Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-22 / 45. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 22. Kultúra-hirdetés 17 Kathiyn Bigelow drámája egy fiatal amerikai ügynöknő szemszögéből mutatja be az Oszama bin Laden utáni nyomozást Hajsza, melynek a végét mindenki előre tudja Kathryn Bigelow rendezői műhelyében látványos és ütős filmek születnek. A bombák földjén című ko­rábbi drámáját az Irakban dolgozó amerikai bomba­osztag tagjainak munká­járól forgatta. Újabb alko­tása az al-Kaida terrorista szervezet vezére utáni nyomozásról és az életét kioltó akcióról szól. TALLÓSl BÉLA Bigelow szándéka a filmmel az volt, hogy egy sötét évtizedre derítsen fényt a mozgókép­művészet eszközeivel. Nem könnyű vállalkozás mozivá ala­kítani egy bonyolult, titkossága miatt is nehezen átlátható, va­lós alapú történetet, amely a szeptember 11-ei terrortáma­dással kezdődött, és bin Laden megölésével fejeződött be. Ta­lán könnyebb dolga lehetett ennek a megvalósításában egy olyan rendezőnek, aki megjárta a bombák földjét, és az onnan küldött „haditudósításáért” a fő kategóriákban begyűjtötte az Oscar-díjat. Valószínű Bigelow- nak ez a .jártassága” járulhatott hozzá ahhoz is, hogy az öt Os- car-díjra jelölt új opusról, vagyis A bin Laden hajszáról Leon Pa- netta amerikai védelmi minisz­ter úgy nyilatkozott, hogy tet­szik neki. Szerinte ,jó mozi ke­rült ki Kathryn Bigelow rendező keze közül”. Érthetőnek nevez­te azt is, hogy „egy kétórás alko­tásba - amely az Oszama bin Laden ellen tíz éven át folytatott és az al-Kaida-vezér 2011-es megölésével végződött, titkos amerikai hadjárat menetét dol­gozza fel - nem lehet beleszorí­tani az egész történetet, és az embereknek azt is meg kell ér­teniük, hogy nem dokumen­tumfilmről van szó”. Bigelow - ezt is kiemelik - „a film elkészítésekor szorosan együttműködött az amerikai hadsereggel és a Központi Hír­szerző Ügynökséggel (CIA) is”. Erre azért volt szükség, mert a film egy fiatal amerikai ügy­nöknő, Maya (Jessica Chastain) szemszögéből mutatja be az Oszama bin Laden utáni nyo­mozást. Ő az, aki megtalálja a terroristavezért, de azért, hogy nyomozásában felettesei támo­gassák, kitartóan és erősen kel­lett küzdenie. Részint ezt a küz­delmet ábrázolja a film, részint a titkos nyomozást, amely pa­kisztáni helyszínekhez kötődik. A film realizmusát kiemelten erősítik az „eredeti” helyszínek a kaotikusnak tűnő, jellegzetes zsúfolt-nyüzsgő életmóddal és a robbantásos merényletekkel. A helyszín magával az egzoti­kummal is hatásosan leköti a fi­gyelmet - és be is csapja egy ki­csit az embert. Elvisz abba az irányba, hogy nem maga a lát­vány izgat elsődlegesen, hanem annak a lehetőségnek a háttere, ahogy az egzotikus látványt megteremtette rendező és ope­ratőr egyaránt. Gyanúsan kér­déses, hogy ilyen külső jelene­teket forgathattak-e paldsztáni helyszíneken. Az illúziót aztán némileg rombolja az a később közzé tett háttér-információ, hogy a filmet nem Pakisztánban forgatták. Sok jelenetet Indiá­ban vettek fel. Ezért és más „hibák” miatt a közép-keleti or­szágban nem igazán osztják az amerikai védelmi miniszter vé­leményét; vitákat kavart az, ahogyan a rendező Pakisztánt ábrázolja. A legfrissebb hírek szerint „egyes pakisztániak ne­hezményezik a ténybeli hibá­kat. A Dawn című angol nyelvű lapban Nádim F. Paracsa kriti­kus megjegyezte: néhány jele­netben a karakterek arabul be­szélnek, noha Pakisztánban leg­főképp az urdu és a pastu, illet­ve több tíz más törzsi nyelv használatos. Egyes képkockák Peshavar városát lennének hi­vatottak ábrázolni, a helyszín azonban úgy néz ki, mintha a 19. századi Delhi lenne.” Ezeket a „hibákat” a világ más táján bi­zonyára nem érzékelik a nézők, s őket nem is befolyásolja a műélvezetben, sem a helyszínt illetően, sem egyébiránt. Ahol ugyanis nem a külső helyszíneken az amerikaiakra leselkedő veszélyekkel, ott a terroristák vallatásának ke­ménységével hat a film. Azzal, hogy meddig mentek el a kín­zásokban az ügynökök a nyo­mozás során - ezekről a valla­tásokról sok minden nyilvános­ságra került, a film képsorai­ban visszaköszön az annak ide­jén közzétett fotók valósága. A nyomozás lezárásaként az­tán a film jó hosszan és részle­tesen annak a pakisztáni erőd­nek az ostromát mutatja, ahol bin Laden meghúzta magát. A manőver filmes megjelenítése effektiv, hatásos, s elviszi a fil­met egy nagyon kemény akció­élménybe. S ebben meg is hagyja a nézőt. FILMKOCKA A bin Laden hajsza ■ Angol cím: Zero Dark Thirty ■ Szlovák cím: 30 minút po polnoci ■ Színes, amerikai filmdráma, 157 perc, 2012 ■ Rendező: Kathryn Bigelow ■ Forgatókönyvíró: Mark Boái ■ Operatőr: Greig Fraser ■ Szereplők: Jessica Chastain, Jason Clarke, Joel Edgerton, Mark Strang, Jennifer Ehle, Kyle Chandler, Edgar Ramirez A film előzetesét M rí-* megnézhetik az ujszo.com-on. RÖVIDEN Elveszettnek hitt Fáy-festmény Budapest. Mától látható a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kiállításán Fáy Sándor festőművész Óbudai kintornás című, a második világháborúban eltűnt olajfestménye, ame­lyet a Fővárosi Képtár nemrég kapott vissza. Fáy Sándor 1910 körül festett, 65 éve eltűnt városi életképe elveszett al­kotásként szerepelt a Fővárosi Képtár második világháborús veszteséglistáján. Tavaly télen az Abigaü Galéria és Aukciós Ház árverésének előkészületekor bukkant fel, hátoldalán a „Budapest Székesfőváros Múzeuma” pecséttel. A festmény A főváros kincsestára - 125 éves a Budapesti Történeti Múze­um című időszaki tárlat keretében, a képtárat bemutató blokkban lesz látható. (MTI) A Kampusch-film bemutatója Bécs. Hétfőn Bécsben tartják a Natascha Kampuschról szóló mozifilm premierét. A gyereklányként elrabolt és fog­ságban felnőtté vált Kampusch történetéből egy német pro­dukciós cég forgatott filmet, nemzetközi szereposztásban. A 3096 nap című film jelentős részben Kampusch azonos című könyve alapján készült. Magyarul is megjelent visszaemlé­kezéseiben a nő beszámolt a gyerekrabló, Wolfgang Priklopil fogságában eltöltött nyolc és fél évről. Emellett a film készí­tői felhasználták Natascha Kampusch anyjának a visszaem­lékezéseit is. A film Natascha Kampusch beleegyezésével és együttműködésével jött létre. A női főszerepet Antonia Campbell-Hughes ír színésznő játssza, Priklopil szerepére a dán Thure Lindhardtot szerződtették. (MTI) Liam Neeson magánnyomozóként Los Angeles. Emberrabló után nyomoz Liam Neeson, aki egy volt rendőrt játszik Scott Frank rendező A Walk Among the Tombstones című thrillerében. A forgatókönyvíróként (Mint a kámfor, Különvélemény) befutott, második filmjét rendező Frank a Lawrence Block regényéből írt saját forgató- könyve alapján készíti a filmet. A történetben magánnyomo­zóként megjelenő Neeson egy drogdíler elrabolt feleségét igyekszik felkutatni, de hamar rá kell jönnie, hogy az elköve­tők már számos halottat hagytak maguk után. Frank fiatal te­hetségekkel akarja körülvenni a sztárt: a szereposztásban Boyd Holbrook, Dan Stevens és Ruth Wilson is feltűnik. (MTI) Palesztin Oscar-jelölt Nem hittek a filmesnek Los Angeles. Másfél órára feltartóztatták és kihallgatták az amerikai hatóságok a Los Angeles-i repülőtéren az első Oscar-díjra jelölt palesztin fil­mest és családját, mert nem hitték el, hogy valóban meghív­ták az amerikai filmakadémia díjkiosztó gálájára - közölte szerdán a CNN. Ernád Búmat ciszjordániai földműves az iz­raeli Guy Davidi békeaktivistá­val közösen társrendezője a 5 Broken Gameras (5 törött ka­mera) című dokumentumfilm­nek. Búmat Michael Moore rendezőhöz fordult segítségért, miután feltartóztatták. ,A bevándorlási és a vám­tisztek nyüván nem értették, hogyan lehet Oscarra jelölt egy palesztin. Ernád SMS-ben kért tőlem segítséget. Másfél óra múlva úgy döntöttek, hogy el­engedik őt és a családját, és azt mondták neki, hogy egy hétig Los Angelesben maradhat, és elmehet az Oscarra” - írta a Twitteren Moore. Búmat öt éven át készített felvételeket arról, ahogy faluja, a zsidó telepek által körülvett Bilin mellett felhúztak egy „biztonsági” falat, amely elvág­ta a palesztinokat a termőföl­dektől, és amely ellen a helybe­liek békés eszközökkel tiltakoz­tak. A film címe arra utal, hogy a filmesnek eközben öt kameráját törték el. A Davidi segítségével elkészített filmnek a Búmat csa­lád a főszereplője. (MTI) A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara a 2013/2014-es akadémiai évben a következő tanulmányi programokra várja a hallgatók jelentkezését: 1. ) Missziológia, diakónia és szociális munka szak- 3 éves Be. szintű képzés, mely a végzettek számára lehe­tőséget kínál egyházi missziológiai és diakóniai, valamint világi szociális intézményekben való elhelyezkedésre. A képzés nappali tagozaton kerül meghirdetésre. 2. ) Református teológia - 5 éves, Mgr. szintű, ösz- szevont alap és mesterképzés. Ezen szakon elsősorban református lelkipásztorokat képzünk, de a végzetteknek, diplomájuk révén lehetőségük nyílik más humán pozíció­ban való elhelyezkedésre is. A képzés nappali tagozaton kerül meghirdetésre. 3. ) Teológia - nappali tagozaton 3, levelező tagozaton 5 éves PhD. képzés, amely lehetőséget nyújt az elsősorban teológiai magiszteri diplomával rendelkező hallgatók ré­szére a doktori programban való részvételre, sikeres felvé­teli eljárást követően. A levelező tagozatos PhD. képzés költségtérítéses. A felvételi eljárással kapcsolatos információk elérhetőek karunk in­ternetes oldalán a www.ujs.sk/rtk oldalon, valamint az érdeklődők részletes információkat kaphatnak a kari Tanulmányi Osztályon (e-mail: gyorfy.ilona@ujs.sk, telefonszám: 035/3260633). A képzéseink iránti érdeklődőket előzetes egyeztetés után szeretettel várjuk karunkon. Jelentkezési határidő: 2013. március 31. Be. szintű képzés 2013. június 30. Mgr. és PhD. szintű képzés MP130049 Maya ügynök (Jessica Chastain) A végső akció végrehajtói (Fotók: Bontonfilm)

Next

/
Thumbnails
Contents