Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-26 / 48. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com Az ismeretlen eredetű, húskészítményekbe kevert lóhús jelenti a legnagyobb kockázatot, összetételüket ugyanis senki sem ellenőrzi Már az IKEA-ban is találtak lóhúst Pozsony. Hamarosan könnyebb lesz megszámolni azon üzlethálózatokat, amelyek nem érintettek a lóhúsbotrányban, mint azokat, amelyek termékeiben még nem találták meg a ló DNS-ét. Újabban az IKEA bútoráruház éttermeiben árusított marhahúsgombócokban találtak lóhúst, tegnap estére nálunk is betiltották a termék árusítását. DEMECS PÉTER Szakértők emlékeztetnek, a lóhús önmagában nem ártalmas az ember egészségére, viszont azok a marhahústermékek, amelyekben lóhúst is találtak, kockázatosak lehetnek, ugyanis ennek a húsnak az eredete ismeretlen. Könnyen előfordulhat, hogy beteg, orvosságokkal vagy fájdalomcsillapítókkal kezelt lovakból származik, s ilyen hús komoly veszélyt jelent az ember egészségére. A tiszta húsnak egy hónap kell Miklós Luca állatorvos szerint azokat az állatokat, amelyeket húsuk miatt tenyésztenek, minimum egy hónappal feldolgozásuk előtt gyógyszeres kezelés nélkül kell tartani. „Ha ezt nem tartják be, akkor a gyógyszerek hatóanyaga megmarad a húsban, így aztán könnyen az emberek szervezetébe kerül, ami nagyon veszélyes lehet” - mondta lapunknak az állatorvos. Múlt hétvégén franciaországi boltokban találtak először olyan lóhússal kevert marhahústermékeket, amelyekben jelentősebb mennyiségben volt fenilbutazon fájdalomcsillapító. „Konkrétan ezt az orvosságot lovaknál használják fájdalomcsillapítóként. Ugyanolyan, mint az embereknél az Ibalgin vagy a Panadol. Nagyobb mennyiségű Ibalgin az embernél is gyomorérzékenységet, gyomorfekélyt okoz, a lovaknak gyártott fájdalomcsillapító természetesen sokkal nagyobb károsodáshoz vezethet” - pontosított Miklós Luca. Európai tilalom a bútoráruházban A cseh élelmiszer-ellenőrök jöttek rá véletlenszerű ellenőrzés során arra, hogy a svéd áruházlánc éttermeiben árusított húsgombócok, valamint a Lengyelországból importált hamburgerpogácsák is tartalmaznak lóhúst. Állítólag az ellenőrzött szállítmányok nem kerültek forgalomba, viszont azt, hogy a korábban eladott termékekben volt-e lóhús, vagy sem, senki sem tudja megmondani. Jana Hrubcová, az IKEA Slovakia szóvivője lapunknak elmondta: a lóhúsbotrány kipattanása óta rendszeresen ellenőrzik a termékeket, de eddig egyetlen „gyanús” csomagolást sem találtak. „Több vizsgálat eredményére még várunk, egyelőre csak annyit mondhatok, hogy az elmúlt időszakban árusított marhahúsos termékeinkben biztos nem volt lóhús” - árulta el Hrubcová. Az IKEA viszont komolyan vette a veszélyt, s tegnap délután azonnali hatállyal beszüntette az érintett húsgolyó árusítását Csehországban és a további, esetlegesen érintett országokban, Szlovákiában, Magyarországon és még több más európai országban. Szigorítják az uniós normákat Egyelőre nem sikerült kideríteni, honnan származik az élelmiszerbe kevert lóhús. Egyes hírforrások szerint a szálak román üzemekbe vezetnek, Bukarest viszont minden vádat elutasít, bár úgy tűnik, némi alapja mégis lesz a híreknek. Áz MTI tájékoztatása szerint ugyanis egytonnányi, nagy tömbökbe fagyasztott húst talált egy halász szombaton a Kolozsvártól 25 kilométerre fekvő Tamica víztározónál. A katasztrófavédelem búvárokkal vonult a helyszínre, hogy a tóból is összeszedje a húsdarabokat. A hatóságok semmilyen címkét nem találtak a húsoszacskókon, amelyek meg nem erősített fel- tételezések szerint lóhúst tartalmaztak. A laboratóriumi vizsgálat eredményeit mára várják. A botrány tegnap már Brüsszelben is napirenden volt, az Európai Unió agrárminiszterei arról tárgyaltak, miképp kellene szigorítani az uniós piacon forgalmazott hústermékek jelölését. Egyezség egyelőre nem született, a vonatkozó jogszabály-szigorítás viszont brüsszeli források szerint még idén év vége előtt hatályba léphetne. A rendelet állítólag majd előírja, hogy a termékekre nemcsak azt kell majd feltüntetni, hogy mely országban tenyésztett állattól származik, hanem a feldolgozás vagy csomagolás helyszínét is. Jahnátek: adjuk a szegényeknek Brüsszel. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter az ülés után elmondta: a legjobb az lenne, ha a lóhússal kevert marhahúst szegények közt osztanák szét., A német minisztertől származik az ötlet, de én is támogatom. Ha a termékek egyetlen baja, hogy marhahús helyett lóhúst is tartalmaznak, osszuk szét a szegényeknek. De szerintem nem ez Európa legégetőbb problémája. Sokkal fontosabb, hogy több tonna rossz minőségű, ismeretlen eredetű, gyakran romlott élelmiszer van forgalomban” - mondta Jahnátek. (TASR) RÖVIDEN Matovič nem akar politikai jelölteket Pozsony. Itt az ideje, hogy a politikusok „békét hagyjanak” az államfői posztnak - véli Igor Matovič. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) elnöke szerint a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) a napokban távozott Radoslav Procházkának sem kellene magát jelöltetnie. Procházka egyébként hivatalosan nem jelentette be, hogy indulni akar, mindössze annyit mondott: kész a jelöltségre. Azt is megjegyezte, hogy ha indul, nem polgári, hanem politikai jelölt lenne. (TASR) Újra ölt a sertésinfluenza Pozsony. Szombaton a Pozsonyi Egyetemi Kórházban életét vesztette egy 55 éves férfi, akit sertésinfluenzával kezeltek. A kórházban tíz napot töltött, már súlyos állapotban vették fel., Az orvosok törekvése ellenére sem sikerült megmenteni életét, az antivírus-kezelés sem használt” - mondta Petra Stano Maťašovská, a kórház szóvivője. Ez az első eset idén, hogy sertésinfluenzával fertőzött beteg hal meg a kórházban. Áz A/H1N1 vírust eddig 14 embernél mutatták ki. Jelenleg hármat kezelnek a kórházban. (TASR) A Penta megkörnyékezte Procházkát? Pozsony. A Penta pénzügyi csoport megpróbálta felhasználni Radoslav Procházkát, hogy megőrizze az egészségügyi bizniszt - nyilatkozta Dániel Lipšic független parlamenti képviselő, a parlamenten kívüli Uj Többség (Nova) elnöke a Hospodárske noviny című napilapnak. Lipšic szerint a Penta 2008-ban arra akarta rávenni Procházkát, hogy győzze meg őt arról, támogassa az alkotmánybírósági beadványt az egészségbiztosítók nyereségképzésének tilalmát kimondó törvény ellen. Procházka tagadta, hogy történt volna üyen kísérlet, a Penta szintén. (TASR) A gyógyszercégeknek 2011 -tői kell bevallaniuk a marketingköltségeket, sokan ezt nem teszik meg 43,53 millió euró gyógyszerreklámra LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Közigazgatási eljárást indít az egészségügyi minisztérium 74 gyógyszercég ellen, nem tettek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A cégeknek január 31-ig kellett volna eljuttatniuk a minisztériumba a marketing- és reklámkiadásaikra vonatkozó adatokat. ,A 198 gyógyszercég közül 158 vallotta be a marketing-, reklám- és nem pénzbeli teljesítéssel kapcsolatos költségeid’ - áll az egészségügyi minisztérium által kiadott rövidhírben. A leadott jelentések szerint 158 cég 2012-ben összesen 43,53 millió eurót költött marketingre és reklámra. A teljes lista megtalálható az egészségügyi tárca honlapján. A legnagyobb összeget a TEVA Pharmaceuti- cals Slovakia vallotta be, amely 2012-ben 6,36 millió eurót költött termékei reklámjára és a cég marketingjére. A marketingköltséget be nem valló cégeket akár 25 ezer euróra is bírságolhatja a minisztérium, azokat azonban nem ellenőrzik, amelyek eleget tettek a bevallási kötelezettségnek. ,A törvény értelmében ők eleget tettek kötelezettségüknek, a könyvelésükbe a minisztérium nem tekinthet be” - tájékoztatta lapunkat Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A tárca szerint a törvénynek vannak hibái. „Látunk lehetőséget a javításra, de egyelőre még részletekkel nem szolgálhatunk” - tette hozzá Čižmáriková. 2011-ben többet költöttek Jelentős eltérés mutatkozik a 2011-es és a 2012-es költségek között, legalábbis arányait tekintve. Mivel a törvény vonatkozó része csak 2011 decemberében lépett életbe, a 2011-es évre vonatkozóan csak a decemberi marketingköltségek ismertek. Ezek szerint egy hónap alatt 131 cég 9,3 millió eurót költött reklámra, vagyis az egész évre kivetítve ez az összeg 111 millió eurót tenne ki. Természetesen nem biztos, hogy minden hónapban azonos a cégek marketing-költségvetése, de az idei 43,53 millió eurós költségek alacsonynak tűnnek. A Gyógyszerforgalmazók Szövetsége (ADL) szerint a szövetség tagjait felszólították, hogy tegyenek eleget a jogszabályban előírtaknak. „Szlovákiában sok olyan társaság is működik, amelyikre vonatkozik ez a törvény, de nem tagja szövetségünknek” - tájékoztatta lapunkat Igor Novák, az ADL elnöke. Képzik az orvosokat Az intézkedés célja a gyógyszeripari ágazat marketingkiadásainak átláthatóbbá tétele, az előző kormány így akarta kiszűrni azokat a marketingakciókat - például külföldi utazás -, amelyekkel a gyógyszergyártók befolyásolhatták volna az orvosok gyógyszerfelírását. A törvény egyértelműen megtiltja a gyártónak nem szakmai jellegű rendezvények finanszírozását orvosok vagy gyógyszerészek számára. Ugyanakkor megtiltja az orvosok és a gyógyszerészek számára a részvételt olyan rendezvényeken, amelyek nem a szakmai fejlődésüket szolgálják. A gyógyszergyártók és -forgalmazók szerint a marketing- költségek legnagyobb részét éppen a továbbképzésekre költik. „Ezek a rendezvények, tanfolyamok, szakmai konferenciák az egyes szakmai társaságok felügyelete alatt zajlanak, és az egészségügyi dolgozók folyamatos továbbképzését szolgálják” - állítja az ADL elnöke. A törvény ugyanis folyamatos szakmai továbbképzést ír elő az egészségügyi dolgozók számára, erre azonban semmilyen központi forrást nem biztosít. Az orvosok szaktanfolyamokon ismerkednek meg a modem diagnosztikai berendezésekkel (Stanislava Smadišová felvétele) Csak a húsgombóc gyanús, a hot dog nem. A svéd húsgombócokat egész Európában levették az étlapról, néhol a reklámtáblákról is (TASR/AP-felvétel)
