviselői üdvözölték Ferenc pápa megválasztását, és bíznak a vallásközi párbeszéd mélyítésében. Kirill orosz pátriárka Ferenc pápához intézett üzenetében a katolikus és az orosz ortodox egyház együttműködését szorgalmazta, hogy együtt védelmezzék a világ különböző tájain üldöztetést szenvedő keresztényeket, és közösen hirdessék a hagyományos értékeket. Ferenc elődje, XVI. Benedek pápa főként az ortodox egyházakkal mélyítette a kapcsolatot. A muzulmán világ vezetői is reményüket fejezték ki, hogy az iszlámmal szemben ellenséges állásfoglalásai miatt bírált XVI. Benedek után Ferenc pápa uralkodása alatt javulnak a kapcsolatok a Vatikánnal. A keresztény-iszlám párbeszédnek új dimenziót adhat Ferenc származása. Míg a muzulmán világ Európával szomszédos, sőt az öreg kontinensen egyre több a mohamedán, addig Dél-Ameriká- ban gyakorlatilag nincsenek muzulmánok - kérdéses, ez a tény mennyiben változtatja meg a Vatikán iszlámmal kapcsolatos politikáját. A zsidók és a keresztények közötti kapcsolatok elmélyítéséért szállt síkra Ferenc pápa a római zsidó közösség főrabbijához intézett levelében. Emlékeztetett arra, hogy ezek a kapcsolatok a II. vatikáni zsinat nyomán indultak fejlődésnek. A levél címzettje úgy fogalmazott, örömmel fogadta a levelet. „Úgy látom, hogy ily módon folytatódik a XVI. Benedek által kijelölt irányvonal” - mondta a főrabbi. Riccardo Di Segni különösen nagyra értékelte, hogy a pápa egyértelműen hivatkozik a II. vatikáni zsinatra. A főrabbi szerint ugyanis az a zsinat jelenti az alapját minden olyan előrelépésnek, amelyet a katolikus egyház az elmúlt évtizedekben tett. A dalai láma a névválasztásért dicsérte az új egyházfőt. „Különösen nem ismerem a keresztényszenteket, ám nagy tisztelője vagyok Assisi Szent Ferencnek. Különösen inspiratívnak tartom fegyelmes, egyszerű élet- felfogását, az összes teremtmény iránt érzett szeretetét” - írta állásfoglalásában a tibeti lelki vezető. (MTI, ú) 1958-1963 1963-1978 5év 15év 1978 1978 - 2005 2005 - 2013 33 nap több mint 25 év 8 év IX. Plusz XIII. Leó X. Plusz XV. Benedek XI. Plusz Xti. Piusz 1848-1878 1878-1903 1903 -1914 1914-1922 1922-1939 1939-19SS 32 év 25 év 11 év 8 év 17évH 19 óv Farm- CM; »TVA S*S^« ■ «l©l@l ■ Országszerte több helyen maradt el az ünnepi koszorúzás; volt, ahol a „konkurenciát" nem engedték felszólalni, máshol sikerült megegyezni Néhány városban idén is az ellentétekről szólt az ünnep Párkányban és Pozsonyban is „odafagyott" az ünneplő tömeg ÖSSZEFOGLALÓ Párkány/Érsekújvár/Po- zsony. Ahol a rossz idő ellenére is megemlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójáról, ott sem feltétlenül az összetartozásról szólt az ünnep. Párkányban széthúzás A Csemadok Párkányban hagyományosan március 14-én emlékezik meg az 1848/49-es forradalomról és szabadság- harcról - az ünnepségen azonban a Híd képviselőit idén sem köszöntötték, és A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos sem kapott lehetőséget arra, hogy beszédet mondjon. „A helyi Csemadok hozzáállása nem minket minősít” - kommentálta az eseményeket Tuloki Attila, a Híd helyi frakciójának vezetője. A művelődési központban tartott megemlékezésen a fő szónok Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke volt. A Párkány és Vidéke Kulturális Társulás idén első ízben külön megemlékezést szervezett a sétálóutcái kopjafánál. Elnöke, Himmler György korábban élesen bírálta a párkányi Csemadok hozzáállását. „Március idusának ünnepét senki nem sajátíthatja ki. Az nem valamely párté és nem a Csemadoké, hanem minden magyaré és nem magyaré, aki 1848 eszméit magáénak vallja” - fogalmazott a tanár. Újvárban az egyik elmaradt Külön ünnepeltek volna az érsekújvári magyarok is, a járási székhelyen már három éve zajlik így a megemlékezés. Pénteken 18 órakor Czuczor Gergely mellszobránál tartottak ünnepi megemlékezést a régióbeli polgármesterek, iskolavezetők, politikai pártok képviselőinek, valamint az érsekújvári magyarok egy részének a részvételével. A KultúrKorzó rendezvényét elhalasztották. A KultúrKorzót azoknak az érsekújvári civil szervezeteknek a tagjai hozták létre 2010-ben, akiket kiutasítottak a Csemadok-székházból. Stugel Tibor, a KultúrKorzó vezetője elmondta, próbálkoztak már azzal, hogy előre egyeztessék az időpontokat, de eddig még mindig ellenállásba ütköztek. Az érsekújváriak körében minden korosztályból akadtak olyanok, akiket már annyira elkedvetlenített a helyi magyar közösség évek óta tartó széthúzása, hogy inkább nem vettek részt a koszorúzáson. Pozsonyban együtt Pozsonyban vagy 200-an gyűltek össze, a rossz idő miatt viszont lerövidítették a tervezett megemlékezést, mondta Jégh Izabella. „Hosszabb programmal készültünk, ugyanis idén tizedik éve tartjuk a megemlékezést a Medikus kertben” - jegyezte meg a helyi Csema- dok-elnök. Beszédében élesen bírálta Robert Fico kormányfő korábbi szavait a kisebbségekről. Az intézmények és a pártok itt idén is közösen koszorúztak. (gu- zsu, száz, vps) Az új lakás. Megnyitja a pápai rezidencia ajtaját. (SITA/AP-felv.) (Gulyás Zsuzsanna és Somogyi Tibor felvétele)
