Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-06 / 31. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 6. Közélet 3 A törvény csak a korengedményes nyugdíjasok esetében tiltja a munkavégzést, kiskapukat azonban ez a jogszabály is tartalmaz Februárban választani kell: nyugdíj, vagy munka Márciustól választaniuk kell a korengedményes nyugdíjasoknak: dolgoznak, vagy nyugdíjat kapnak. A döntést február 28-ig meg kell hozniuk, mert ha még márciusban is érvényes szerződésük lesz, akkor nem kapják meg a nyugdíjukat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A korlátozás csak a korengedményes - tehát a nyugdíj- korhatár előtt nyugdíjba vonult - nyugdíjasokra vonatkozik, és csak abban az esetben, ha megbízási szerződésre dolgoznak. Közülük is csak azoknak kell választaniuk a nyugdíj és a fizetés közül, akik folyamatosan, egész hónapban dolgoznak. Akik csak részmunkaidőben, havonta néhány napot dolgoztak, megkísérelhetik összeegyeztetni a nyugdíjat és a munkát. Az ügyintézés a munkaadó feladata A dolgozó nyugdíjasra nem hárul semmilyen bejelentési kötelezettség, mindent a munkaadó végez helyette, vagy a Szociális Biztosító jár el automatikusan a rendelkezésére álló adatok szerint. Ha tehát a nyugdíjas úgy dönt, hogy inkább tovább dolgozik, akkor a Szociális Biztosító márciusban automatikusan leállítja a nyugdíjfolyósítást, hiszen a munkaadója már januárban köteles volt bejelenteni a megbízási szerződését. Ha a nyugdíjat választja, akkor ugyancsak a munkaadónak kell lépnie: jelentenie kell a biztosítónak, hogy megszűnik a szerződés. A Szociális Biztosító javasolja, hogy a bejelentést még február 10-e előtt tegyék meg a gördülékeny ügyintézés érdekében, habár a törvényes határidő február 28. A nyugdíjasnak csak a megbízási szerződés lejárta után kell ellátogatnia a biztosítóba: a nyugdíj újrafolyósítását csak ő kérvényezheti. Kiskapu a törvényben Bizonyos feltételek betartása esetén azok a korengedményes nyugdíjasok is kaphatják nyugdíjukat, akik mellette megbízási szerződésre dolgoznak. Ennek azonban az a feltétele, hogy a megbízási szerződés ne egész hónapra szóljon, hanem a lehető legrövidebb időszakra. A szerződés érvényessége idején ugyanis nem jár a nyugdíj. Példaként vegyünk egy szerződésre dolgozó nyugdíjast, akinek a nyugdíja havonta 375 euró. Korábban mellette még havi 120 eurót tudott keresni, vagyis neki semmiképpen nem érné meg a fizetést választani a nyugdíj helyett. Továbbra is megőrizheti azonban nyugdíjának jelentős részét, ha csak a hónap bizonyos napjain dolgozik. Napra pontos szerződés A szociális ügyi minisztérium értelmezése szerint a nyugdíj csak azokra a napokra nem jár, amikor a nyugdíjas dolgozik, pontosabban érvényes szerződéssel rendelkezik. Ha a munkavégzés a korábbiakban is részmunkaidős volt, tehát a nyugdíjas nem dolgozott folyamatosan napi nyolc órát, amit az alacsony fizetés alapján feltételezni lehet, akkor összehangolható a nyugdíj HOGYAN VÁLTOZIK A KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAS JÁRADÉKA 1. ideiglenesen lemond a nyugdíjról 4 a nyugdíj összege 375 euró 4 június és november között megbízási szerződésre dolgozik 4 ebben az időszakban lemond a nyugdíjról 4 havi bruttó jövedelme 500 euró 4 december elsejétől kéri a nyugdíj összegének átszámítását -x v 4 a nyugdíjának összege 3,20 euróval 378,20 euróra emelkedik 2. a nyugdíj kifizetését csak bizonyos napokra függeszti fel 4 a nyugdíj összege 375 euró 4 júliusban megbízási szerződésre 5 napot dolgozik 4 bruttó jövedelme 150 euró 4 a fizetésének nincs felső határa 4 az öt ledolgozott napra nem kap nyugdíjat, ezért júliusi nyugdíja 62,50 euróval kevesebb lesz 4 júliusban 312,50 euró nyugdíjat plusz bruttó 150 eurót kap J _________• Összeállította: Ipj, fotók: photoxpress, képrchívum é s a fizetés. Ha például a nyugdíjas csak bizonyos napokon végez munkát, például hetente egyszer takarítani jár, akkor megegyezhet a munkaadójával úgy, hogy csak az adott napra kötnek szerződést. Ez azonban azzal jár, hogy hetente új szerződést kell kötni, és a munkaadójának minden alkalommal be, illetve ki kell jelentenie a Szociális Biztosítóban. Egyes jogászok szerint a nyugdíjasnak nem is kellene kérvényeznie minden hónapban a nyugdíj folyósítását, feltéve, hogy a munkavégzés nem esik a nyugdíjkifizetés napjára. A nyugdíjasnak ugyanis csak abban az esetben szűnik meg a nyugdíjkifizetésre vonatkozó jogigénye, ha a nyugdíjfizetés napján van érvényes szerződése. Kevesebb, de jár Ilyen esetben a nyugdíjas ugyan alacsonyabb járadékra számíthat, de nem veszíti el a teljes nyugdíját, és mellette még fizetést is kaphat. Ha például az adott hónapban 5 napot dolgozott, és ezért továbbra is a korábbi 120 eurós bruttó bért kapja, akkor a nyugdíja 312,20 euróra csökken. A 120 eurós bruttó fizetése a járadékok befizetése után 110 euró lesz, vagyis a havi bevétele mintegy 420 euróra rúg majd. Ez ugyan kevesebb, mint a korábbi, közel 500 eurós havi bevétele, de több, mint ha csak a nyugdíját kapná. Természetesen számolnia kell azzal, hogy a munkáltatója is fizet járulékot a bruttó bére alapján, így a bérköltség jelentősen emelkedik, de a munkavállalónak nem kell plusz adminisztratív terhet vállalnia. (Ipj, sme) Vállalkozás mellett továbbra is fizeti a Szociális Biztosító a korengedményes nyugdíjat A korengedményeseknek megéri vállalkozni ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dolgozhat, nem kell semmit sem bejelentenie Az öregségi nyugdíjasokra nem vonatkozik a tiltás Pozsony. Nem kell megválnia a nyugdíjától annak a kor- engedményes nyugdíjasnak, aki egyéni vállalkozóként dolgozik tovább. Ezzel a megoldással ugyanúgy és ugyanolyan nyugdíjat kap majd, ezenfelül komoly megtakarítást sikerül elérnie, ha korábban megbízási szerződés alapján dolgozott. Az egyéni vállalkozói engedély kiváltása viszonylag egyszerű, és nem kerül sokba. A szabadon végezhető tevékenység esetében az engedélybe felvett minden tevékenység után 5 eurót kell fizetni. Az engedélyhez kötött tevékenységek esetében ez az összeg tevékenységenként 15 euró. Természetesen az egyéni vállalkozói státusszal bizonyos adminisztratív feladatok is járnak a vállalkozói engedély kiváltása mellett, így például be kell jelentkezni az egészség- ügyi biztosítóba és jövőre adóbevallást kell készíteni a 2013-as évre vonatkozóan. Egészségbiztosítási járulék A friss engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó nem köteles járulékelőleget fizetni. Az egészségbiztosítási járulékot utólag, a 2013-as járulékelszámolása alapján 2014-ben fizeti be. Arra azonban számítania kell, hogy a minimális havi kivetési alap 393 euró, az Váltsa ki az iparengedélyt (Képarchívum) ebből számított járulék nagysága pedig 55,02 euró. Bejelentési kötelezettsége azonban van: a vállalkozás megkezdésétől számított nyolc napon belül jelentenie kell a vállalkozás megkezdését az egészségbiztosítójának. A bejelentési kötelezettség azonban még nem jelenti egyben a fizetési kötelezettség kezdetét is. Társadalombiztosítási járulék Kezdő vállalkozóként nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot sem. Ha csak 2013-ban - akár januárban - váltotta ki a vállalkozói engedélyét, akkor is csak 2014. júliusától lesz köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. A járulék nagyságát a 2013-as adóbevallása alapján számítják ki. Azzal azonban számolnia kell, hogy a nyugdíjának összege nem emelkedik a bérének megfelelően, hiszen társadalombiztosítási járulékot nem fizet. Megbízási szerződés A megbízási szerződés jelenleg az egyik „legdrágább” munkavégzési forma, a járulék és adóteher szinte ugyanolyan, mint alkalmazott esetében. A nyugdíjas esetében azonban van lehetőség a munkavállalót és a munkaadót összesen terhelő 41,6 százalékos járulékteher enyhe csökkentésére. „A korengedménnyel nyugdíjazott élhet a rendszertelen havi jövedelem intézményével” - tájékoztatta lapunkat Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője. Ebben az esetben a munkavállaló nem fizet beteg- biztosítást, igaz, betegség esetén nem kap majd táppénzt sem. A korengedményes nyugdíjasnak számolni kell azzal is, hogy szemben a nyugdíjkorhatárt már betöltött nyugdíj ássál, egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. (Ipj) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Nem változik a szabályozás a nyugdíjkorhatárt már betöltött, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára. Ők ugyanúgy dolgozhatnak tovább, ugyanolyan szerződés alapján, mint korábban tették, az állam nem kényszeríti őket választásra. Ugyanez vonatkozik azokra, akik korengedményes nyugdíjasként vonultak nyugdíjba - ez a nyugdíjtípus két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt igényelhető - és időközben már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. Esetükben ugyanis a Szociális Biztosító már átminősítette a nyugdíjat öregségi nyugdíjjá. Á nyugdíjkorhatár férfiak számára minden esetben 62 év, a több gyermeket nevelő nők még a 62 éves kor betöltése előtt, néhány hónappal korábban mehetnek öregségi nyugdíjba. Az 1955-ben született, két gyermeket nevelt nő például 60 év 3 hónapos korában éri el a nyugdíjkorhatárt. Hasonló helyzetbe kerül majd az a korengedményes nyugdíjas is, aki néhány hónap múlva tölti be a nyugdíjkorhatárt, és jelenleg a munkát választotta. Amint például egy korengedményes nyugdíjas férfi betölti a 62. életévét, korengedményes nyugdíját átminősítik öregségi nyugdíjjá. ,A nyugdíjkorhatár betöltésekor kérvényezheti az öregségi nyugdíj folyósítását, és a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a nyugdíj átszámítását” - tájékoztatott a biztosító. A megbízási vagy más munkaszerződés alapján dolgozók ugyanis nyugdíjbiztosítást is fizetnek, ami ugyan csak szerény mértékben, de hozzájárul a nyugdíj növekedéséhez. A nyugdíj összegének emelését azonban csak a munkaviszony befejeződése után kérheti a nyugdíjas. (Ipj)
