Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-26 / 48. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 26. Közélet 3 A KMKF ülésén felmerült alternatíva szakértők szerint egyrészt veszélyes, másrészt teljességgel kivitelezhetetlen Nemzetstratéga Rossz ötlet a szórvány felszámolása ®£us Zoboralja - egy tipikus magyar szórványvidék (Ján Krošlák felvétele) El kellene gondolkodni a szórványban élő magyarság kitelepítésén - a Nemzetstratégiai Intézet vezetőjének vélekedése komoly vitát váltott ki Erdélyben. Mit gondolnak róla a szlovákiai szakemberek, reális al- tematíva-e a szórványmagyarság elmozdítása? MÓZES SZABOLCS Kutatás tárgya lehet annak felmérése, nemjelent-e alternatívát az egyes magyar közösségek számára a helyben maradás ösztönzése helyett az „önkéntes területfeladás” - mondta Szász Jenő a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) másfél héttel ezelőtti ülésén. A bomba pár nappal később robbant Erdélyben, amikor egy RMDSZ-es képviselő beszámolt az esetről. Orbán Viktor nemzetpolitikai stratégája előbb tagadta, hogy ezt mondta volna, majd beismerte, azzal a kiegészítéssel, hogy nem Magyarországra, hanem az adott határon túli terület tömbmagyar részére kellene telepíteni a szórványban élőket. Az egyébként erdélyi Szász Jenő szerint ez a Kárpátmedence összes magyar szórványterületére tehát a szlovákiai szórványvidékekre is - érvényes lehetne. A pokolba vezető út „Az ilyen fajta gondolkodás elfogadhatatlan, és a pokolba vezet. Ezt semmiképpen sem támogatom” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, aki az MKP Országos Tanácsának tagjaként vett részt a KMKF ülésén. Bárdos szerint a történet fel lett fújva. „A romániai parlamenti választások utáni adok- kapok része volt, melyet a személyes ellentétek is felerősítettek. Nem láttam, hogy ennyire élesen merült volna ez fel a tanácskozáson” - mondta. Szerinte belteijes dolog volt a KMKF talaján. Az ülésen az MKP vezetéséből Berényi József és Szigeti László is részt vett, tegnap egyiküket sem tudtuk elérni. Eltérő definíciók Gyurgyík László szociológus szerint a szórványmagyarságnak egységes definíciója sincs - mást értenek rajta Erdélyben és mást nálunk. „Az itthoni gyakorlatban szórványnak azt nevezzük, amely a magyar nyelv- terület felett van. Itt csak a magyarok 1-1,5 százaléka él” - mondta lapunknak. Nálunk főként a zoboraljai vidék számít szórványnak. Erdélyben azt a közösséget tartják szórványnak, amely nem képes fenntartani magát - nincsenek demográfiai, sem intézményi keretei. Ott a magyarság negyede-harmada tekinthető szórványnak. Gyurgyík szerint ha ezt a megközelítést próbáljuk a mi térségünkre kiterjeszteni, akkor kb. a szlovákiai magyarság 5-10 százaléka élne ilyen régióban. „Ide azok a falvak tartoznának, melyekben 30 százalék alatti a magyarok aránya, de a városok már nem” - mondta a szociológus. A városok azért nem, mert ezekben sokszor komplett magyar intézményrendszer van - iskolai, kulturális egyaránt. Lehetetlen küldetés Erdélyi szociológusok szerint az ötlet nagyon veszélyes. Gyurgyík szerint viszont legfőképpen kivitelezhetetlen és nincs is értelme. A szórványban élők nagy része ugyanis vegyes házasságban él. Nem lehet tehát kivenni egy-két magyar családot a szlovák faluból és átköltöztetni. „Ha ne adj isten valaki ezt felvetné, akkor az érintett magyarok nagyon furcsa csodálkozó kifejezéssel illetnék az ilyen felvetéseket” - véli a szociológus. A szórvány kitelepítése egyébként nem új ötlet. „Ennek az egyes alternatívái már korábban is felmerültek, de csak kutatóintézeti szinteken” - mondta Gyurgyík. Ki a veszélyeztetett? Ráadásul nem is egyértelmű, hogy a szórványban élők veszélyeztetettebbek lennének - mutat rá egy korábbi, a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal számára készült tanulmányában Lampl Zsuzsanna szociológus. Kutatásai szerint nem létezik egyértelmű tömb-, illetve szórványidentitás. ,.Asszimilációra hajlamosító nemzeti értékrend viszont van, mégpedig kettő: a megtagadó és a visszakozó. S mivel a megtagadó nemzeti értékrend jellemzőbb a szórványra, a visszakozó nemzeti értékrend viszont inkább uralja a tömb lakóit, a nemzetváltás valójában éppúgy fenyegeti a tömböt is, mint a szórványt. Mindkettő veszélyeztetett, csak mindkettő másképp” - írta Lampl Zsuzsanna. Az erdélyi kutatók szerint egyébként azért is veszélyes az ötlet, mert - ottani definíció szerint - a nagyvárosok többsége is a szórvány része. Az innen való kivonulás pedig felgyorsítaná az asszimilációt. Sokszor ezekben a nagyvárosokban vannak ugyanis a legfontosabb oktatási és kulturális intézmények. Egy hazai példa: Kassán két magyar középiskola és egy magyar színház van. intézménye A szórványmagyarság áttelepítését mint alternatívát felvető Szász Jenő megosztó személyiségnek számít. Az erdélyi politikus 12 évig volt Székelyudvarhely polgármestere. A politikusnak több gyanús ingatlanügye is volt. Miután Szász összekülönbözött az RMDSZ-szel, létrehozta saját pártját Magyar Polgári Párt néven. A formáció élvezte a Fidesz támogatását, a pártelnök Kövér László házelnök kedvenc erdélyi politikusának számított. Több választáson is leszerepelt pártjával, legutóbb az őszi romániai parlamenti választáson - a kampányban egyébként Kövér László is intenzíven részt vett. Ezután, tavaly októberben hozták létre számára a Nemzetstratégiai Intézetet, melynek vezetője lett (ekkor mondott le pártja vezetéséről). Ezzel egyfajta duplicitás jött létre. Az Orbán-kormány ugyanis megalakulása (2010) után nem sokkal már alapított egy hasonló jellegű intézményt: a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakértők szerint az elmúlt két évben komoly szakmai munkát végez. (MSz) Az ötletgazda (Képarchívum) A civilek azt szeretnek, ha csak kivételes esetben lehetne felülbírálni a bizottsági döntéseket A Kerekasztal másként osztaná a támogatásokat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala rendszerszintű megoldást kezdeményez a kisebbségi kulturális támogatása ügyében, mivel a szervezet szerint 2012-ben is több megválaszolatlan kérdés és probléma merült fel a támogatások elosztása kapcsán. A civil emyőszervezet szerint a rosszul működő támogatási rendszer sok veszélyt hordoz magában. „Az átláthatóság hiánya és az öncélúan módosított összegű támogatások torzítják a társadalmat és a civil szférát is. Azt a látszatot keltik, miszerint a politikai gesztusok anyagi kedvezményekkel is járnak” - véli a Kerekasztal. A civilek szerint ugyanakkor ez a probléma nem kimondottan az egyik vagy másik párt ténykedéséből következik, hanem magából a rendszerből, amely nincs biztosítva a külső, politikai jellegű beavatkozással szemben. A Kerekasztal három módosítást eszközölne a rendszerben. Szorgalmazza, hogy a támogatásról döntéseket hozó A Kerekasztal módosítaná a rendszert (Képarchívum) szaktestületek összetételét ne a politikusok határozzák meg, hanem a civil szféra, konkrétan a kormány Emberi Jogi Tanácsa Kisebbségi Bizottságának tagjai. Á testület tagjai ugyanakkor a Kerekasztal által jelöltek közül kerültek ki. ,A megoldások között lehetséges alternatívákat állítani, a kisebbségi tanács kézenfekvő testület, amely ezt el tudja végezni, nehezen tudunk jobbat mondani ennél, de teljesen nyitottak vagyunk. Ez egy legitim testület, ahova, és ez fontos, nem csak a magyar, de más kisebbségek is delegálnak tagokat” - mondta lapunknak Tokár Géza, a Kerékasztal szóvivője. Szerinte az a lényeg, hogy egy közvetlen politikai ráhatástól független szervezet végezze a tevékenységet. Az emyőszervezet javasolja továbbá, hogy ne lehessen felülbírálni a szakmai bizottságok döntéseit, esetleg csak írásos indoklással, kivételes esetben. „Az utólag módosított pályázatok azt a látszatot keltik, miszerint külső, a szakmaiságtól messze eső tényezők vannak hatással a civil szervezetek kezdeményezéseire” - véli a civil szervezet. Végezetül a Kerékasztal fontosnak tartja, hogy a támogatás szabályait törvényi szinten rögzítsék. A javaslatokról a civilek nem tárgyaltak a pártokkal. „Talán nem is az ő feladatuk, a kormánybiztos felé azonban korábban is kommunikáltuk a tervezetet és a későbbiekben is szeretnénk” - mondta lapunknak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője. „Konkrét válasz sem pozitív, sem negatív értelemben nem jött még, kezdeti stádiumban van a dolog” - tette hozzá. Az ügyben megkerestük a kormánybiztos hivatalát is, ám lapzártáig nem kaptunk választ. Idén ugyanakkor már nem lesznek mélyreható változások a támogatási rendszerben, az idei pályázatok leadási határideje is lejárt - még januárban. A Kerekasztal szorgalmazza a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvényjavaslat elkészítését. Ez az elmúlt kormányzati ciklusban már tervbe volt véve, a tervezet el is készült, ám á Radičová-kormány bukása miatt nem sikerült beterjeszteni. Hasonló jellegű törvénytervezet a második Dzurinda-kormány alatt is készült, ám végül „politikai akarat” híján az akkori kisebbségi ügyi miniszterelnök-helyettesi hivatal nem nyújtotta be. (MSz) Vasúti kétnyelvűség és rossz közlekedés Keleti polgármesterekkel tárgyalt a Híd ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A hiányzó magyar vasúti helynévtáblák ügye mellett a rossz közlekedési viszonyokra hívták fel a Híd politikusainak figyelmét tegnap azok a polgármesterek, akik részt vettek a párt által kezdeményezett tegnapi, kassai találkozón. Az egyik fő probléma a hiányzó, illetve megszüntetett, és a megszűnés előtt álló közép- és kelet-szlovákiai vasúti szárnyvonalak ügye, amelyben Érsek Árpád képviselő a közeljövőben parlamenti interpellációban vonja kérdőre a közlekedési minisztert. A másik fő gondot a polgár- mesterek szerint a rossz közlekedési összeköttetések okozzák - magyarázta Bugár Béla pártelnök. Emlékeztetett, hogy a kormány ígérete szerint az emberek minden településről be tudnak majd utazni a közeli városokba, legalább autóbusszal, ez viszont koránt sincs így. ,A társaságok nem egyeztetik az érkezéseket és az indulásokat, ezért az emberek épphogy lekésik a járatokat. Igyekszünk ezt is orvosolni” -jegyezte meg a pártelnök. A megjelent polgármesterek, illetve helyetteseik aláírták a Híd és a tósebbségi kormány- biztosi hivatal javaslatát, amely kettős törvénymódosítással tenné lehetővé, hogy kikerüljenek a települések kisebbségi megnevezései a vasútállomásokra. „Ha autóval érkezik valaki Rozsnyóra, akkor kétnyelvű tábla fogadja. Ez a vasútállomáson is így kellene, hogy legyen” - nyilatkozta Pavol Burdiga, a város polgár- mestere. Hasonlóképpen vélekedik Konkoly József, Kenyhec polgármestere is. „Nem kellene, hogy a 21. században ilyen problémáink legyenek” - jegyezte meg. „Tudatosítani kell, hogy az Európai Unióban élünk, és egy demokratikus társadalomban - szögezte le Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere - Ezért nem látok okot arra, hogy miért ne lehetne kétnyelvű a vasútállomások megjelölése.” (vps, mm)
