Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-05 / 30. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Stagnál a romareform Pozsony. Decemberben leállt a romareform bemutatása, a roma közösségek kormánybiztosa már hat hete tárgyal a szociális ügyi minisztérium képviselőivel a szociális területet és a foglalkoztatást érintő törvényekről. „Ez a legbonyolultabb terület, különbséget akarunk tenni a felelős gondolkodású és a felelőtlen emberek között” - magyarázza a Peter Pollák kormánybiztos. A teljes reformot tavaly november végéig akarták prezentálni, az idei évre már a törvények módosítását tervezték, ám eddig egyetlen törvénymódosítást sem dolgoztak ki, sőt, az egész reformkoncepció sem került bemutatásra. (TASR) Roháč: nem öltem meg Fenyőt Budapest. Vallomást tett a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásával gyanúsított Jozef Roháč, aki azt állítja, hogy külföldön volt a bűncselekmény idején és erre tanúi is vannak- írta a Blikk bulvárlap. Fenyőt 1998. február 11-én a Margit utcában álló autójában lőtték fejbe. A rendőrség még aznap megtalálta a tettes kesztyűjét, sapkáját és dzsekijét, valamint a fegyvert. Az elkövetés módja profi bérgyilkosra utalt. Roháčot tavaly februárban Szlovákiában európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe, s Fenyő meggyilkolásával vádolják. A neve korábban felmerült több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. (dem) ÚPN: péntekig várják a jelölteket Pozsony. Péntekig lehet jelölni a Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) élére - döntött a házelnök. Eddig sem a Smemek, sem az ellenzéknek nincs elképzelése arról, ki vezethetné az intézetet. Utóbbi korábban František Mikloškót jelölte, ám ő az újabb eredményetelen választás után úgy döntött, többé nem jelölteti magát. Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetője szerint ha pártjának sikerül jelöltet találnia, azt először a kormánypárt frakciója hallgatja meg, hogy elébe menjenek a múlt héten történthez hasonló „kellemetlenségeknek”. A Smer Juraj Kalinát jelölte, ám egy nappal a szavazás előtt a frakció egy részének követelése miatt visszavonták jelölését. (MSz, TASR) Perújrafelvételt kért Baki Sadiki Epeijes. Ügyének újratárgyalását kérte Baki Sadiki Koszovóban elfogott, Szlovákiában korábban jogerősen elítélt albán drogbáró. A férfit jogerősen 22 évi szabadságvesztésre ítélte távollétében az Eperjesi Járásbíróság heroinkereskedelem miatt. „Az Eperjesi Járásbíróság haladéktalanul dönteni fog erről az indítványról, amint megkapja az illetékes koszovói bíróság ítéletét a kiadatás körülményeiről” - mondta Michal Drimák, az Eperjesi Kerületi Bíróság szóvivője. Sadikinak azért van joga a perújrafelvételhez, mert távollétében ítélték el. Két bűntársa, Juraj Jambrich és Ján Cibula 15 évetkapott. (SITA) Kivesznek egy bekezdést a kétnyelvű ügyvitelről szóló kormányrendeletből Puhítják a nyelvrendeletet Gyérebb lesz a tájékoztatás (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Azt ígérték, nem nyúlnak hozzá, ám mégis előveszik. A Kormányhivatal kivesz egy bekezdést a kétnyelvű ügyvitelről szóló kormány- rendeletből, amely a kisebbségi nyelvtörvény végrehajtását segíti. VERES ISTVÁN Az 535/2011-es rendelet szóban forgó bekezdése megszabja a közigazgatási hivataloknak, hogy a legalább 20 százalékos nemzetiségi aránnyal rendelkező településeken minden információs rendszerükkel tájékoztassanak a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről. A módosítás tárcaközi egyeztetésben van, és mivel a hatályba lépés feltüntetett ideje március 1-je, így még február folyamán a kormány elé kerül. A módosítás célja, hogy a rendeletet összhangba hozza a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel, írta kérdésünkre a kormányhivatal sajtóosztálya. A törvény egyébként szintén rendelkezik a közigazgatási szervek tájékoztatási kötelezettségéről. ,A közigazgatási hivatal a székhelyén, látható helyen tájékoztat a kisebbségi nyelv használatának lehetőségeiről”- áll a 2011-ben módosított jogszabályban. Ezt az ön- kormányzatok egyébként meg is tették 2012 elejétől, egy-egy, székhelyükön kifüggesztett nyomtatvánnyal. A 2011 végén elfogadott rendelet ezt tágabban értelmezte, ugyanis megszabta, hogy a hivatal minden létező eszközzel tájékoztasson. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a hivatalok máshogy is tájékoztatták a lakosságot az említett nyomtatvány kifüggesztésén kívül. Sok községnek például önálló internetes oldala sincs. A módosítás nem mutat jó irányba, ugyanis a korábbi gyakorlatot erősíti, állítja Tokár Géza. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője szerint a hivatalokban a lakosság egy része éppen azért nem használja saját anyanyelvét, mert nem tudj a, mikor és milyen formában van erre lehetősége. „Ha pont a legilletékesebb szervet, az érintett önkormányzatokat hagyjuk ki ebből a körből, akkor széles rétegekhez nem jut el az üzenet, továbbra sem tudják majd, milyen nyelvi jogaik vannak az adott hivatalban” - mutat rá Tokár. A lakosságnak és a helyi kisebbségeknek is érdekében áll a tájékoztatás a jogaikról, ezért értetlenül állunk a változtatás előtt - tette hozzá lapunk kérdésére. A módosítást még tavaly kezdeményezte Ivan Gašparo- vič köztársasági elnök hivatala. Érinti a kétnyelvű településnév-listát tartalmazó kormányrendeletet is, amelyet a fent említettel egyszerre fogadott el a Radičová-kormány. Ott az indoklással kapcsolatos formalitásokról van szó. A kisebbségi status quo ezzel nem sérül, szögezi le a kormányhivatal. Robert Fico miniszterelnök azonban kormányra lépésekor azt ígérte, nem változnak a kisebbségi jogokat érintő jogszabályok. A képviselők szűkítenék a bírói immunitást, összpárti egyezség van kialakulóban Elveszthetik kiváltságaikat a bírák ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A képviselők után a bírák is elveszthetik kiváltságaikat. Ritka összpárti egyezség van kialakulóban a bírók mentelmi jogának szűkítése ügyében. A Smer által előkészített javaslat szerint a bírók csak azokban az ügyekben, amelyekről döntenek, valamint jogi nézeteikkel kapcsolatban rendelkeznének immunitással. Róbert Madej, a Smer képviselője szerint még tárgyalni fognak a tervezetről, ám nagy változtatásokat már ő sem vár. Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem ért egyet a változtatásokkal, szerinte a jelenlegi rendszer jó. ,A bírák mentelmi joga nem a bírák előnye, nem az ő kiváltságuk, hanem a bírósági tárgyalás résztvevőjének alkotmányos joga” - véli Harabin. Véleményével az ellenzéki képviselők sem értenek egyet. Harabin szerint ha eltörölnék a mentelmi jogot, megtörténhetne, hogy a megvádolt fél feljelentené a bírót, akit emiatt kizárnának az ügyből. Emiatt pedig még tovább húzódnának a bírósági tárgyalások. A Radičová-kormány már hozzá akart nyúlni a bírák mentelmi jogához, ám a Smer akkor ellene volt. A tervezetet tavasszal kellene benyújtani a Smemek. A képviselők büntetőjogi mentelmi jogát tavaly törölte el a parlament. (MSz, SITA) Egyes szakorvosokból és háziorvosokból mutatkozik hiány, a pályakezdő doktorok nehezen találnak helyet a kórházakban Orvoselvándorlás: Németország és Csehország a cél LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nincs orvoshiány a szlovákiai kórházakban, habár néhány szakterületen több orvosra lenne szükség. „Néhány szak esetében a helyzet még mindig nem ideális, altatóorvosból például kevés van, még kell egy kis idő, amíg a helyzet rendeződik” - mondta lapunknak Marián Petko, a Szlovákiai Kórházak Szövetségének elnöke. Ezt a képzési idő befolyásolja, egy szakvizsga elvégzése ugyanis legalább öt év, a szakmai tapasztalat megszerzése pedig további évek kérdése. A korábbi képzési rendszerben 3 év alatt kaphatták meg az orvosok a szakvizsgát. „A pályakezdő orvosoknak viszont már gondot okozhat az elhelyezkedés” - véli Petko. Háziorvosból kevés van Az orvosok külföldi elvándorlását nem tartja problémának az egészségügyi minisztérium sem. „Nem tudunk arról, hogy az orvosok tömegesen külföldre vándorolnának, de nem rendelkezünk pontos számokkal a külföldön praktizáló orvosok számára vonatkozóan” - tájékoztatta lapunkat Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Szerinte ebből a szempontból a hatósági bizonyítványt kérők száma sem mérvadó. „Nem minden orvos vállal munkát külföldön a kérvényezők közül” - véli a szóvivő. A szaktárca a fekvőbeteg-kezelés tekintetében elégedett, de a járóbeteg-kezelés esetében a háziorvosok számát túlságosan alacsonynak tartja. „Ez a szakma elöregedőben van” - magyarázta a szóvivő. Az orvosok megtartását segíti, hogy tavaly két alkalommal is emelkedett a keresetük, igaz, az idei, még 2011 őszén kiharcolt harmadik béremelés elmarad. Jelenleg az orvosok minimális keresete szakvizsgától függően az országos átlag 1,2-1,9-szeresét teszi ki. Javultak az orvosok munkavégzési körülményei is. „Ma már teljesen természetes, hogy az orvos a szolgálatának letelte után hazamegy, nem marad ügyeletre, ez nyolc évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt” - magyarázta Marián Petko. Ötszáz orvost várnak Németországba A szlovákiai orvosok a leggyakrabban Csehországba és Németországba tartanak. „Pontos adataink nincsenek, a kérvényezők többsége ugyanis nem tájékoztat bennünket a célországról, de hozzávetőlegesen a többség Csehországban és Németországban dolgozik” - tájékoztatta lapunkat Júlia Achbergerová, az orvosi kamara munkatársa. KÜLFÖLDRE TAVOZO ORVOSOK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 442 ] 594 368 j 264 248 1 219 192 340 0 100 200 ’ Forrás: egésségögyi minisztérium __________ 3 00 400 500 600 Grafikon: ÚJ SZÓ A német igényt erősitette meg lapunknak Randolf T. Kunért, az RTK International ügynökség ügyvezetője is, amely orvosok közvetítésével is foglalkozik. Márciusban állásbörzét szerveznek Pozsonyban az egészségügyi dolgozók számára. „Németország 22 topklinikája képviselteti majd magát, és mintegy 500 szabad munkahelyet kínálnak orvosok és más egészségügyi szakemberek számára” - tájékoztatta lapunkat Kunért. Magyarországról több mint ezren távoznak Magyarországon rosszabb a helyzet. A Világgazdaság című lap szerint a 2012-es év újabb negatív rekordot hozhat az orvosok elvándorlásában. A lap szerint a pályakezdő orvosok sem tudják pótolni az országot folyamatosan növekvő számban elhagyó szakembereket. Míg 2011-ben 1419 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat, tavaly már szeptember végéig 1135-en folyamodtak hatósági engedélyért. Ez azért aggasztó, mert az elvándorlás általában az év második felére erősödik, mivel sok orvos ekkorra szerzi meg a diplomáját, vagy tesz szakorvosi vizsgát. így 2012-ben várhatóan újabb rekordot dönt majd a Magyarországról külföldre vándorló orvosok száma. Az Országos Egészségügyi Pénztár adatai azt mutatják, a papírokat kikérő orvosok nagy része valóban el is hagyja az országot.
