Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-05 / 30. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 5. Agrárkörkép - hirdetés 17 A melegkedvelő növényfajok elterjedésével új kártevők jelentek meg A sikeres termesztés feltétele a növény jó egészségi állapotának fenntartása A szerző növényvédelmi (Illusztrációs felvételek) tanácsadó Szűkülő vegyszerlista Napjainkban egyre gyakrabban beszélünk a klíma- változásról, illetve a globális felmelegedés következményeiről. SEDLIAK ILONA A témával kapcsolatban a legszélsőségesebb vélemények hangzanak el. Egyesek azt állítják, hogy ezek csak bizonyos ciklikus változásai az éghajlatnak. Eltelik pár év, és minden visszaáll majd az eredeti kerékvágásba. A másik szélsőséges nézet viszont már akkora változásokkal ijesztget, amelyek világ-, vagy legalább kontinentális méretű katasztrófákhoz vezethetnek. A mezőgazdaságban általában a meglévő realitásokból kell kiindulni, és ehhez a helyzethez kell maximálisan alkalmazkodni. Az adatok egyelőre azt mutatják, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése nagyon is érezhető következményekkel jár. Ugyanakkor az is evidencia, hogy a terméshozamok változását okozhatja a rosszabb tápanyag-után- pódás, az új, nem őshonos, más körülmények között kinemesített fajták termesztése is. A talaj változásait befolyásolja az egyre nagyobb gépek, az új technológiák alkalmazása, az egyre kevesebb szerves anyag visszajuttatása a talajba. A talajvizek szintjének változását a csatornarendszerek elhanyagolása, az árvizeket a folyók medreinek eliszaposodása stb. váltja ki. A hosszabb távú felmelegedést azonban nálunk legjobban a melegkedvelő fajok megtelepedése, elszaporodása mutatja. Érzékelhető ez a melegkedvelő kultúrnövények ter- meszthetőségének északabbra tolódásával, és új, melegkedvelő fajok megjelenésével. Növényvédelmi szempontból ez a helyzet új kártevők meghonosodásával jár együtt. A múlt század 90-es éveiben jelent meg térségünkben a gya- pottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera - felső kép). Ez a lepkefaj minden évben délről röpült hozzánk, de károkat csak ősszel okozott. Pár éve bebizonyosodott, hogy már képes nálunk is áttelelni, kártétele már korábban jelentkezik, egyre gyakoribb és nagyobb lesz. Az utóbbi évtizedben az őszibarack-termelőknek vannak komolyabb problémáik az eper- pajzstetűvel (Pseudaulacaspis pentagona). Polifág kártevő, amint azt a neve is mutatja, az eperfán, de a ribizlin és nagyon sok dísznövényen is károsít. A védekezés azonban egyelőre nincs megoldva ellene, csak az erős téli fagyok tudják az állományát lecsökkenteni. Évről évre egyre jobban szaporodnak a gyümölcsfákon a levélatkák (csonthéjasok levélatkája - Aculus fockeaui, almatermésűek levélatkája - A. schlechtendali.) . A kifejlett egyedek a rügyalapon a pikkelylevelek alatt telelnek, tél folyamán sok elpusztul belőlük, ezért a hosszú, hideg telek nagyon jól visszaszoríthatják a népességét. Melegkedvelő kártevő a nyugati virágtripsz (Frankliniella ocridentalis). Eddig az üvegházakban, fóliasátrakban károsított a zöldségféléken és dísznövényeken, mára már szabadföldi növényeken is megtalálták. Az utóbbi két-három évben rendkívüli mértékben elszaporodtak a molytetvek, vagy liszteskék Az üvegházi molytetű a hajtatóházak, üvegházak kártevője volt. Jelenleg a közönséges, vagy káposzta-liszteske (Aleyrides proletella - lenti kép) okoz problémát Olyan mértékben felszaporodik a káposztaféléken, hogy az általa kiválasztott mézharmaton megtelepülő korompenész feketére festi a növényeket. A melegkedvelő kártevők betelepedése sajnos egyre gyakoribb. Az EU-ban az áru mozgása szabad, tehát sokkal könnyebben behurcolhatok különböző termékekkel, amelyekből sajnos egyre több kerül be hozzánk. Még olyan zöldségfélék is, amelyek nálunk is megtermelhetőek Pár éve került be hozzánk a Spanyolországban igen nagy károkat okozó paradicsommoly (Tuta absoluta). A lárvák a paradicsomlevélben aknáznak, melegigényes faj, szintén a hajtatott növényeken károsít. A szakirodalom azonban leúja, hogy a meleg, nyári időszakban a kinti paradicsomot is károsíthatja, vagyis idővel ez a veszély is fenyeget. A növénytermesztésben a növényvédelem egyre nehezedő problémát jelent. Annak ellenére, hogy a kártevők és a betegségek száma is növekszik, a növényvédő szereké csökken. Az EU az emberek, állatok és a környezet védelmére hivatkozva sokkal szigorúbb feltételeket támaszt a vegyszerek engedélyeztetése során. Több olyan hatóanyag kerül visszavonásra, amely a jelenlegi lehetőségek szerint megoldhatatlan problémát okoz a termelőknek. A szlovákiai termelők pedig, még a többi uniós tagállam termelőivel szemben is hátrányban vannak, hiszen sokkal kevesebb vegyszer van engedélyezve, mint a szomszédos országokban. Ez a probléma abból adódik, hogy mivel az engedélyezés nagyon drága, a gyártó vagy forgalmazó cégeknek nem kifizetődő kis mennyiségű forgalomnál ezt a pénzt befektetni. Az elmúlt pár évben a termelőnek lehetősége volt engedélyt kérni a kis területen termesztett növények védelmére használt készítmény engedélyezésére pár euró ellenében. Lehetőség volt a nálunk engedélyezett szerek használatának kiszélesítésére. A vegyszerek így minden termelő számára alkalmazhatóak lettek. Ezeket a vegyszereket a termelők megtalálhatják az KMEMI (ÚKSÚP) oldalán a következő név alatt: Autorizované prípravky na ochranu rastlín na menej významné použitie. Sajnos az engedélyeztetésre a költségek jelentősen megemelkedtek, tehát már egy termelőnek nehezen megfizethető, illetve megfizethetetlenné váltak. Összefogásra lenne szükség ezen a téren, ami sajnos nálunk hiányzik, mert csak közösen, megbeszélve az engedélyeztetést, a költségeket arányosan megosztva lehetne kiszélesítem a jelenleg regisztrált vegyszerek használatát a kis területeken, kis mennyiségben termesztett növényekre. ISMERTETŐ A nemzetközi terménypiacokon napjainkban kifejezetten szárnyaló kukorica termesztőit hívta évadnyitó szakmai találkozóra a Bayer CropSdence vetőmag- és vegyszerforgalmazó cég szlovákiai képviselete, lévén, hogy a dél-szlovákiai térségben e növény termesztésének hagyományai vannak és környezeti feltételei is megfelelőek. A Csallóközaranyoson megtartott rendezvényen bevezető előadásában a hazai piac mérlege mellett a tavalyi termesztési eredményeket értékelte és a jövőbeni kilátásokat vázolta fel Mikulás Wagner, a Szlovákiai Kukoricatermesztők és -Feldolgozók Szövetségének képviselője. A hazai fogyasztás szintje mintegy 900 ezer tonna, ugyanakkor a termelők évente átlagosan 1.2 millió tonna feletti mennyiséget takarítanak be, de a kínálati piac túlsúlya ellenére az árak főleg az utóbbi években kedvezőek. Ez azonban nem adhat okot a túlzott elégedettségre, mert a környező országok a miénknél jóval nagyobb termelői kapacitásokkal rendelkeznek, és a piacokon is egyre élesebb a verseny. A legmagasabb termelési szintet Ukrajna képviseli, itt az utóbbi időben évente csaknem 20 millió tonnát takarítanak be, de az ukrán kukoricát nem ami térségünkben értékesítik. A szomszédos Magyarország évi 4,6 millió tormás termése, valamint a lengyelek által megtermelt 3,9 millió tonna kukorica - ami elsősorban a kiszántott repce helyén termesztve növelte ilyen magasra a mennyiséget azonban már jelentősen meghatározza a piaci mozgásokat ebben a térségben. Az előrejelzések alapján a hazai termelők idén is mintegy 200 ezer hektárnyi területen tervezik a kukorica vetését, és a termés- mennyiség 1,3 millió tonna körül várható. A sikeres kukoricatermesztés feltétele a növényállomány jó egészségi állapotának fenntartása, ebben az utóbbi évek legfontosabb kártevői elleni hatékony védekezésnek nagyon fontos szerepe van. Ľudovít Cagáň, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára a két legfontosabb kártevő, a kukoricamoly és a kukoricabogár kártételének vizsgálati tapasztalatai mellett a kukorica további kártevőinek jellemzőit is ismertette. A kártevők életmódjának pontos ismerete lehetőséget nyújt a termelőknek arra, hogy pontosan és naprakészen tudjanak védekezni a károsításokkal szemben. Arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy noha az utóbbi években a száraz időjárása miatt a kártevők kevesebb gondot okoztak, de a tavalyi rajzásmegfigyelések azt mutatják, hogy idén a kukoricamoly például komoly károkat okozhat, és normális termesztési feltételek esetén a kukoricabogár is nagyobb mértékben támadhatja majd az állományokat. A hatékony növényvédelemben ma már a vetőmag kezelésének is fontos szerepe van, az erre megfelelő készítmények jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit Vladimír Barbierik a cég képviselője vázolta fel. Ma már nyilvánvaló, hogy a kukoricabogár elleni védekezésben ajánlott vetésváltás alkalmazása már nem mindig nyújt hatékony megoldást, a vetőmag rovarölőszeres kezelése egyre inkább szükség- szerűvé válik. A csávázószerek alkalmazásának tapasztalatait magyarországi kísérletek és vizsgálatok eredményeinek felhasználásával pontosítják. Újabban egyre gyakrabban kerül szóba az ún. stewardship aktivitás, amely a növényvédő készítmények pontos és célirányos felhasználásának elemeit tartalmazza. A vetőmag csávázásától a kijuttatás minőségének biztosításáig. A kukorica gyomkezelési tapasztalatait Nagy Lajos a Bayer Cropscience magyarországi képviselője ismertette. Összefoglalójában főleg a extrém időjárási viszonyok közötti gyomirtás hatékonyságát befolyásoló tényezőket elemezte. Amint elmondta, az elkövetkező években nem várható új hatóanyag megjelenése a kukorica gyomirtásában, ezért elsősorban a meglévő készítmények alkalmazásának pontosításával lehet javítani a kezelések hatékonyságán. Beszámolójában olyan új gyomfajokra is felhívta a figyelmet, amelyek a közelmúltban jelentek meg Magyarországon, de előfordulásokkal várhatóan nálunk is számolni kell. (sz) Gyorsan növekedünk. Növekedjen velünk! A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb kutatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban. Ön mikor csatlakozik hozzánk? KWS Sejeme budúcnosť 5. od roku 1856 "’""rírir'i BP1213043 Új gyomok a kukoricában
