Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-05 / 30. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com A termelés 2018-ra 120 millió tonnára nő A sertéshústermelés kilátásai a világpiacon ÖSSZEFOGLALÓ A fiatal gazdák klubjának rendezvénysorozata a gazdák számára fontos információk áramlását segíti A marhatartást támogatni kell (Illusztrációs felvétel) Az Európai Bizottság 2008- 2015-re vonatkozó előrejelzése szerint az EU-ban a sertéshús- termelés szerényen nő, a jelenlegi 23 millió tonnás termelés 2015-re legfeljebb 24 millió tonnára emelkedik. Az EU-ban előállított évi 47 millió tonna hústermék közel fele sertéshús. A belső fogyasztás növekedése lépést tart a termelés bővülésével, az olcsóbb baromfihús erős versenytársa marad a sertéshúsnak. Ebben az időszakban sertéshúsból évi 42^43 kg körüli fejenkénti fogyasztással számol a Bizottság. A sertésciklus alakulásának függvényében a világpiaci árak az USA-ban és az EU-ban 2010- ig csökkentek, 2012/2013-ban érik el a legmagasabb értéket a vizsgált időszakban. Az árak az USA-ban dollárban kifejezve is alacsonyabbak lesznek, mint az EU-ban euróbán. A legalacsonyabb termelési költséggel rendelkező Brazíliában az árak folyamatosan csökkennek, elsősorban a stagnáló belső és világpiaci kereslet következményeként. A világ sertéshústermelése az OECD és a FAO becslése szerint 2008-ban 102 millió tonnát tett ki, az előrejelzések szerint a termelés 2018-ra 120 millió tonnára nő. A világtermelés 75%-át Kína, az EU és az USA állítja elő. 2008-2018 között Kína részesedése változatlanul 45% lesz, az EU-27 jelenlegi 21%-os termelési aránya 19%- ra mérséklődik. Kína mellett egyéb nagy sertéstenyésztő országok (USA, Brazília) is növelik termelésüket és exportjukat. Az USA sertéshústermelése évek óta emelkedő tendenciát mutat, 2008-ban megközelítette a 10 millió tonnát (Kína és az EU után az USA a harmadik legjelentősebb, EU-TÁ1ÉKOZTATÓ Az Európai Bizottság által kiadott tájékoztató szerint az unió marhahústermelése az előző esztendő első kilenc hónapjában több mint 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2011 azonos időszakában. Az előrejelzések szerint ez a trend idén is érvényesül a közösség termelésében, és várhatóan 1,5 százalékkal lehet kisebb, mint az előző esztendőben. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai alapján a tengerentúli ország tavalyi marhahústermelése szintén csökkent, 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az azt megelőző esztendőben. A becslések itt is további visszaeséssel számolnak, a sertéshúst termelő ország). Tíz évvel ezelőtt az USA 0,5 millió tonna sertéshúst exportált, ez a mennyiség időközben 1,6 millió tonnára nőtt, így jelenleg Észak-Amerika és az EU a világ legnagyobb sertéshúsexportőrei. Az USA két legnagyobb vásárlója Kanada és Mexikó. Mexikó gyorsan növelte vásárlásait, emellett nagy mennyiségű élősertést is vásárol az USA- ból. További fontos felvevő piacai még Japán, Dél-Korea, Oroszország, Hong Kong és Ausztrália. Az USA egyre több sertéshúst exportál Mexikón kívül Kelet-Ázsiába (beleértve Kínát is) is. Itt a lakosság egyre több jövedelemhez jut, a helyi sertéstartás felfuttatása azonban a környezetvédelmi problémák és a takarmány magas importára miatt nehézkesnek bizonyul. Brazília a világ negyedik sertéshústermelője és -exportőre. A brazíliai fogyasztás nem tartott lépést a kibocsátás növekedésével, évek óta stagnál, az ágazat jövője a kiviteltől függ. Az egy főre jutó évi sertéshús- fogyasztás mindössze 12 kg (szemben az EU 43, az USA 23, Kína 38 kg/fő fogyasztásával), ami az egy főre jutó marha- és baromfihús fogyasztásnak csupán egyharmada. Japán, Oroszország, Mexikó, Korea és az USA marad a sertéshús legjelentősebb vevője a nemzetközi kereskedelemben. Az USA importját elsősorban Kanada élőállat-szállításai jelentik. Japán 1,2 millió tonna sertéshúsmennyiséggel továbbra is a világ legnagyobb importőre marad, pozíciója a jövőben aligha változik. Oroszország a világ második legnagyobb nettó sertéshúsimportőre és önellátási foka a jövőben is várhatóan 70-75% körül alakul. (Popp) termelés 3,7 százalékkal lehet alacsonyabb, mint 2012-ben volt. Ugyanakkor a vágóállatok értékesítési árai mindkét földrészen hozzávetőlegesen 8-9 százalékos emelkedést mutatnak az azt megelőző időszak áraihoz képest. Ellenkező irányú fejlődést értek el a déli félteke termelői. Argentína tavalyi marhahústermelése 4,4 százalékkal haladta meg az előző évit, Brazília úgyszintén jelentős mértékben növelte exportját, tavaly a marhahúsexport ebből az országból több mint 13 százalékkal haladta meg az előző évit. Sőt, az idei előrejelzések szerint a termelés további 2 százalékkal, a kivitel pedig 4 százalékkal is emelkedhet, (mmg) Január közepén Duna- szerdahelyen tartották a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetsége (ASYF) által szervezett szakmai előadássorozat első rendezvényét. A szlovák-magyar határmenti együttműködés keretében Fiatal Gazdák Klubja néven idén tavasszal az ország nyugati és keleti felében, illetve különböző magyarországi helyszíneken érdekes szakmai bemutatókkal egybekötött előadásokon tájékoztatják a fiatal gazdákat a számukra érdekes kérdésekről. TÁJÉKOZTATÓ A Fiatal Magyar Gazdák Szövetségével (AGRYA) közösen szervezett kétnapos találkozó megnyitóján Pém Bálint, az ASYF elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal gazdák számára mennyire fontosak a megalapozott és pontos szakmai információk, a rendezvényeken ezek közvetlen áramlását kívánják segíteni. Szabó Tibor, a nyitrai székhelyű Hriadeľ mezőgép- és alkatrész-forgalmazó cég képviselője előadásában a modem gépi berendezésekben rejlő technikai és technológiai lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására hívta fel a figyelmet. A Hriadeľ a hazai mezőgazdasági termelők körében elsősorban a Fendt traktorok forgalmazójaként ismert. A traktorokat nagyon széles választékban a gazdálkodók reális követelményeihez igazodva kínálják az egyszerű kisebb vonóerejű erőgépektől kezdve a piacon kínált legnagyobb lóerővel és főleg a hatékonyságot, valamint a gazdaságosságot elősegítő műszaki megoldással felszerelve. Kínálatukban megjelentek a Challenger lánctalpas traktorok, valamint a Horsch, Framest típusú talajművelő berendezések is. A gépekben található új elektronikai és technológiai berendezések minél jobb kihasználásának elsajátításához a Fendt egy új projekt keretében lehetővé kívánja tenni az érdeklődő fiatal főiskolás agrár- szakembereknek, hogy féléves szakmai tanulmányúton vegyenek részt a Fendt központjában. Jaroslava Kanuchová Pátková, a szőlőtermesztési kutatóintézet munkatársa a szőlőtelepítés és a borkésztés hazai esélyeit és lehetőségeit ismertette. A szólő- és borpiac jelenlegi viszonyait elemezve bevezetőjében rámutatott, hogy az unió által nálunk nyilvántartásba vett 22 ezer hektárnyi szőlőültetvényből napjainkra csupán alig 10 ezer hektárnyi az aktívan termő. A szőlőterületek csökkenése ellenére a jó minőségű szlovákiai bor bánt viszont van kereslet, és a felmérések szerint a hazai termelők nem is tudják kielégíteni a fellépő igényeket. Ennek alapján reálisnak és eredményesnek tűnik a szőlő- ültetvények felújítása, ugyanakkor a szakértő hozzátette, hogy a szőlőtermesztés önmagában, minőségi termékké, borrá való átalakítás nélkül nálunk nem lehet kifizetődő. Az ültetvény telepítési költségei hektáronként 20-30 ezer eu- rót tesznek ki, és az egyéb költségeket hozzávéve a szőlő eladása után mintegy 9% körüli nyereséggel lehet számolni, a befektetés megtérülési ideje pedig 6-10 év. Minőségi bor előállításával viszont jóval nagyobb hatékonyságot, akár 20 százalékos nyereséget is elérhetünk évente, egyúttal a beruházás megtérülési ideje is lerövidül 5 évre (miközben az új telepítés 3 évig nem terem). Ráadásul a szőlőültetvények felújítására folyósított támogatás igénybevétele révén a megtérülés akár 3,7 évre is lerövidülhet. A szőlőültetvények felújítására hektáronként egyébként 18500 euró támogatás igényelhető, és a termés biztosítási díját is 80 százalékig támogatják. A szőlőtermelők közül azok, akik beléptek az integrált termesztési rendszerbe, hektáronként további 650 euró uniós támogatással számolhatnak. A bortermelők számára az áru eladásához szükséges beruházásokra, pl. etikettgyártásra 50 ezer euróig igényelhető támogatás. Természetesen a szőlő- és borpiacra való belépésnek vannak bizonyos kötöttségei is, többek között az unió közös piacszervezési elveinek betartása, amelynek keretében az ültetvények kialakítására csak szőlőtelepítési jog alapján van lehetőség. A versenyhelyzetet élesíti, hogy a hazai piac nyitott a többi tagországból behozható borok előtt, így kifejezetten csak a minőségi, a tájjeleget maximálisan kihasználó terméket érdemes előállítani, a mennyiségi versenybe nem érdemes, nem szabad beszállni. A szakember azt ajánlotta a téma iránt érdeklődő gazdáknak, hogy egy üyen beruházás megkezdése előtt részletesen tájékozódjanak a lehetőségekről, és kifejezetten ügyeljenek a telepítendő szőlővesszők minőségére, csak minőségi, ellenőrzött forrásból származó ültetőanyagot vásároljanak. Agrokruh (Agrárkor) néven egy érdekes, a háztáji és kis termőterületen zöldségtermesztés iránt érdeklődők számára jól kihasználható rendszer elemeit ismertette Peter Balaško, aki társával, a rendszer kidolgozójával, Ján Šlinskývel a hegysúri birtokukon mintegy 2 hektárnyi területen újfajta módszerrel környezetkímélő és energiatakarékos módon termeli a zöldségféléket. A hazai zöldségtermesztésben uralkodó állapotok és a nehéz helyzet ellenére az előadó azt állította, hogy az általuk termelt egészséges termékek iránt nagy az érdeklődés, amit a rendszerhez tartozó közvetlen értékesítési rendszerrel próbálnak meg kielégítem. Rendszerük előnye, hogy kis területről alacsony beruházási költséggel megbízható bevételi forrásokat biztosíthat egy-egy családi vállalkozásnak. Saját számításaik és gyakorlati tapasztalataik alapján egy üyen rendszerben működtetett zöldségtermesztő telep beruházási költségei 60 ezer eurót tesznek ki, az éves termelési költségek 6 ezer euróra rúgnak, ugyanakkor az üzletláncok árviszonyait követő értékesítési árakkal 20 tonna évi termésmennységet 21 ezer euróért lehet eladni. Az agrárpiaci ármozgások eredőit és következményeit vizsgálta előadásába David Karkulin, az Agromagazín szaklap elemzője, aki több piaci tényezőre hivatkozva (a pénzügyi válság miatti recesszió, a központi bankok várható politikája, a dollár-euró árfolyam alakulása, a kockázati tőkepiacok lépései) megpróbálta felmérni és megbecsülni a legfontosabb mezőgazdasági termények piád árainak várható alakulását. Előrejelzése szerint az elkövetkező időszakban némi növekedés után többnyire az árak stabilizálásával lehet számolni. Ján Huba, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa egy állattenyésztési farm modellje alapján javasolta a gazdáknak a húsmarhatartást. Természetesen ennek is megvannak a maga korlátái és területi igényei, így a javaslat elsősorban a tartós legelőkkel rendelkező, egész évben legeltető gazdálkodásra berendezkedett farmok számára lehet nyereséges, meghatározott nagyságrend és kellő központi támogatás után. A modell számításai alapján maga az állattartás támogatás nélkül ezen a területen is veszteséges, tehát a húsmarhák neveléséhez is szükség van központi támogatásra. Ennek mértéke a mindenkori költségvetési forrásoktól függ, így a költségtakarékosság és az állomány létszámának optimalizálása mindegyik állományban létfontosságú. A rendezvény résztvevői másnap farmlátoga- tásokon ismerkedtek a szlovákiai ágazat helyzetével, (sz) |,w,------1 12.2011 1.12.2012 zmena (7o) Pšenica 75,25 4517 02 Kukurica 245.04 203.98-16,7 i j$ója 64.50 j 53,50 717,0 1 Ad 1: tesné zásoby kukurice a sóje (očakávanie úrody z J. Ameriky, ii xačovanie po David Karkulin az agrárpiaci ármozgások eredőit is következményeit vizsgálta előadásában (Illusztrációs felvétel) A marhahúspiacon 8-9 százalékos az áremelkedés Csökken a termelés, nőnek az árak AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
