Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-12 / 60. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 12. Vélemény És háttér 7 Szlovákiában nincs sok szavazó, azok közül még kevesebb a potenciális jobbikos választó Ilyen barátok mellett... Szávay István kiszivárog­tatott, szigorúan bizal­mas helyzetértékelése a Jobbik határon túli lehe­tőségei kapcsán több problémát is felvet. Már persze azon a kérdésen túl, hogy mennyire rosszul működhetnek a párt kommunikációs csatornái, ha ennyire könnyen hozzá lehet jut­ni a belső jelentésekhez. TOKÁR GÉZA A dokumentum jobbikos szempontból kimondottan pragmatikus, ugyanis a hatá­ron túli szavazatokra vágyó párt lehetőségeinek higgadt ér­tékelését tartalmazza. Szlová­kiában az állampolgársági kor­látozások miatt valóban nincs sok szavazó, azok közül még kevesebb a potenciális jobbikos választó, így természetszerűleg a felvidéki voksolók bírnak a legkevesebb súllyal. Vannak el­lenben olyan aktivisták, akik­ből kellő ráhatással (és támo­gatással) ki lehetne nevelni az MKP helyén, esetleg azzal pár­huzamosan egy nemzeti-radi­kális fiókpártot, mely vélhető­en párhuzamosan működne a magyarországival. A Jobbik számára mind­össze egyetlen problémafor­rást rejt a kiszivárogtatott hír - amennyiben a párt szorosabb­ra akarná fűzni kapcsolatait az MKP-val, valamilyen módon bocsánatot kell kérnie a „ki­öregedett, jórészt alkalmat­lan” politikusokból állónak ti­tulált pártvezetéstől. Azonban az MKP-nak nincs semmi szük­sége a kormányon kívüli radi­kális párt támogatására, ahogy ez fordítva is érvényes. Kellemetlenebb helyzetbe került ugyanakkor a dokumen­tumban említett két, a pártok­nál gyengébb legitimitással bí­ró szervezet, az MKP ifjúsági csoportja, a Via Nova és a Selye János Egyetem Hallgatói Ön- kormányzata. Előbbi csoporto­sulás pártközi kapcsolatai kö­zül a médiában előtérbe kerül a jobbikos szál minden más te­vékenység kárára, utóbbinak pedig rossz időben, rossz té­mában jön a kiszivárogtatás. A Via Nova általános straté­giáját illetően sok a fehér folt - főleg ami a hogyanokat, miér­teket és célokat érinti s ebből a szempontból nem sok jót hordoz magában az, ha a szer­vezetet a Jobbik helyi kiren­deltségének, esetleg a párt ötödik hadoszlopának könyve­lik el a Szávay-féle értékelés alapján. A Jobbik ugyan a 2010-es magyarországi válasz­tások után ki tudott szakadni abból az információs karan­ténból, amibe korábban zárták, de a hírnevét és megítélését il­letően nem állt be változás a közvélemény körében, még Magyarországon sem. Szlová­kiában egy, a követeléseket te­kintve széles körű csoport felé kommunikálni szándékozó magyar csoportosulás számára a jobbikos szál egyértelműen hátrányt jelent, más partnere­ket elriaszthat. Sőt, ha a jelző ráragad az aktivistákra, boríté­kolható, hogy a Fico-kormány a „szélsőségesek akciói” címszó alatt intéz el bármilyen meg­mozdulást a Via Nova részéről. A legkellemetlenebb hely­zetbe a Selye János Egyetem HÖK-je kerülhet. A testület már azt a botrányt is nehezen tudta kezelni, ami egy, az ELTE hallgatói önkormányzatának praktikáival foglalkozó körle­vél kapcsán pattant ki az egye­temen, különféle kérdéseket felvetve a komáromi állapotok kapcsán. Ilyen körülmények között az utolsó dolog, amire az egyetemista vezetőknek szükségük van, a közvetlen jobbikos kapcsolatok megle- begtetése. Akárhogy is végződik az ügy, egyetlen tanulsága biztosan van: a Jobbik listájára megle­hetősen könnyű rákerülni ak­kor, ha az aktivisták és a radi­kális politikusok személyes kapcsolatai meghaladják a pro­fesszionális kereteket. Ilyen barátok mellett viszont nincs szükség ellenségekre.- De jó, újra itthon! Ki lett azóta az ellenzék vezére? Milyenek a gazdasági mutatók? (Peter Gossónyi karikatúrája) Ajavuló adóbeszedési ráta minden szempontból jobb lenne, mint például az adóemelés Adóbevétel-növelő alternatívák HORBUIÁK ZSOLT A szlovák kormány az adó­behajtás terén komoly elmara­dásokkal küzd. A kiesés immár olyan méreteket ölt, hogy a ha­tékonyság növelését a minisz­terelnök is az egyik legfonto­sabb feladatnak nevezte. A probléma persze korábbi ke­letű, csak az egyre apadó költ­ségvetési források most világí­tottak rá igazán a helyzet tart­hatatlanságára. Egy javuló be­szedési ráta minden szempont­ból jobb lenne, hiszen nemcsak az adóemeléseket lehetne elke­rülni, mérsékelni, hanem a fe­ketegazdaság mértékét is csök­kenteni, végeredményben a társadalom igazságérzetét javí­tani. Habár ennek most elenyé­sző az esélye, esetleg el lehetne játszani a gondolattal, hogy mi történne akkor, ha két alterna­tív ötletet valósítanának meg. A könnyű drogok legalizálá­sára irányuló elképzelések évek óta fel-felbukkannak. Volt idő­szak, amikor erről beszélni sem lehetett, mostanság viszont már van olyan parlamenti párt, amely ezt nyíltan felvállalja. Ennek a lépésnek értelem­szerűen gazdasági haszna is lenne. Mint minden hivatalosan árusított termék, ez is áfaköte­les lenne. A legalizálás azt is je­lentené, hogy nem csak az áru­sításra, hanem a teljes, az előál­lítástól a forgalomba juttatásig tartó folyamatra is rálátása len­ne az államnak, így az adóbevé­telek emelkedése mellett a feke- tegazdáság mértéke is csök­kenne. A szektor így nem a bűnügyi nyomozó hatóság, ha­nem az adóhivatal alá tartozna. A másik, egyelőre hivatalo­san semmilyen mozgalom által sem támogatott ötlet a prostitú­ció valamilyen formában való engedélyezése. Ezt ugyan a nemzetközi egyezmények is tilt­ják, de vannak olyan országok, amelyek ezt felmondták. A droghasználathoz hasonlóan ez is elterjedt társadalmi devian­cia, ellenben önmagában még­sem ártalmas. A tiltás valójában a keresztény világnézeten alap­szik, a görög-római, de akár a mezopotámiai társadalmak, amelyekre az európai kultúra szintén épül, e téren sokkal megengedőbbek voltak. Az en­gedélyezés esetén az egészség- ügyi ellenőrzést is hivatalosan számon lehetne kérni. Erre a két alternatívára á Smer bizonyosan nem lenne vevő. Ez már csak azért is érde­kes, mivel egy szocialista párt hivatalosan vallástalan inter­nacionalista, és legfőbb politi­kai ellenpólusa a keresztény konzervativizmusnak. Igaz, az ötlet igazi támogatói általában a liberálisok. Azonban ahogy romlik a költségvetés helyzete, úgy várhatók egyre eredetibb konszolidációs javaslatok. Csak remélni lehet, hogy ezek nem mind adóemelések iesznek. KOMMENTÁR Profi lavírozó NAGYANDRÁS Egy éve nyerte meg a választásokat a Smer, s bár egyeduralma teljesen biztosan kitart 2016-ig, a közvélemény-kutatásokban már el­indultak lefelé, ők is túl vannak a csúcson. Valószínűleg ezért is ugrott neki a kisebbsé­geknek. Nem sokkal a parlamenti választások után, 2012 nyarán az egyik szlovák közvélemény-kutató még tör­ténelmi magasságú, 51 százalékos támogatottságot mért a Smemek, mely még a tavaszi parlamenti választások során elért több mint 44 százalékos eredményt is meghaladta. Eh­hez képest 2013 tavaszán már minden felmérés komoly veszteséget mutat ki a Smemél, bár még messze ők a legerő­sebbek, s a tőlük elpártoló szavazók egyáltalán nem kíván­nak átállni az ellenzék oldalára. Tehát elindultak a lejtőn le­felé, s már nem 2006-ot írunk, amikor közel 10 százalékos gazdasági növekedés mellett szinte még egy hülye is el tudta volna kormányozni az országot. Mivel nincs miből osztogat­ni, vagy elkezd a kormány megszorítani, vagy körbenéznek, mivel lehetne még megtartani a szavazókat, esetleg újakat elcsábítani az elvesztettek helyett. Robert Fico két héttel ez­előtti maticás, kisebbségek elleni kirohanását én leginkább ennek a tükrében nézném. A Smer elnökét akár mi, magya­rok is túl gyakran leegyszerűsítve figyeljük. Jó-rossz, ma­gyarbarát, vagy bennünket gyűlölő. Biztos vagyok benne, hogy azért tudott ekkora személyes népszerűségre szert ten­ni, és a pártjával ekkora fölénnyel választásokat nyerni, mert profin lavíroz a különböző érdekvédelmi csoportok érdekei között, folyamatosan megpróbálva fenntartani az egyen­súlyt. Amikor aztán valamelyik irányba kibillen a mérleg, korrigálnak, de csak annyira, hogy túl sokat ne veszítsenek népszerűségükből. Fico számára a magyarok valószínűleg ugyanolyan csoport, mint mondjuk a nacionalista szlovák szavazók, a szakszervezetek, vagy mondjuk a nyugdíjasok. Saját értékrenddel és érdekekkel, melyeknek néha megfelel, néha pedig velük ellentétesen cselekszik. Nála ez nem ér­zelmi dolog, hanem kőkemény számítás. A választások óta például a kisebbségek felé Fico és kormánya a jobbik arcát mutatta. A roma és a kisebbségi kormánybiztosi poszt, a tá­mogatások rendszerének meghagyása, az Orbán Viktorral való látványos, de persze teljesen üres barátkozás mind­mind egyfajta gesztus volt a lakosság egyik csoportja felé. Közben nyüván nőtt a belső feszültség egy ezzel ellentétes oldalon álló csoportban, esetleg csökkent a támogatottsága náluk, és a maticás kirohanása az ő megnyugtatásukra szüle­tett. Természetesen nem volt semmiféle félreértés, egy mi­niszterelnök előre megírt beszédét teljesen tudatosan készí­tik olyannak, amilyen, és Fico profi szónokként is tudta, mit miért mond. A politika effajta művelésével, ahogy a miniszterelnök kiro­hanásával természetesen messzemenőkig nem értek egyet. Ám érdemes mélyebbre látnunk annál az egyszerű feltétele­zésnél, hogy Fico eddig álarcot viselt, és most mutatta meg igazi arcát. A politika ennél azért jóval bonyolultabb. FIGYELŐ Pápacsináló lobbicsoportok Ma ül össze a Vatikánban az új pápát megválasztó bí- borosi testület, a konklávé. Az új pápa megválasztásába az alábbi lobbicsoportoknak lehet beleszólásuk: Opus Dei A II. János Pál pápa által különösen pártolt körnek el­sősorban Olaszországban, Spanyolországban és Latin- Amerikában erős a befolyá­sa. A csoport Angelo Scola müánói érseket és Marc Ou- ellet kanadai bíborost támo­gatja. Az Opus Dei nem zár­kózna el a kompromisszu­mos jelöltként emlegetett Erdő Pétertől sem. Sant’Egidio Közösség Az elsősorban szociális és karitatív tevékenységéről ismert csoportnak több mint 60 ezer tagja van a világ 73 országában. Az egyiklegbefo- lyásosabb tagja Vincenzo Paglia, aki a Család Pápai Ta­nácsának elnöke. Fokolar mozgalom E csoport több tagja kulcs- fontosságú pozícióba került Tarcisio Bertone volt szent­széki államtitkár támogatá­sával. A mozgalom egyik be­folyásos tagja Ennio Antonel- li, a Család Pápai Tanácsá­nak volt elnöke. A mozga­lomnak 100 ezer tagja van a vüág 182 országában. Kolumbusz Lovagok Az 1882-ben az USA-ban alapított egyesület az egyik legnagyobb, világiakból álló katolikus szervezet. Több mint 1,7 millió tagja van. El­nöke, Carl Anderson tagja a vatikáni bank igazgatótaná­csának. A csoport Timothy Dolan New York-i érseket vagy Sean O’Malley bostoni érseket látná a legszíveseb­ben a pápai trónon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents